kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Országos Vízügyi Hivatal |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 398 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 29 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér és színes illusztrációkat tartalmaz. |
| Előszó | 3 |
| Bevezetés | |
| A Kárpát-medence ősvízrajza, vízjárásának kialakulása és a magyar medence vízszabályozásának feladatai | |
| A Kárpát-medence ősvízrajza, vizeinek kialakulása | 9 |
| A magyar medence vízrajza, a vízszabályozás feladata és módszereinek kialakulása | 13 |
| A magyar medence vízrajza | 13 |
| A vízszabályozás feladata és módszereinek kialakulása | 17 |
| A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására | |
| A vízi munkálatok kezdetei a Kárpát-medencében és szerepük Magyarország gazdasági életében a XVII. század végén | 23 |
| Vízi munkálatok a római birodalom és az avarok idején | 23 |
| Vízi munkálatok a római birodalom idején | 23 |
| Vízi munkálatok az avarok idején | 27 |
| A vízrajzi viszonyok szerepe a honfoglaló Magyarország letelepedésében és a gazdasági életben | 27 |
| A vízi munkálatok növekvő szerepe az ország gazdasági fejlődésben a XI-XV. században | 30 |
| Az ősi vízhalászatok és a velük kapcsolatos vízi munkálatok (halászat, tógazdálkodás, vízi utak, vízerőhasznosítás és öntözés) | 30 |
| A vízszabályozási munkák és a védelmi (hadászati) jellegű vízi munkálatok a középkorban (896-1526) | 33 |
| A vízügyi igazgatás kezdetei a középkorban és vízjogi előzmények a Corpus Jurisban | 35 |
| Vízi munkálatok a török korban, a XVI-XVII. században | 37 |
| A török hódoltság hatása az ország gazdasági és társadalmi fejlődésére és a vízi munkálatokra | 37 |
| Hadászat, védelmi jellegű vízi munkálatok, egyéb vízszabályozási munkák és a vízhasználatok káros hatásának növekedése | 39 |
| A vízi munkálatok és az ország gazdasági újjászervezése a XVIII. században (1711-1825) | 46 |
| A török kor öröksége | 46 |
| Vízi munkálatok Magyarországon a XVII. században és a századfordulón | 48 |
| Ármentesítések és folyószabályozások | 50 |
| Talajjavítások és lecsapolások | 62 |
| Nagyobb területeket érintő vízszabályozási munkák. (A "Szabályozási bizottságoktól" a társulatok kialakulásáig) | 64 |
| A Bánság és Bácska vízrendészete | 68 |
| A vízügyi igazgatás előzményei és központi szervezetének kialakulása a XVIII. században | 72 |
| A mérnöki munkakör kialakulása és a mérnökképzés kezdetei. A Mérnöki Intézet (Institutum Geomtrico-Hydromtechnicum) megszervezése (1782) | 74 |
| A magyar vízimérnöki kar kialakulása a XVIII. században | 76 |
| A vízi munkálatok szerepe az ország gazdasági fejlődésében 1771-1825-ig | 80 |
| A vízi munkálatok és gazdasági jelentőségük felismerése a reformkorban (1825-1850) | 85 |
| A XIX. század - reformkorban kialakult - vízügyi programjának előkészítői: Vedres István és Beszédes József | 85 |
| A szabályozási és ármentesítési munkálatokat előkészítő vízrajzi felmérések és tervezések a XIX. század első felében | 92 |
| A reformkor vízügyi programja és a Tisza-szabályozás terve (1825-1848) | 97 |
| Széchenyi István irányító szerepe a kor vízügyi feladatainak megoldásában | 97 |
| Széchenyi vízügyi programja és a Tiszavölgyi Társulat megszervezése | 105 |
| Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási terve | 107 |
| A rendszeres szabályozási munkálatok megkezdése | 111 |
| A vizek szabályozása a XIX. század második felében és a XX. század elején (1850-1919) | 114 |
| Folyószabályozási és ármentesítései munkák a Tisza völgyében | 114 |
| Tisza-szabályozás a szabadságharc után (1850-1867) | 114 |
| Tisza-szabályozás a kiegyezés után és a szegedi árvíz (1867-1879) | 117 |
| Tisza-szabályozási munkálatok a szegedi árvíz után (1879-1914) | 121 |
| A Tisza mellékfolyóinak szabályozása és árterületek mentesítése | 124 |
| Folyószabályozási és ármentesítési munkák a Duna völgyében | 126 |
| A Duna szabályozása és a Duna-völgy ármentesítése | 126 |
