A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának tizenöt éve 1969-1984

Előszó

1969 május elsejével hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia a Művészettörténeti Kutató Csoportot, melynek tizenöt éves, tehát 1984-ben záruló bibliográfiáját most közreadjuk. A jegyzékből kiviláglik az intézmény fő célja, a magyarországi művészettörténet mindeddig hiányzó összefoglalásának - kézikönyvének - elkészítése. S a tételek nyilvánvalóvá teszik munkamódszerét: tudományos műhelyként kezdettől fogva együttműködött a különböző szakmai intézményekkel és a társtudományokkal, pályakezdőkkel és nagy tapasztalatú kutatókkal, ügyelve arra, hogy szakterületünkön semmilyen érték se menjen veszendőbe.
A munka az alapvető teendők felmérésével indult. Periodizációs és tudománytörténeti viták során tisztázódtak a kézikönyv-kötetek korszakai, az elkészítendő munkatanulmányok és az elvégezhető alapkutatások témái. Az előkészítő munka egy részének a publikációkban is nyoma van. Az Előszó azonban nem az intézményről kíván szólni, hanem a művek jegyzékéhez ad kiegészítő tájékoztatást, megengedve némi kitekintést az 1984 óta eltelt időre is.
Már az intézeti kiadványok I. csoportja, az összefoglaló művek témakör is igényli ezt 1981-ben jelent meg az első kézikönyvkötet, az 1890-1919 közötti korszak szöveg- és képkötete, amely Akadémiai Díjban részesült. 1985-ben, igen hosszú várakozás után jelent meg az 1919-1945 közötti korszak két kötete, az 1300-1460 közötti korszak kézikönyve pedig 1987 elejére tolódott. Hosszadalmas, gondos munkát igényel a hatalmas szöveg- és képanyag beszerzése, szerkesztése, különös tekintettel arra, hogy a szerzők többsége - akárcsak a többi kötetnél - nem a Kutató Csoport munkatársa. Ilyen szempontból könnyebb volt a helyzet A művészet története Magyarországon című kötettel, melyet az intézmény öt munkatársa írt, és amely egy kötetben, széleskörű olvasótábor számára összegezi a legfrissebb kutatási eredményeket, a honfoglalás korától napjainkig.
Bibliográfiai jegyzékünkben három tanulmánykötet foglalkozik tudománytörténeti problémákkal, továbbá a reneszánsz, a barokk és a felvilágosodás korával. Célszerűnek látszott ilyen formában is nyilvánosságra hozni a kézikönyv-előkészítés új eredményeit; később a kézikönyv-munka meggyorsult üteme és a nyilvánosság más, hatékonyabb módjainak a kialakítása miatt már nem terveztünk tanulmányköteteket. Vissza