| Települsszerkezet, városfejlődés | |
| Általános területi viszonyok, politikai felosztás s a népesség lakhelyei (Láng Lajos - Jekelfalussy József) | 15 |
| Települések, lakások és lakóik a századforduló Magyarországán (Gergely András) | 20 |
| Az egyesített főváros első polgármesterét beiktató ünnepi közgyűlés jegyzőkönyvéből | 34 |
| A főváros és vidéke (Törs Kálmán) | 37 |
| Pest szabad királyi város az 1870-ik évben (Kőrösi József) | 39 |
| Józsefvárosi polgárok kérvénye a tanácshoz az utak járható állapotba helyezése ügyében | 45 |
| Budapest megszületése (Vörös Károly) | 46 |
| Részeletek a Budapest-fővárosi rendőrségről szóló 1881: XXI. törvénycikkből | 48 |
| Kávéházak (Pásztor Mihály) | 51 |
| Pesti levelek (Krúdy Gyula) | 55 |
| Pest aranykora (Krúdy Gyula) | 58 |
| Tisztifőorvosi jelentés a főváros 1924. I. félévi egészségügyi helyzetéről | 62 |
| Az utcai közlekedés Budapesten (Pásztor Mihály) | 66 |
| Magyarország gazdasági központja (Vörös Károly) | 71 |
| Budapest szerepe az ország gazdasági fejlődésében (Ránki György) | 73 |
| Budapest mostohagyermekei (Féja Géza) | 82 |
| Vidéki Magyarország (Vörös Károly - Gergely András - Vörös Antal) | 85 |
| Magyar város 1932-ben (Nagy Lajos) | 89 |
| Fogadó a régi világhoz (Krúdy Gyula) | 96 |
| A népesség mozgásai | |
| Népességnövekedés, vándorlás, városiasodás (Hanák Péter) | 101 |
| A nagyváros útján (Vörös Károly) | 104 |
| Bevándorlók (Pásztor Mihály) | 107 |
| Paraszt és proletár (Móricz Zsigmond) | 112 |
| Kivándorlás Magyarországról az Egyesült Államokba 1914 előtt (Puskás Julianna) | 115 |
| A kivándorlási törvény parlamenti vitái | 119 |
| 400.000/1904. B. M. számú rendelet. Utasítás a kivándorlásról szóló 1903: IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában | 125 |
| Megyei jelentések | 127 |
| A magyarországi kivándorlás gazdasági és társadalmi okairól (Puskás Julianna) | 134 |
| Az uralkodó osztályok kettős érdeke (Rácz István) | 136 |
| Gazdasági hatások (Puskás Julianna) | 142 |
| "Magyarok" és "nem-magyarok" | |
| A magyar elem s ellenesei (Fényes Elek) | 149 |
| Lakosok (Fényes Elek) | 151 |
| A lakosság etnikai és vallási megoszlása (Katus László) | 155 |
| A nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális helyzete (Katus László) | 161 |
| A magyar uralkodó osztályok és kormányok nemzetiségi politikája (Katus László) | 166 |
| A Lex Apponyi (Dolmányos István) | 170 |
| A nemzetiségi sérelmek konkrét tartalma (Jászi Oszkár) | 173 |
| A nemzeti összetétel változása, az asszimiláció. A vallási megoszlás (Hanák Péter) | 182 |
| A polgári társadalomfejlődés sajátosságai (Hanák Péter) | 184 |
| Gazdaság és nacionalizmus Magyarországon a századforduló körül (Berend T. Iván - Ránki György) | 188 |
| Zsidó indentitás és asszimiláció Magyarországon (Karády Viktor) | 191 |
| A rongyszedő zsidó (Osváth Albert) | 195 |
| A legmodernebb párbaj (Mikszáth Kálmán) | 197 |
| A másokról alkotott kép (Hanák Péter) | 200 |
| Zsidó identitás és asszimiláció Magyarországon (Karády Viktor) | 206 |
| A társadalmi fejlődés közép- és kelet-európai útjai (Berend T. Iván) | 209 |
| A kapitalizmus és a zsidóság (Jászi Oszkár) | 214 |
| A karanténba zárt progresszió (Litván György) | 215 |
| Zsidó identitás és asszimiláció Magyarországon (Karády Viktor) | 216 |
| A zsidók bevándorlása Galíciából és a magyarországi zsidóság (Walter Pietsch) | 219 |
| Politikai és államigazgatási struktúra | |
| Az állami kapcsolatok rendezése Ausztriával (Csizmadia Andor) | 227 |
| A központi szervek a dualizmus idején (Csizmadia Andor) | 229 |
| A vármegye (Csizmadia Andor) | 231 |
| A törvényhatósági szervezet alapkérdései (Sarlós Béla) | 234 |
| A főispán és a választott tisztviselők hatásköre és feladatai (Sarlós Béla) | 238 |
| A törvényhatósági bizottság és a virilizmus (Sarlós Béla) | 242 |
| A virilizmus kiterjesztése (Sarlós Béla) | 245 |
| A főváros és vidék közigazgatása közötti újabb eltérések (Sarlós Béla) | 247 |
| Hivatal (Móricz Zsigmond) | 251 |
| A magyar közigazgatásról (Bibó István) | 253 |
| Új és régi ember (Mikszáth Kálmán) | 259 |
| A bárány utazása (Móra Ferenc) | 263 |
| Német csemeték magyar honban (Móricz Zsigmond) | 268 |
| A választási rendszer és a Parlament (Szász Zoltán) | 272 |
| A közönyösek tábora (Jókai Mór) | 274 |
| A magyar paraszt (Móra Ferenc) | 281 |
| Napló a szeghalmi választásról (Móricz Zsigmond) | 285 |
| Akiket megválasztottak (Gerő András) | 291 |
| Politikai magatartás és etika (Gerő András) | 300 |
| Kapitalizálódik az ország... | |
| A parasztbirtok változásai az úrbéri birtok rendezések lezáródása és 1914 között (Orosz István) | 309 |
| Kapitalizálódás, tőkeképződés és Tolna-megyei kisbirtokos nemesség körében (Glósz József) | 312 |
| A parasztbirtok helye az ország birtokrendszerében | 315 |
| A parasztgazdaság munkaeszközei (Varga Gyula) | 317 |
| A pénzcsináló (Jókai Mór) | 321 |
| Áttekintés a főváros gyáriparának helyzetéről és fejlődéséről az 1860-as években | 328 |
| Gyári munkásságunk összetételéről az ipari forradalom időszakában (Lackó Miklós) | 334 |
| A kisipar szerepe a magyar kapitalista fejlődésben (Ránki György) | 344 |
| A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban (Lackó Miklós) | 351 |
| Ipari munkásság és asszimiláció Magyarországon. 1870-1910 (Kende János - Sipos Péter) | 357 |
| A nők foglalkoztatásának demográfiai, gazdasági körülményei Magyarországon az ipari forradalom kibontakozásától az első világháborúig (Koncz Katalin) | 363 |
| A kisipar szerepe a magyar kapitalista fejlődésben (Ránki György) | 374 |
| A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban (Lackó Miklós) | 378 |
| A nők foglalkoztatásának demográfiai, gazdasági körülményei a két világháború között (Koncz Katalin) | 384 |
| Az aranytojást tojó tyúk történezéhez (Szabó Miklós) | 388 |