1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar politikai rendszer

Szerző

Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 641 oldal
Sorozatcím: Osiris tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-389-824-2
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. a szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és "civil" intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők - politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség - jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
A magyar politikai rendszer szisztematikus munka, mely egyrészt törekszik minden egyes tárgyalt téma részletes bemutatására, belső összefüggéseinek, gyakran Európában egyedülálló sajátosságainak megragadására, másrészt az egyes problémakörök - például az alkotmány jellege és a politikai... Tovább

Fülszöveg

A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. a szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és "civil" intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők - politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség - jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
A magyar politikai rendszer szisztematikus munka, mely egyrészt törekszik minden egyes tárgyalt téma részletes bemutatására, belső összefüggéseinek, gyakran Európában egyedülálló sajátosságainak megragadására, másrészt az egyes problémakörök - például az alkotmány jellege és a politikai gondolkodás stb. - közti összefüggések megértésére. A szerzők törekvése volt, hogy minden egyes témakört összehasonlító perspektívába helyezzenek, ami megkönnyíti a magyar politikai rendszer és politikai folyamat sajátosságainak a megértését.
A könyv a hagyományos hatalmi ágak (törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás) mellett a politikai pártokat, a politikai vezető réteget, a politikai kultúra és gondolkodás témaköreit is tárgyalja, valamint a hazai politikában olyan hangsúlyos szerepet játszó intézményeket, mint az Alkotmánybíróság. A tematikus fejezeteket olyan analitikus összefoglaló fejezet egészíti ki, amely a konszenzus v. többségi demokrácia összehasonlító modelljébe helyezve elemzi a magyar demokrácia természetét. A munka elemzi a politikai rendszernek a rendszerváltás óta történt változásait, amelynek iránya egy erősen hatalommegosztásos alkotmányos és politikai szerkezettől távolodó irányba, a politikai hatalom fokozatos, különösen az ezredforduló éveiben érzékelhető centralizáció, a kormányzás "prezidencializálódása" felé mutat. Vissza

