A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

A magyar rovásirás hiteles emlékei

Szerző
Budapest
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félbőr
Oldalszám: 173 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 36 cm x 26 cm
ISBN:
Megjegyzés: Bordázott gerincű könyvkötői félbőr kötés. A Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottságának megbizásából irta Dr. Sebestyén Gyula levelező tag. 18 műmelléklettel és 54 ábrával. Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A MAGYAR ROVÁSIRÁS IRODALMA.

I.
XIII-XVI. századi krónikások és emlékirók.
Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

A MAGYAR ROVÁSIRÁS IRODALMA.

I.
XIII-XVI. századi krónikások és emlékirók.
Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő irásrendszere van. A Nemzeti krónika kánonszövegének egyik névtelen szerkesztője 1221 táján ezt a különös jelenséget úgy magyarázta meg, hogy a végeken őrködő székelység a vlachokkal (oláhokkal) összekeveredett és ezeknek irástudományát elsajátította. III. Béla király jegyzője az erdélyi viszonyokat már jobban ismerte s mégis, a másik végletbe esve, azt hirdette, hogy "azon föld lakosai az egész világon a leghitványabb emberek, mivel blachok és szlávok". Minden egyéb adat híján nehéz megállapítani, hogy a Nemzeti krónika említett névtelene a székelyek külön irásrendszerét csakugyan a vlachok és szlávok külön Cyrill-féle irásrendszerével, vagy a szolgálatunkban pásztorkodó vlachok velünk csakugyan közösen használt számrovásával tévesztette-e össze. Mivel a cyrill-betű a művelődés fejlettebb fokán álló szlávoknál és a szláv egyházi nyelvet használó görög-keleti oláhoknál is inkább csak egyházi czélokat szolgált, a vlachokkal közös tulajdonnak említett s utóbb csakugyan rovásnak bizonyult holmit mi is inkább számrovásnak gondoljuk. Hiszen annak, a ki a székelyek külön betűit csak felületesen ismerte, az tünhetett fel leginkább, hogy nem tollal és tintával irják, hanem fára róják. Így kerülhettek aztán szóba kölcsönadókul azok az alacsony művelődési fokon álló vlachok, a kik pásztorkodásukkal kapcsolatban a számrovást általánosan ismerték. Vissza

Tartalom

ELSŐ KÖNYV.
A MAGYAR ROVÁSIRÁS IRODALMA.
I. XIII-XVI. századi krónikások és emlékirók. 3. l. - II. Telegdi és Baranyai Decsi János. 4. l. - III. A régi grammatikusok, literátorok és diplomatikusok. 5. l. - IV. Felfedezések, hamisítványok és tudományos tévedések. 9. l. - V. A tulajdonjegyek téves szerepe. 14. l. - VI. A M. Tud. Akadémia és a M. Nemzeti Múzeum beavatkozása. 17. l. - VII. A konstantinápolyi és bolognai emlékek felfedezése. 25. l.

MÁSODIK KÖNYV.
A MAGYAR ROVÁSIRÁS HITELES EMLÉKEI.
ELSŐ FEJEZET.
A középkori krónikások és a XVI. századi emlékirók följegyzései.
I. A Nemzeti krónika szövege 1221 tájáról. 31. l. - II. Kézai Simon szövege 1282 tájáról. 32. l. - III. Thuróczi János 1488 előtti följegyzései 32. l. - IV. Bonfini Antal XV. századi följegyzése. 33. l. - V. Oláh Miklós följegyzése 1536 táján. 33. l. - VI. Benczédi Székely István 1559-iki világkrónikájának adata. 33. l. - VII. Veit Goliel följegyzése I. Ferdinánd korából. 33. l. - VIII. Verancsics Antal (1573) följegyzése. 33. l.

MÁSODIK FEJEZET.
A középkori bolognai emlék.
I. Marsigli másolata. 35. l. - II. A másolat két bustrophedonja. 36. l. - III. A fára rovott naptár. 40. l. - IV. Az első bustrophedon szövege. 41. l. - V. A második bustrophedon naptára. 44. l. - VI. Korhatározó adatok. 55. lap.

HARMADIK FEJEZET.
A csíkszentmiklósi felirat 1501-ből.
I. A felirat két másolata. 57. l. - II. A felirat megfejtése. 62. l. - III. Megtévesztésre szánt utánzatok. 65. l. - IV. A felirat hitelessége. 66. l.

NEGYEDIK FEJEZET.
A konstantinápolyi felirat 1515-ből.
I. A felirat felfedezése. 69. l. - II. Dernschwam konstantinápolyi másolata. 71. l. - III. A felirat megfejtése. 73. l. - IV. A prágai és wolfenbütteli másolat. 77. l. - V. Történeti vonatkozások. 78. l.

ÖTÖDIK FEJEZET.
Szamosközy István rovásirásos emlékei.
I. A flórenczi rovásirásos könyv híre. 82. l. - II. Két rovásirásos emlék. 87. l.

HATODIK FEJEZET.
Telegdi János Rudimentája 1598-ból.
I. Könyvészeti eligazodás. 91. l. - II. A giesseni másolat. 94. l. - III. A hamburgi másolat. 105. l. - IV. A marosvásárhelyi másolat. 107. l. - V. Egyéb másolatok nyoma. 111. l.

HETEDIK FEJEZET.
Az enlakai felirat 1668-ból.
I. Báró Orbán Balázs felfedezése. 118. l. - II. Szabó Károly megfejtése 119. l. - III. Egyéb megfejtési kisérletek. 121. l.

NYOLCZADIK FEJEZET.
Kájoni János följegyzései 1673-ból.
I. Kájoni élete. 123. l. - II. Kájoni rovásirásos följegyzései. 125. l. - III. Kájoni eredeti betűsora. 130. l.

HARMADIK KÖNYV.
IRÁSTÖRTÉNETI ELIGAZODÁS.
ELSŐ FEJEZET.
A magyar rovásirás rendszere.
I. Az irás eszközei. 135. l. - II. Rovás, sorvezetés és bustrophedon. 136. l. - III. Betűrovás, magánhangzó-ugratás, összerovás és pontozás. 140. l.

MÁSODIK FEJEZET.
A magyar rovásirás és a középtengermelléki irásrendszer kapcsolata.
I. A rokonsági kapcsolat kérdése. 143. l. - II. A középtengermelléki ős irásrendszer rováson történt ókori elterjedése. 144. l. - III. A germán runa és az ó-török rovásirás. 147. l. - IV. A magyar rovásirás helye az egyetemes irástörténetben. 155. l.

Név- és tárgymutató.
Készítette dr. Jakubovich Emil. 161. l.

Sajtóhobák.

Dr. Sebestyén Gyula

Dr. Sebestyén Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Sebestyén Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem