A magyar vers

Szerző

Budapest

'Horváth János: A magyar vers ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1948
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	314 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E tanulmányom eredetileg egyetemi előadásnak készült. Most új részletekkel kiegészítve, könyvszerű átdolgozásában teszem közé. A verstudomány nélkülözhetetlen tartozéka az irodalomtörténetnek.... Tovább

Tartalom

Előszó	1
A ritmus
Fogalmi meghatározások	3
Mozgás és érzékelés része a ritmusos folyamatban	8
A ritmus az emberi szellem szükséglete; ritmusérzék, beleérzés	11
A hallás körébe tartozó ritmus; az ismétlődés sorozatosság jelentősége annak felfogásában	16
Nyelvi ritmus. Próza és vers
"Rendezetlen" és "rendezett" ritmus a nyelvben; két szélsőség: Heusler és Saran nézete; a nyelvi ritmus bonyolult jellege	20
A gondolati tagolódás vezérelve; erre épít Arany János, de számontartja a hangritmus tényeit is	23
Arany László a hangzati tagolódás feltételeit fürkészte, de a gondolat alakító hatását sem hagyta figyelmen kívül	32
Gondolati és hangzati tényezők versenyéről a beszédben, az utóbbiak uralomratöréséről a versritmusban; Beriger értekezése	36
Forma és eszme sorrendi viszonya az ihletben; Arany levele Szemere Pálhoz; mások hasonló nyilatkozatai	38
Közösségi - nemzeti - ritmuseszmény; Arany a magyar gyermek versmondásáról	41
A vers ütemes beszéd	43
Ütemellenes felfogások; mi az ütem ütemezetlen, fogyatékos vagy ingadozó ütemezésű sorok; nemzeti ütemezés jövevény sorfajon	46
Prózaritmus> Quintillán, Csokonai, Kölcsey gondolatai róla	51
Az ismétlés szerepe prózaritmus létesítésében; gondolat-alakzat ismétlése; tagolás ismételt közbeékeléssel; hangzat-ismétlés: ikerszók, szólások; nyomatékrend ismétlése	53
Illúzió része ritmusérzet keltésében: versutánzat, változatlanul ismételt szövegek és hangoztatások	59
Melódikus képletek ismétlése; példa Kazinczy Geszner-fordításából	61
Szabadvers; rímes próza	63
A versritmus eredete
Dalvers és szóvers megkülönböztetése	69
Zenei eredeztetés	70
Táncból való eredeztetés	74
Nyelvi eredeztetés	75
Arany László és Gábor Ignác szóvers-álláspontja	78
Dalvers, szóvers
Nálunk volt s van, mind a kettő; van-e köztük lényeges különbség? Nótajelzés szokása a régiségben; ismeretlen dallamú régi versszövegek ritmusának megállapítása	80
A magyar szóvers köre, példái	85
Gábor Ignác szóverse	87
Az énektől való megválás következményei	92
"Ütemharmadolás" a szóversben; Négyesy és Hodossy ellentétes véleménye; dallamok tanulsága	93
Arany László a kétféle ütemről; a gyorsabbat, a harmadolót, egy hat-időrészű ütem (sextola) félütemének foghatni fel; ez az ütemfajta gyorsabb tempójú a négy-időrészű szokványosnál, de éppúgy felező, mint amaz; - Arany János ismerte fia nyilatkozatát a kétféle ütemről	99
E "gyors" ütemrendszer is kötetlen beszédünk hangidomában gyökerezik; példák	104
"Gyors típusú" sorfajaink átnézete: hatos alapú szerkezetek	107
Ötös alapú szerkezet	113
Ötös-hatos kapcsolatok	116
Faludi tízese	121
Vegyes szerkezetek	125
A verses beszéd tagoltsága (Versnyomaték, beszédnyomaték)
A "tagoltság" értelme; a beszéd főkép időbeli elrendezkedésével igazodik a tagoltságot váró ritmustervhez; nyomatékai hozzáigazodása kevésbé következetes; innen részben a nagy változatosság a változatlan terv nyelvi megvalósításában	130
Beszédnyomaték ütem-belsejében; hogy fogadja ritmus-érzékünk az olyat?	133
A beszéd értelmi tagoltságából állapítani meg ritmikai tagoltságot: fonák eljárás	136
A magyar ütem szerkezete, nemei, ezek rendje a verssorban	137
A vers nyomatékigényét nemcsak a logikai hangsúly elégítheti ki, hanem a "félhangsúly", szóeleje, a csend vagy szünet megtörése ("megszólamlás"), a magasabb hangfok ("kedély nyomaték") is; különbség e felfogás és a Gábor-féle között	140
Az "ütemelőző"; vélekedések róla; összeférhetetlensége a magyar versrendszer időmérési elvével	151
Az ütem időviszonyai (Ütemegyenlőség, változó szótagszám)
Időrész és szótag; teljes ütem, csonka ütem: versírók gondja az ütemtartamok egyenlősítésére	156
A szótagszám alkalmi megváltoztatása: nyújtás, szaporázás egyenlősítő segítsége ily esetekben	165
Az ütemegyenlőség törvénye; Négyesy tétele, Szénfy és Erdélyi tanítása; Gábor teóriájának viszonya az Erdélyi Jánoséhoz	168
Kötött sorképletek kiválása (A sorozatosság szuggesztív hatása. Szabálytörés kötött sorfajokban)
Nézetek a kiválásról	176
A sorozatosság ritmikai jelentősége; a szabálytörés okai, esztétikai értéke	179
Idegen példa: a francia romantikusok alexandrinje	184
Ritmusváltás egy költeményen belül	186
Kezdetlegesebb és fejlettebb ritmusérzékek és korok viselkedése a szabálytöréssel szemben	186
Főbb sor- és versszakképleteink
A harmadoló tizenkettős	188
A felező tizenkettős; félsorai szerkezete	189
Lehr Albert, Arany László, Négyesy megállapításai Arany János tizenkettőseiről	195
A sorfaj "kiválása" és állítólagos átalakulása	197
Zrínyi tizenkettőse; megítélésének története; metszetei kérdése	210
Tizenegyesek	217
Tízes sorfajok	218
Nyolcasok	219
A négysarkú tizenkettős	221
A Balassa-versszak	222
A Himfy-strófa	224
Ritmizálás, szavalás
Zavar e fogalmak körül; a szélső felfogások; az egyeztető; Négyesy e kérdésről	227
Színművészeti és szavalati kézikönyvek adalékai	232
Költők szavalása	238
Elméletírók a vers hangoztatásáról	243
"Versmondattan"
Arany alapvető észrevételei; Szenczi Molnár, Gyöngyösi idevágó nyilatkozatai	248
A mondat versbeli elrendezkedését befolyásoló tényezők; a szótagszám, a rím, a sortaglalás, a lejtés érdeke	251
Kelendőbb képletek: "eltolás", "közölés"	258
Néhány kiválóbb költőnk versművészetének rövid jellemzése	267
Jegyzetek	273
Névmutató	305