Tartalom

Előszó13
Bevezető - a politikai tradíciók15
Irodalom24
A politikai kultúra25
Mi a politikai kultúra?25
Miként formálódik a politikai kultúra?26
Az örökség26
A 19-20. század öröksége27
A kommunizmus öröksége28
Szubjektív komptencia, politikai cinizmus31
A politikai kultúra dimenziói33
Politika iránti érdeklődés, politikai ismeretek33
A demokrácia értelmezése34
Rendszertámogatás35
A politikai közösséghez való viszony39
Bizalom az egyes intézményekben, a kormányzati teljesítmény megítélése40
A politikai részvétel42
Értékek és attitűdök46
Materializmus, távolságtartás a politikától46
Cigányellenesség és antiszemitizmus48
Összefoglalás: a magyar politikai kultúra49
A politikai kultúra homogenitása49
Politikai kultúra és rendszerstabilitás50
A magyar politikai kultúra "fejlettsége"51
Ajánlott irodalom53
Irodalom54
A politikai gondolkodás58
A politikai gondolkodás kutatása59
A klasszikus eszmeáramlatok újjáéledése59
A liberalizmus61
A nacionalizmus63
Hiányzó vagy gyengén artikulált irányzatok: szocializmus és konzervativizmus64
A magyar politikai gondolkodásban uralkodó szemléletmód összetevői65
Parlamentáris politikafelfogás66
A politika emancipatorikus-radikális felfogása66
A depolitizált-technokrata felfogás68
Az antipolitikai szemlélet69
A demokrácia konszenzusorientált felfogása70
Felfogások a kormányzatról és az államról71
A liberális-jogállami radikalizmus71
A radikális (rousseau-ista) demokráciafelfogás76
A konszenzusos demokrácia koncepciója79
A parlamentáris demokrácia guvernamentális felfogása81
Ajánlott irodalom84
Irodalom84
A politikai vezetők és az elit87
A politikai elit és politikai osztály88
A magyar politikai elit kialakulása89
A kommunista rendszer politikai elitje: a nómenklatúra89
Nómenklatúra és átmenet: az elitváltás kérdése91
A politikai osztály változásai a rendszerváltáskor93
A magyar politikai elit általános jellemzői95
A politikai osztály professzionalizációja96
A politikai osztály szociodemográfiai homogenitása98
Az egyes pártelitek jellemzői101
Az MSZP elitje101
A Fidesz elitje102
Az SZDSZ elitje103
Az MDF elitje104
Az FKGP és a KDNP elitje105
A pártelitek világnézeti-ideológiai arculata106
Rekrutáció és karrierút107
A politkai elit intézményi-funkcionális csoportjai: a szubelitek politikai befolyása109
Összefoglaló megjegyzések115
Ajánlott irodalom116
Irodalom117
A pártrendszer120
Baloldal és jobboldal121
Baloldal és jobboldal Európában121
Baloldal és jobboldal a magyar politikában: létezik-e?123
Baloldal és jobboldal a magyar politikában: mi a tartalma?125
Politikai törésvonalak131
A politikai törésvonal fogalma132
A politikai törésvonalak kialakulása133
A magyar politika három törésvonala135
Törésvonalak és a pártok pozíciói142
Törésvonalak és a pártrendszer dimenziói145
A magyar pártrendszer változása147
A pártrendszer alakulásának szakaszai147
A pártrendszer koncepciója153
Öszegzés: a magyar pártrendszer154
Ajánlott irodalom157
Irodalom157
A pártok162
A pártok vezető politikai szerepe162
A pártosodás és a penetráció korlátai163
A pártok funkciói164
A pártok gyökerei, létrejötte166
A pártok politikai arculata169
A Fiatal Demokraták Szövetsége - Fidesz Magyar Polgári Párt170
A Magyar Demokrata Fórum177
A Magyar Szocialista Párt181
A Szabad Demokraták Szövetsége188
A Független Kisgazdapárt192
A Kereszténydemokrata Néppárt194
A Magyar Igazság és Élet Pártja196
A pártrendszer szervezeti-intézményi oldala197
Az újonnan alakuló pártok szervezeti beágyazottsága197
Szervezeti mobilizáció: pártépítés és segédszervezetek198
Párttípus és politikai mobilizáció201
A pártok szervezeti felépítése202
A pártok gazdálkodása204
Ajánlott irodalom207
Irodalom208
A szavazói viselkedés211
A politikai piac: a pártpreferenciák alakulása211
Választási részvétel212
A pártpreferenciák stabilitásának változásai212
A választói magatartás elmélete és gyakorlata215
A választói magatartás elméletei216
Választói magatartás Magyarországon218
A pártok szavazótábora221
A Fidesz szavazótábora222
Az MSZP szavazótábora225
Az SZDSZ szavazótábora227
Az MDF szavazótábora229
Az FKGP szavazótábora229
A KDNP szavazótábora231
A MIÉP szavazótábora233
Pártok szavazóinak értékei és attitűdjei233
Ajánlott irodalom237
Irodalom238
A választási rendszer és a választások241
A parlamenti választási rendszer általános jellemzői241
A választási rendszer három csatornája és a mandátumelosztás243
A területi listás ág244
Az egyéni kerületek248
Az országos listás ág256
A választások és a szavazatok megoszlása259
A választási rendszer hatása a politikai rendszerre261
Ajánlott irodalom264
Irodalom264
Média és politikai napirend267
Média és politika267
A média Magyarországon271
A médiaháború271
A médiatörvény és a kuratóriumok273
A médiapiac és szereplői276
A "médiaegyensúly"284
Politikai kampányok és a média286
A politikai napirend és tematizáció vizsgálata287
A politikai napirend Magyarországon289
Ajánlott irodalom309
Irodalom309
Érdekszervezetek és nyomásgyakorló csoportok313
Civil szervezetek és egyházak314
Gazdasági érdekszervezetek316
Szakszervezetek316
Vállalkozói és munkaadói szervezetek321
A munkaadók és munkavállalók közti konfliktusok326
A makroszintű érdekegyeztetés326
Csoport-hovatartozáson és értékközösségen alapuló szervezetek és mozgalmak331
Rétegszervezetek331
Értékközösségek332
Politikai mozgalmak333
Az érdekérvényesítés csatornái és alkalmazott eszközei333
Az intézményes érdekegyeztetés334
Informális alkurendszer és lobbizás335
Tiltakozások336
Népszavazási kezdeményezések és kampányok337
A népszavazás mint mobilizációs és tematizációs eszköz339
