A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása I.

Előszó

Az 1910. évi deczember hó 31-én végrehajtott általános népszámlálás eredményének főbb demografiai adatait foglalja magában e kötet.
Tartalma három részre oszlik: az első rész a népesség főbb demografiai adatait s a lakóházak falazatára és tetőzetére vonatkozó adatokat községenkint foglalja magában, teljesen olyan elrendezéssel, a mint ezen adatokat az 1900. évi népszámlálásról kiadott első kötet közölte. Közölve van tehát e részben minden egyes község területe kat. holdakban, polgári és katonai lélekszáma, a külföldi honosok és a külföldön távollévők száma, a népesség nem, kor, családi állapot, anyanyelv és vallásfelekezetek szerint, a magyarul tudók és az írni-olvasni tudók száma, végül a lakóházak száma a falazat és tetőzet anyaga szerint.
A második rész gyakorlati szempontból fontos újítás az eddigi népszámlálási kötetekhez képest. E rész a 100 léleknél népesebb puszták, telepek és egyéb külterületi lakott helyek fontosabb demografiai adatait mutatja be, még pedig a népesség összes számát, a 6-11 éves tanköteles korú gyermekek számát, a népesség megoszlását vallás és anyanyelv szerint, végül a magyarul tudók és az irni-olvasni tudók számát. Ott, a hol a községhez nem tartozik 100 léleknél népesebb puszta vagy telep, de a külterület népessége a 100 lelket meghaladja, az említett demografiai adatok az összes külterületről közöltetnek. Néhol kisebb egységek is bevétettek a kimutatásba, részint teljesség okából, részint olyan helyeken, a hol 100 léleknél kisebb külterületi népesség is aránytalanul nagy a község lakosságához képest. Horvát-Szlavonországokról c rész az összes 100 léleknél népesebb helységek adatait adóközségek szerinti csoportosításban foglalja magában, a kimutatás tehát az összes adóközségek demografiai adatait is tartalmazza. Vissza