| A vándor állomásai | 5 |
| Népköltésünk világa | 6 |
| A kezdetleges kifejezés kora | |
| Az első hangok | 8 |
| Mérföldlépő csizmában | 9 |
| A művészi kifejezés kora | |
| A magyar szépség kezdete: a reneszánsz | 11 |
| A világi költészet: Janus Pannonius | 12 |
| A magyar hitújítás | 13 |
| Bornemissza Péter drámái | 14 |
| Balassa reneszánsz lírája | 16 |
| A fenség kora: a barokk | 17 |
| Pázmány hitrendszere | 18 |
| Zrínyi keresztény eposza | 19 |
| A kuruckor költészete | 21 |
| A kellem százada: a rokokó | 22 |
| A bújdosó mosolya | 23 |
| A bohém és a szerzetes | 24 |
| A Tiszántúl s a bécsi kaszárnya | 25 |
| A felvilágosodás tolmácsa, Bessenyei | 26 |
| Nyugatos magyarok és magyaros beolvadottak | 27 |
| Kazinczy és az új kifejezésmód | 28 |
| Bacsányi, a forradalmár | 30 |
| Kármán, a széplélek | 31 |
| A felvilágosodás magyar talaja, Debrecen | 32 |
| Fazekas Mihály, a polgár | 33 |
| Csokonai magyar arcképcsarnoka | 34 |
| Csokonai egyetemes költészete | 36 |
| A romanticizmus távlatai | 37 |
| Kisfaludy Sándor sikere | 38 |
| Berzsenyi és a romantikus meghasonlás | 39 |
| Katona József tragédiája | 41 |
| A magyar világkép | 42 |
| Bűn és bűnhődés | 43 |
| A kifejezés forradalma | 44 |
| Kölcsey és a reménytelen hősiség | 45 |
| Kisfaludy Károly vígjátékai | 47 |
| Vörösmarty hősi költészete | 48 |
| A romantikus világkép a színpadon | 49 |
| Az újonnan felfedezett költő | 51 |
| Széchenyi diadala | 52 |
| Széchenyi balsorsa | 53 |
| Jósika és a történelmi regény | 54 |
| Eötvös és a társadalmi regény | 56 |
| Kossuth, a népjogok apostola | 57 |
| Kossuth a száműzetésben | 58 |
| Az önálló művészi kifejezés kora | |
| A népi klasszicizmus | 60 |
| Petőfi egyénisége | 61 |
| Az Alföld és a szabadság dala | 62 |
| Petőfi elbeszélő költészete | 64 |
| Arany: a magyar klasszicizmus tetőfoka | 66 |
| A reális magyar világ | 67 |
| Arany öröksége | 69 |
| Jókai és a magyar regényforma | 70 |
| Költészet és való | 72 |
| Kemény, az első népszerűtlen modern | 73 |
| A magyar sors tükre | 75 |
| Tompa, a mélabú költője | 77 |
| Gyulai, a magyar ízlés törvényhozója | 78 |
| Madách és a lélek drámája | 80 |
| A művészi megoldás | 81 |
| A költő és műve | 83 |
| Deák és a kiegyezés | 84 |
| A reálizmus kora | 85 |
| Vajda gondolat-lírája | 87 |
| Arany László és az új világkép | 89 |
| Tolnai Lajos, a mai regény őse | 90 |
| Mikszáth kiábrándult humora | 92 |
| Gárdonyi és a kis élet költészete | 93 |
| Herczeg és a magyar beolvasztó erő | 95 |
| Ambrus, a nagyváros írója | 97 |
| A magyar expresszionizmus | 98 |
| Ady: a teljes kitárulás lírája | 100 |
| Móricz regényköltészete: utazás a lélekben | 103 |
| Babits, a nyugtalanság költője | 104 |
| A városi líra szerepköre | 106 |
| A dráma világsikere | 108 |
| Szabó Dezső faji mitosza | 109 |
| A megszállt terület csodája | 112 |
| A líra hangot vált | 113 |
| Németh László és a magyar európaiság | 115 |
| A mai regény fősodra | 117 |
| Új magyar köztudat | 119 |
| Ez a kísérlet | 112 |