A népszavazások témái343
Ajánlott irodalom344
Irodalom345
Az alkotmányos és a kormányzati rendszer347
Alkotmányos és kormányzati tradíciók347
A parlamentáris kormányzat kialakulása Európában349
A rendszerváltás: a demokratikus alkotmány és a kormányzati rendszer létrejötte352
A rendszerváltás forgatókönyvének hatása az alkotmányra356
Az alkotmány fő vonásai359
Politikai hatalommegosztás és ellensúlyok365
Összefoglalás: a "megosztott köztársaság"367
Ajánlott irodalom368
Irodalom368
A kormány371
A kormány belső közjogi struktúrája373
A miniszterelnöki elv: a kormányfő kiemelkedése373
A kormány mint testület375
A miniszteri önállóság: a reszortelv376
A pártrendszer hatása és a koalíciós kormány377
A kormányalakítás377
Miniszterelnökök karrierútja380
Miniszterek rektrutációja, szelekciója, karrierútja382
Kormányfő, pártelnök, frakcióvezető384
A párt(háttér) mint kormányfői erőforrás és korlát387
A koalíciós kormány391
A tárcaelosztás a koalíciós kormányban397
A kormányfő politikai erőforrásai és a kormány politikai egysége401
A kormányfő patronázshatalma: a kormányátalakítás402
A kormány szerkezetének és látszámának meghatározása, a feladatkörök elosztása405
A miniszterelnök személyes stábja és tanácsadói410
A miniszterelnök személyisége, a politikusi karaktere, vezetési stílusa412
Közjogi-politikai feltételek és a kormányfői szerep413
Miniszterelnök és kormány pozíciója nemzetközi összehasonlításban418
Összefoglalás422
Ajánlott irodalom424
Irodalom424
A kormányzati döntéshozatal és közigazgatás irányítása427
A magyar közigazgatás szervezete és politikai irányítása428
A közigazgatás adminisztratív-végrehajtó szervei430
Közigazgatás és politika klasszikus elválasztása432
A politikai közigazgatás434
A közigazgatás kormányzati irányítása. A politikai irányítási jogi, igazgatási és személyzeti eszközei436
A jogszabályokkal történő kormányzás437
Vezetési és irányítási jogkör révén történő kormányzás438
A személyzeti hatáskör révén történő kormányzás: a patronázs a közigazgatásban439
Kormányzati döntéshozatali folyamat és a kormány szervezete445
A koordináció politikai és adminisztratív intézményei446
Az államigazgatási egyeztetési eljárás447
A kormány belső hierarchizáltsága447
A Miniszterelnöki Hivatal451
Politikusi és köztisztviselői szerepek összefonódása456
A politikai döntéshozatal bürokratizálódása456
Közhivatalnokok politikusi szerepben457
A köztisztviselői karrierút átpolitizálódása. Köztisztviselők a pártpolitikában458
Összefoglalás. A közigazgatás átpolitizálódása461
Ajánlott irodalom462
Irodalom462
A parlament466
A parlament funkciói467
Az államhatalmi ágak elválasztása és a parlament két ideáltípusa468
A magyar parlamentről általában470
A parlament képviseleti funkciója és legitimitása473
A parlament mint törvényhozó: kormánydominancia vagy parlamenti uralom474
Szervezet és munkabeosztás475
Törvényhozási és határozathozatali eljárás475
Az intézményi szereplők: kormány, házelnök, plénum, bizottságok480
A kormány és a házelnök480
A plénum485
Az állandó bizottságok485
A politikai szereplők: kormányoldal és ellenzék491
A képviselők491
A pártfrakciók és funkciók495
Kormány és kormánypártok viszonya498
Az ellenzék502
Kormánytöbbség-ellenzék dualizmusa504
A kormány parlamenti felelőssége: a bizalmatlansági és a bizalmi szavazás505
A kormány feletti parlamenti kontroll nem szankcionális eszközei506
A politikai nyilvánosság506
A végrehajtás ellenőrzésének szervei510
A beszámoltatás511
A vizsgálóbizottságok512
A személyzeti politika ellenőrzése514
Parlamenti ciklusok514
Összefoglalás517
Ajánlott irodalom520
Irodalom521
Az Alkotmánybíróság524
Az Alkotmánybíróság létrejötte527
Az Alkotmánybíróság jogköre527
Az Alkotmánybíróság politikai szerepe528
Az Alkotmánybíróság hatásköre530
Az indítványozók köre531
Az alkotmánybírák szelekciója532
Az alkotmánybíárk rekrutációja, karrierútja534
A rendszerváltás és a várakozások hatása538
Az alkotmánybírák szerepfelfogása az "első" és "második" Alkotmánybíróságon538
Az Alkotmánybíróság joggyakorlata542
A politikai aktivizmus korlátai544
Politikai ellensúlyok az Alkotmánybírósággal szemben544
Az Alkotmánybíróság aktivizmusának következménye: a politika eljogiasítása546
Összefoglalás, további értelmezés547
Ajánlott irodalom550
Irodalom550
Az államfő553
Az államfő a parlamentáris rendszerekben553
A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör555
Alkotmányos jogkörök559
Választás és legitimáció562
Karrierút, rekrutáció, párthovatartozás564
Államfői szerepfelfogás és jogkörértelmezés566
Összefoglalás570
Ajánlott irodalom573
Irodalom573
Egyéb alkotmányos intézmények575
A bírói szervezet576
Az ügyészség579
A Magyar Nemzeti Bank582
Az országgyűlési biztos intézménye584
Az Állami Számvevőszék588
Az intézmények és a politikai logika590
Ajánlott irodalom591
Irodalom592
A magyar demokrácia természete. Összefoglalás594
Magyarország a többségi v. konszenzusos demokrácia modelljében595
A demokrácia többségi és konszenzusos modellje595
A magyar demokrácia típusa597
Konszenzus-e a magyar demokrácia? Az elitstratégiák szerepe604
Elitstratégiák: kompetitív és demobilizációs stratégiák kombinációja606
A kormányzás és a politika "prezidencializációja"607
A kormányzati rendszer intézményi reformja609
A pártszervezt szerepének változása613
A választási verseny és a politika növekvő perszonalizálódása617
Epilógus: a magyar demokrácia karakterváltozása?618
Irodalom621
Táblázatok és ábrák jegyzéke623
Tárgymutató629
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv