A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek 2003. évi tudományos eredményei I.

Előszó

Az MTA kutatóhálózata, amelyhez 38 kutatóintézet és 171 támogatott (zömmel felsőoktatási) kutatócsoport tartozik - megőrizve az alapkutatásokban hagyományosan birtokolt erős pozícióját - a nemzeti innovációs rendszernek is fontos részévé vált. A hálózat képesnek bizonyult a zömükben alkalmazott kutatási feltételeket támasztó hazai és nemzetközi pályázatokhoz alkalmazkodni. A növekvő pályázati források megváltoztatták a gazdálkodás szerkezetét is, az MTA által rendelkezésre bocsátott anyagi források - természetesen szakterületi specifikumok által differenciáltan - részben ezen pályázatok kapcsán kerülnek felhasználásra, erősítve a tematikai váltást, az illeszkedést a 21. század követelményeihez, a társadalom elvárásaihoz. A kutatások jelentős része nemzetközi együttműködésben folyik.
A természettudományok területén pl. az összes publikáció 40%-a nemzetközi együttműködés eredményeként született. Ez a kutatás modern munkamegosztásában elkerülhetetlen, hiszen egy kis ország kutatóhelyein már sehol sem található meg a legnagyobb kihívásokat jelentő programok viteléhez szükséges teljes tudás. Az előnyök mellett a hazai ipar fejletlensége miatt ez időnként arra is vezet, hogy gyakorlati eredményeink a társintézetek közvetítésével nem Magyarországon hasznosulnak. Számos eredmény gyarapítja azonban a hazai értékeket. A kutatóhálózat részvétele jelentős a más főhatóságok által indított programokban. A Kormány és az MTA között stratégiai kutatások támogatására kötött megállapodás az életminőség javítását szolgálja a korszerű gyógyászati és diagnosztikus célú genomikai és a neuro-pszichiátriai genomikai kutatások fejlesztésével, a mezőgazdasági termelésszerkezet javításának megalapozásával, a nanotechnológiai eljárások kifejlesztésével. Vissza