| Előszó | 2 |
| Bevezetés | 3 |
| A nemzeti stratégia fontossága | 3 |
| A szövetkezet, mint a szociális gazdaság része | 4 |
| Szövetkezés, szövetkezetek | 6 |
| A szövetkezeti múlt és jelen | 8 |
| A szövetkezeti jövő | 10 |
| Bankszövetkezetek, integrált szövetkezeti bankhálózatok | 12 |
| A Schulze-Delitzsch és a Raiffeisen mozgalom Németország és Ausztria | 15 |
| Credit Mutuel, Franciaorszság | 20 |
| Cassa Rurali ed Artigiane, Olaszország | 22 |
| Rabobank, Hollandia | 23 |
| Desjardins Hitelszövetkezetek, Kanada | 27 |
| Nyugat-európai és kanadai tapasztalatok | 31 |
| Magyar szövetkezeti bankrendszer történetéhez | 34 |
| Hitelszövetkezetek Magyarországon | 34 |
| XIX. század: a mozgalom létrejötte | 34 |
| XX. század: a mozgalom fejlődése | 38 |
| A hitelszövetkezetek felszámolása | 45 |
| Takarékszövetkezetek Magyarországon | 50 |
| A mozgalom létrejötte | 50 |
| A növekedés évtizedei | 53 |
| A takarékszövetkezetek az 1990-es években | 56 |
| A takarékszövetkezetek tevékenységi köre | 56 |
| A fejlődés áttekintése | 57 |
| A takarékszövetkezetek összesített mérleg adatai | 61 |
| A taglétszám és a részjegyalap alakulása | 61 |
| Az alapvető tőkeelemek és a céltartalék alakulása a takarékszövetkezeteknél | 62 |
| Szavatoló tőkehelyzet | 63 |
| A tőkemegfelelési mutató alakulása | 65 |
| A kockázati céltartalék és a követelésállomány változása | 65 |
| A betét és a kölcsönállomány változása | 67 |
| A takarékszövetkezetek gazdálkodásának jellemzői | 69 |
| Személyi és tárgyi feltételek | 72 |
| Létszám és képzettség | 72 |
| Irodák adatai és azok komfortja | 73 |
| Számítógépesítés | 74 |
| A pénzintézeti működés szabályozása az 1990-es években | 77 |
| Az új szövetkezeti törvény hatása a takarékszövetkezetekre | 79 |
| Változások a takarékszövetkezeti alapszabályban | 80 |
| Az alapszabály főbb tartalmi elemei | 81 |
| A magyar mezőgazdaság finanszírozása | 83 |
| A piacgazdaság kihívásai | 85 |
| A takarékszövetkezetek érdekképviselete | 87 |
| Országos érdekképviselet | 87 |
| Megyei, területi érdekképviselet | 90 |
| A takarékszövetkezeti modernizáció alappillérei | 92 |
| A takarékszövetkezetek piaci részesedése a magyar pénzintézeti rendszerben | 95 |
| A takarékszövetkezeti modernizáció célja | 97 |
| A takarékszövetkezetek erős pontjai | 98 |
| A takarékszövetkezetek gyenge pontjai | 98 |
| Modernizációs célállapot jellemzői | 100 |
| A takarékszövetkezetek modernizációja integrációval | 101 |
| Központi bank a takarékbank | 102 |
| Az OTSZ Országos Takarékszövetkezeti Szövetség | 103 |
| Az OTIVA Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap | 104 |
| Az OTIVA elődje az OTBA | 104 |
| Az OTIVA célja, szervezete, működése | 104 |
| A modernizációs célállapot szervezeti felépítése | 106 |
| Ellenőrzés és szövetkezeti önállóság | 106 |
| Az OBA Országos Betétbiztosítási Alap és az OTIVA összehasonlítása | 108 |
| Az állam és a Phare szerepe | 111 |
| Eseménynaptár 1992-1993 | 113 |
| Eseménynaptár 1992 | 113 |
| Eseménynaptár 1993 | 120 |
| A magyar takarékszövetkezetek tisztségviselői | 134 |
| A takarékszövetkezetek neve, címe, vezetője, igazgatósága és felügyelő bizottsága | 136 |
| Baranya megye | 136 |
| Bács-Kiskun megye | 139 |
| Békés megye | 139 |
| Borsod-Abauj-Zemplén megye | 150 |
| Csongrád megye | 157 |
| Fejér megye | 162 |
| Győr-Moson-Sopron megye | 164 |
| Hajdú-Bihar megye | 169 |
| Heves megye | 174 |
| Komárom-Esztergom megye | 179 |
| Nógrád megye | 181 |
| Pest megye | 184 |
| Somogy megye | 190 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | 194 |
| Jász-Nagykun-Szolnok megye | 200 |
| Tolna megye | 205 |
| Vas megye | 210 |
| Veszprém megye | 213 |
| Zala megye | 216 |
| A takarékszövetkezetek megyei, területi szövetségeinek vezetői | 222 |
| Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség | 226 |
| Az OTSZ Országos Tanácsa | 226 |
| Az OTSZ Elnöksége | 226 |
| Az OTSZ Felügyelő Bizottsága | 227 |
| Az OTSZ ügyintéző szervezete | 228 |
| Magyar nyelvű összefoglaló | 229 |
| A magyar takarékszövetkezetek fontosabb adatai 1992. december 31-én | 264 |
| Források | 285 |
Folytatás Microsoft-tal