| Bevezetés: A társasági jog jellegéről és jelentőségéről | 9 |
| Jogdogmatikai alapok | 21 |
| Történeti fejlődésmenet - a jogösszehasonlítás általános tanulságai | 23 |
| Kiindulópont | 23 |
| Francia társasági jogi intézmények | 26 |
| A német jogcsalád társasági joga | 28 |
| Az angol-amerikai társasági jog jellemzői | 32 |
| Néhány összehasonlító következtetés és az Európai Unió társasági joga | 35 |
| Szocialista gazdasági jog társasági jog nélkül | 39 |
| A társasági jog feléledése a volt szocialista országokban a századvégi rendszerváltozás kapcsán | 46 |
| A társaságok fogalmi ismérvei - elhatárolás a rokonjelenségektől | 57 |
| Privátautonómia - elkülönítés a közjogi alakzatoktól | 57 |
| Jogügyleti keletkezés, általában társasági szerződéssel | 65 |
| Többalanyú és többoldalú (kifelé irányított és közös vagyonra modellezett, érdekazonosság dominálásán nyugvó) kooperációs-szervező szerződés | 69 |
| Társasági szervezeti (rész- vagy egész) jogképesség | 74 |
| A társaságok jogi szabályozásának sajátosságai | 86 |
| A társaságok osztályozásai: gazdasági és nonprofit társaságok | 86 |
| Az állami beavatkozás jellege az autonóm civil társaságok ügyeibe | 100 |
| Társasági jogalkotás-jogalkalmazás jellemzői | 116 |
| A társasági jog alapelvei | 128 |
| Társasági jogi alapintézmények | 133 |
| A társaság létszakaszai | 133 |
| A társasági vagyon | 151 |
| Tagi jogállás, tagsági jogviszonyok | 158 |
| A társaság szervei | 163 |
| A magyar társasági jog történeti fejlődésmenetében, illetve nemzetközi összehasonlításban | 185 |
| Történeti fejlődésünk sajátosságai | 187 |
| Az 1875-ös Kereskedelmi Törvénykönyv és az ezt követő fejlődés a szocialista gazdaság kialakulásáig | 187 |
| Társaság a szocialista piacgazdaságban | 195 |
| Az 1988-as régi és az1997-es új Gt. - kiegyensúlyozott fejlődés az alapstruktúra megtartása mellett | 210 |
| A magyar társasági jog nemzetközi összehasonlításban | 237 |
| A magyar társasági jog, mint a német jogcsoport része | 237 |
| Hogyan indultak ki és milyen fejlettségi fokra jutottak a volt szocialista országok társasági jogai? | 239 |
| "Európai társasági jog" - magyar társasági jog | 270 |
| A konszernjog alapjai | 295 |
| A konszernjog fogalmi kérdései | 297 |
| Gazdasági koncentráció (függőség) és a társasági jog | 297 |
| A konszernjog, mint a vállalatcsoportosulások joga | 304 |
| A konszernjog célja, felépítése, eszközei | 310 |
| Néhány konszernjog által felvetett elméleti probléma | 313 |
| A konszernek szabályozás nemzetközi áttekintésben | 325 |
| A német konszernjog adaptációja a kontinensen és Dél-Amerikában | 325 |
| Az angol konszernjog, illetve take over | 328 |
| Az amerikai vállalatfelvásárlás | 336 |
| Az Európai Unió konszernjogi irányelvei | 342 |
| Konszernjog a volt szocialista országokban | 343 |
| A magyar konszernjog fejlődésmenete és perspektívái | 353 |
| Az 1988-as Gt. részvénytársasági konszernjoga | 353 |
| A társasági jogon kívüli konszernjog fejlődése az 1990-es években | 362 |
| A vállalatcsoportosulások hatályos társasági jogi szabályozása Magyarországon | 365 |
| Társasági konszernjogunk lehetséges fejlődési tendenciái | 380 |
| Befejezés: A magyar társasági jog jövője | 387 |
| A társasági jog helye a jogrendszerben, különös tekintettel az új Polgári Törvénykönyvre | 387 |
| A társaságok jövőbeli formái | 395 |
| A társaságok jogi szabályozásának jellege a gazdasági társaságoknál | 404 |
| A társaságok szervezetének és vezetési rendszerének a realitásokhoz való közelítése | 407 |
| Angol resumé | 415 |
| Német resumé | 419 |