A magyar tanyavilág

Előszó

A Nagy-Alföld évszázadokon keresztül a magyar politikai, gazdasági, kulturális élet legelhanyagoltabb területe volt. Nemzetünk csapásaiból bőven, áldásaiból annál kevesebb jutott neki. A nemzeti köztudat sem értékelte a legutóbbi időkig kellően azokat az erőforrásokat, amelyeket a hatalmas síkság rejteget. A magyar ember, akit életsorsa az ország más vidékéhez kötött, néhány városra gondolt, amikor az Alföldről hallott beszélni. Hogy e városokat hatalmas területek fogják körül, amelyeken az emberek százezrei küzdenek az élettel, hogy az Alföld mily nagy mértékben befolyásolja állami, nemzeti életünk egészét, annak tudata csak kevesekben élt.
Örömmel látjuk, hogy az utóbbi időkben nemcsak az érdekeltek, de az egyetemes nemzeti közvélemény figyelme is az Alföld és tanyavilága felé fordul. Agrártudományunk, a magyar társadalomtan legjobbjai fáradoznak azon, hogy a nemzet végre fölismerje az Alfölddel, annak milliós magyar tömegeivel összefüggő nagyszámú és súlyos problémákat, amelyek megoldásától függ jelentős mértékben a magyar jövő. Nemzeti multunk legélesebb szemű látnoka. Széchenyi István gróf, aki már egy évszázaddal előbb világosan a nemzet elé tárta az Alföld szerepét, rendeltetését államiságunk szerencsés fejlődésében, végre lelkes tanítványokra talált. Megindult a munka is a nagy kérdések megoldására. Sajnos, balsorsunk még mindig nem engedi, hogy ez a munka az egész vonalon zavartalanul folyhassék, hogy a különböző tervek, eszmék, amelyek az Alföld derék népének jobb jövőt vannak hivatva biztosítani, megvalósuljanak. Vissza