| A Duna mellékfolyóinak szabályozása és völgyeinek ármentesítése | 130 |
| Belvízrendezések, lecsapolások, és a Kultúrmérnöki Intézmény működése a szabadságharctól az I. világháborúig (1850-1918) | 132 |
| A XIX. század vízszabályozási és egyéb vízi munkálatainak eredményei és korlátai (1850-1919) | 136 |
| Vízi munkálatok a két világháború között (1919-1945) | 141 |
| A Tanácsköztársaság vízügyi politikája és a vízszabályozási munkák | 141 |
| Vízszabályozási munkák a két világháború között (1919-1945) | 143 |
| Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története | |
| A II. rész tartalma és feldolgozásának módja | 151 |
| A Duna-völgy vizeinek szabályozása | |
| A magyarországi Duna-szakasz és Duna-völgy vízszabályozásának általános kérdései | 155 |
| A Duna-völgy geológiai és morfológiai jellemzése a vízszabályozás szempontjából | 155 |
| A Duna vízjárása, szabályozásának általános szempontjai és történetének áttekintése | 158 |
| A Duna vízjárása | 158 |
| A Duna-szabályozás szempontjai | 158 |
| A dunai árvizek, a Duna-szabályozás előzményei és fejlődése | 159 |
| A Duna a nyugati országhatártól Budapestig | 167 |
| A nyugati országhatár és Gönyű közötti Duna-völgy vízszabályozása | 167 |
| A Felső-Duna szabályozásának története | 167 |
| A Mosoni-Duna szabályozása | 173 |
| A Duna-Lajta ártér vízszabályozása | 174 |
| A Szigetköz ármentesítése és belvizeinek levezetése | 175 |
| A Rába-Rábca-Marcal vízrendszer szabályozása | 178 |
| A Rába-Rábca vízrendszer és a Fertő tó | 178 |
| A Rába szabályozásának történeti fejlődése | 186 |
| A Rábca szabályozása és a Hanság lecsaplásának történeti fejlődése | 190 |
| A Rábca vízrendszerének fejlesztése | 193 |
| A Felső-Rába és mellékvízfolyásainak szabályozása | 198 |
| A Marcal vízrendszerének szabályozása | 200 |
| A Gönyű-Budapest közötti Duna-szakasz és környékének vízszabályozása | 202 |
| A Gönyű-Budapest közötti Duna-szakasz általános jellemzése | 202 |
| A Duna Gönyű-Budapest közötti szakaszának szabályozása | 204 |
| Ármentesítések és lecsapolásaok a Gönyű-Budapest közötti Duna-szakasz mentén | 205 |
| Az Ipoly és környékének vízszabályozása | 207 |
| A Duna Budapesttől a déli országhatárig | 210 |
| A Budapest környéki vízszabályozások fejlődése | 210 |
| Budapest területének egykori vízrajza | 210 |
| Árvizek és a budapesti Duna-szakasz szabályozása | 216 |
| A Soroksári Duna-ág és a főváros körüli vízfolyások szabályozása | 220 |
| A Budapest-Paks közötti Duna-szakasz szabályozása | 221 |
| A Budapest-Paks közötti Duna-szakasz általános jellemzése és szabályozásának története | 221 |
| A Budapest-Baja közötti Duna bal parti terület leírása, ármentesítése és belvízelvezetése | 225 |
| Budapest-Paks közötti Duna jobb parti ármentesítések, vízrendezések és lecsapolások | 234 |
| A Paks-déli országhatár közötti Duna-szakasz és vizeinek szabályozása | 235 |
| A Paks-déli országhatár közötti Duna-szakasz általános jellemzése és szabályozásának története | 235 |
| A Pask-Sió-torok közötti Duna jobb parti terület ármentesítése és belvízelvezetése | 242 |
| A Sió-torok-Mohács közötti Duna jobb parti terület ármentesítése és belvízelvezetése | 243 |
| A Mohács-déli országhatár közötti Duna jobb parti terület ármentesítése és vizeinek szabályozása | 245 |
| A Baja-déli országhatár közötti Duna bal parti terület ármentesítése és vizeinek szabályozása | 247 |
| A Balaton és vízrendszere | 249 |
| Balaton és a Sió-Sárvíz-Kapos szabályozása | 249 |
| A Balaton-vidék ősállapota és rövid történelmi áttekintése | 249 |
| A Sárvíz és mellékvizeinek szabályozása | 257 |
| A Sió szabályozása | 262 |
| A Kapos és mellékvizeinek szabályozása | 266 |
| Zala és a Balaton környéki mocsarak | 268 |
| A Zala és a Kis-Balaton vízrendszerének szabályozása | 268 |
| A Balaton környéki mocsarak lecsapolása | 270 |
| A Dráva-völgy | 272 |
| A Dráva szabályozása | 272 |
| A Dráva vízrendszerének vízrajzi viszonyai és történetének áttekintése | 272 |
| A Dráva szabályozása és ármentesítése | 273 |
