Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

977.804

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar társadalom kulturális állapota

Az 1996-os országos vizsgálat zárótanulmánya/Jegyzet a Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrásfejlesztési Intézet művelődésszervező szakos hallgatói részére

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: MTA Szociológiai Intézete
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 171 oldal
Sorozatcím: Humán szervező (munkaügyi) menedzser
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-641-480-7
Megjegyzés: Jegyzet. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelen zárójelentés azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit foglalja össze, amelyeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízásából 1996-ban végzett el kutatóközösségünk a magyar kultúra... Tovább

Előszó

A jelen zárójelentés azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit foglalja össze, amelyeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízásából 1996-ban végzett el kutatóközösségünk a magyar kultúra állapotáról. A vizsgálat maga az eddig legszélesebbkörű és legkiterjedtebb mindazok közül, amelyet eddig kulturális életünkről folytattak. A megrendelőnek az volt a célja, hogy most, hét évvel az 1990-es változások, a rendszerváltás után a lehető legteljesebben tekintsük át, hol tart most a magyar kultúra.
A kultúra fogalma
Mit jelent, meddig terjed ez a teljesség? Rögtön egy szűkítéssel kell kezdenünk. A kultúrának van egy szélesebb és egy szűkebb fogalma. Tudományosan a szélesebb, filozófiai-antropológiai kultúra-fogalom a helyes, mi is azt valljuk. A mi megfogalmazásunkban ez úgy hangzik, hogy a kultúra az ember viszonya az objektivációk általa teremtett világával vagyis az ember által átalakított természettel, a létrehozott tárgyi világgal, a technikai-termelési eljárásokkal és fogyasztási szokásokkal, a közösség és a társadalom struktúráival, az életmóddal, valamint a mindezek alapjául szolgáló ismeretekkel, tudással, normákkal, szimbólumokkal, tehát a tudományokkal, művészetekkel, erkölccsel, vallással, hittel, az emberek mindennapi beállítódásával és magatartásával.
Ez tehát a tudományos meggyőződésünk. A vizsgálatban mégsem a kultúra szélesebb fogalmát alkalmaztuk, hanem azt a szűkebbet, pragmatikusat, amely csak egy körülhatárolt területre koncentrál. Ennek középpontjában a művészetek, az ismeretek és a társadalom különböző csoportjainak mindennapi magatartása, életmódja, életének minősége állanak. A köznapi életben általában ezt nevezik kultúrának, ezzel foglalkoznak a kulturális intézmények. (Van erről egy némiképp ironikus megfogalmazás, ami azonban jól megfelel a valóságnak. Eszerint a szűkebb fogalom szerint kultúra az, amivel a kulturális minisztérium foglalkozik.)
Kétségtelen, hogy ez a szűkebb kultúra-fogalom meglehetősen pragmatikus, nehéz volna elméletileg megalapozni és indokolni. Ugyanakkor mégis használható, mert elégségesen nagy részt fed le a kultúra szélesebb fogalmába tartozó jelenségekből ahhoz, hogy mint csepp a tengerben mégiscsak tükrözze az egészet. Szintén pragmatikusan a mi kutatásunk is ezt a fogalmat alkalmazta - némi kitekintéssel az életmódra, a társadalmi magatartásra, a társadalmi szerkezetre, az infrastruktúrára, és mindezek területi megoszlására. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
A kultúra fogalma 5
Kultúra vagy kultúrák? A posztmodern kihívás 6
A kultúrpolitika lehetőségei és dimenziói 8
A vizsgálatok tárgya 9
KULTÚRÁNK ÁLLAPOTA, TENDENCIÁK ÉS TÁVLATOK 10
1. Ágazatok, intézmények 10
Könyv, könyvtár, olvasás 11
Mozi, film 13
Televízió 14
Színházak 17
Zene 19
Képzőművészet, kiállítások 20
Múzeumok 22
Levéltárak 23
Művelődési házak 24
Egyesületek, alapítványok, nonprofit szervezetek 27
2. A LAKOSSÁG KULTURÁLIS MAGATARTÁSA 28
Az életmód és a kulturális magatartás típusai 28
A közönség rétegződése 32
3. AZ ORSZÁG TÉRSÉGEI ÉS A KULTÚRA 34
Budapest térségei 36
4. A kultúra finanszírozása 38
A foglalkoztatás alakulása a kultúrában 41
A kultúra finanszírozásának rendszere 41
ÖSSZEFOGLALÁS 43
TANULMÁNYOK 47
TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK 49
I. A KULTURÁLIS FOGYASZTÁSRÓL 57
A KULTÚRA HELYE AZ ÉRTÉKRENDSZERBEN 57
A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS EGYENLŐTLENSÉGEI 63
A kultúraközvetítő intézmények megközelíthetősége 63
Tevékenységszerkezet 63
A TEVÉKENYSÉGSZERKEZET NÉHÁNY ELEME 70
Könyvolvasás 70
Tévénézés 72
Rádióhallgatás 74
Újságolvasás 74
Filmnézés 75
Videózás 75
Színházlátogatás 75
Művelődési ház látogatása 76
VÉLEMÉNYEK A KULTÚRA ÁLLAMI FINANSZÍROZÁSÁRÓL 77
Felesleges tárgyaink 78
Médiahasználat vagy médiafogyasztás? 87
11 A televízió és a hagyományos kultúra
Közszolgálatiság és kommercializáció 87
2. A tévézés mennyisége - ki mennyit néz? 90
3. A tévézés jellege - ki mit néz? A műsorok és a közönség tipológiája 94
4. Generációs szakadékok (a médiajövő előjele?) 103
Modernizáció és olvasáskultúra? 105
1. A társadalmi háttér 105
2. Új piaci viszonyok, avagy változások a könyvkiadásban és az
olvasási szokásokban 106
3. Az olvasási szokások 110
4. Könyvtárhasználat 117
II. A KULTÚRA FINANSZÍROZÁSÁRÓL 123
11 Kulturális ráfordítások a nemzetgazdaságban 124
1.1. Összegzés 124
1.2. Az államháztartás kulturális ráfordításai 125
1.3. A kulturális vállalkozások 129
1.4. A nonprofit szervezetek 131
2. A háztartások kulturális kiadásai 133
2.1. A lakosság kulturális kiadásai 1989-ben és 1995-ben folyó és
összehasonlító áron 133
2.2. A különböző kulturális cikkeket és szolgáltatásokat
igénybevevők összes háztartáson belüli aránya és
az ezekért fizetett összegek nagysága 135
2.3. Az egy főre jutó kulturális kiadások 1989-ben és 1995-ben 136
3. A KULTÚRA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK ELEMZÉSE
az ágazati kapcsolatok mérlegével 138
3.1. Ágazati kapcsolatok mérlege 138
3.2. A kulturális és szórakoztató szolgáltatás súlya
a végső felhasználásban 140
3.3. Halmozott ráfordítás és a multiplikátor együttható 140
III. A KULTÚRAKÖZVETÍTŐ INTÉZMÉNYRENDSZER 141
1. A tér szerepe a kultúraközvetítésben 141
a kutatás célterülete, a kistérség 141
Magyarország kistérségi szintre vetített általános és
kulturális fejlettségének néhány jellegzetessége 143
A magyarországi kistérségek általános fejlettségi típusai 145
Korrelációs és faktor-összefüggések a kulturális mutatórendszer
egyes elemei között 148
Magyarország kulturális alapállapotának néhány
területi jellegzetessége 150
2. A kultúraközvetítő intézmények állapotrajza 153
Dimenziók 155
A kulturális irányítás tétjei 158
3. Kultúra és jogrendszer 165
A továbblépés lehetséges irányai, várható tendenciái 171

Hidy Péter

Hidy Péter műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Hidy Péter könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A magyar társadalom kulturális állapota A magyar társadalom kulturális állapota A magyar társadalom kulturális állapota

Néhány oldalon aláhúzások, jelölések láthatóak.

Állapot:
2.240 ,-Ft
11 pont kapható
Kosárba