| A Dráva bal parti területén végzett vízszabályozási munkák | 274 |
| A Dráva mellékvizeinek szabályozása | 275 |
| A Mura és mellékvizeinek szabályozása | 275 |
| A Fekete-víz-rendszer szabályozása | 276 |
| A Tisza-völgy vizeinek szabályozása | |
| A Tisza és a Tisza-völgy vízszabályozásának általános jellemzői | 281 |
| A Tisza-völgy állapota a vizek szabályozása előtt | 281 |
| A Tisza-völgy általános jellemzői | 281 |
| A Tisza-völgy állapota a vizek szabályozása előtt | 281 |
| Vásárhelyi javaslata "A Tisza általános szabályozásáról" | 284 |
| A Felső-Tisza-vidék Tiszabecstől Tokajig | 288 |
| A Tiszabecs-Lónya közötti vizek szabályozása | 288 |
| A Tiszabecs-Lónya közötti vízvidék szabályozás előtti állapota | 288 |
| A Tisza szabályozása Tiszabecs és Lónya között | 294 |
| A Túr szabályozása | 296 |
| A Szamos szabályozása | 297 |
| A Kraszna szabályozása és az Ecsedi-láp lecsapolása | 298 |
| A Tisza jobb parti vidéke Lónya felett | 299 |
| A Záhony-Tokaj közötti vizek szabályozása | 300 |
| A Záhony-Tokaj közötti vízvidék szabályozás előtti állapota | 301 |
| A Tisza szabályozása Záhony és Tokaj között | 301 |
| A Rétköz és a Nyírség vizeinek rendezése | 305 |
| A Bodrog szabályozása | 307 |
| A Bodrogköz vízrendezése | 309 |
| A felső-tiszai vízszabályozás összefoglaló áttekintése | 309 |
| A Közép-Tisza-vidék Tokajtól Csongrádig | 312 |
| A Tokaj-Tiszafüred közötti vízvidék vizeinek szabályozása | 312 |
| A szabályozás előtti állapotok a Tisza Tokaj-Tiszafüred közötti vízvidéken | 312 |
| A Tisza szabályozása Tokaj és Tiszafüred között | 317 |
| A Tisza jobb parti vidékének vízrendezései Tokaj és Tiszafüred között | 318 |
| A Tisza bal parti vidékének vízrendezései Tokaj és Tiszafüred között | 319 |
| A Tiszafüred-Csongrád közötti vízvidék vizeinek szabályozása | 321 |
| A szabályozás előtti állapot a Tisza Tiszafüred-Csongrád közötti vízvidéken | 321 |
| A Tisza szabályozása Tiszafüred és Csongrád között | 327 |
| A Tisza jobb parti vidékének vízszabályozása, Tiszafüred és Csongrád között | 327 |
| A Tisza bal parti vidékének vízrendezése Tiszafüred és Csongrád között | 329 |
| A közép-tiszai vízszabályozás összefoglaló áttekintése | 331 |
| A Körös-Berettyó vízrendszer | 334 |
| A Körös-Berettyó vízrendszer szabályozásának előzményei | 334 |
| A Körös-Berettyó vízrendszer a szabályozás előtt | 334 |
| A körös-berettyó-völgyi vízszabályozás megkezdésének előzményei | 344 |
| A Körös-Berettyó-völgy vízszabályozása | 345 |
| A Körös-Berettyó vízrendszer szabályozása 1855-1879 között | 345 |
| A Körös-Berettyó vízrendszer szabályozása 1879-1895 között | 348 |
| A Körös-Berettyó-völgy belvízrendezése | 348 |
| A körös-berettyó-völgyi vízszabályozás összefoglaló jellemzése | 354 |
| Az Alsó-Tisza-vidék Csongrádtól az országhatárig | 356 |
| A Csongrád-országhatár közötti vizek szabályozása | 356 |
| Az Alsó-Tisza-vidék a szabályozás előtt | 356 |
| Az Alsó-Tisza és Maros szabályozása | 357 |
| A Tisza bal parti területeinek ármentesítése és belvízrendezése | 360 |
| A Tisza jobb parti területeinek vízrendezése | 363 |
| Az alsó-tisza-vidéki vízszabályozási munkák összefoglaló áttekintése és értékelése | 366 |
| A Tisza és a Tisza-völgy vízszabályozásának összefoglaló áttekintése és rövid értékelése | 367 |
| Befejezés | |
| A vízszabályozás fejlődésének iránya 1945 után | |
| A vízszabályozás fejlesztése és korszerűsítése 1945 után a komplex vízgazdálkodásra való átmenet idején | 373 |
| A vízgazdálkodás fejlődésének útja és feladatai | 377 |
| Mellékletek | |
| Irodalom | 381 |
| Ármentesítési és belvízelvezető társulatok | 378 |
| Magyarország a Duna- és Tisza-völgyi ármentesítő és belvízelvezető társulatainak árterülete, árvédelmi töltéseinek és vízlevezető csatornáinak hossza az I. világháború előtt (1913. dec. 31) | 388 |
| Magyarország a Duna- és Tisza-völgyi ármentesítő és belvízelvezető társulatainak árterülete, árvédelmi töltéseinek és vízlevezető csatornáinak hossza az I. világháború után (1937. dec. 31.) | 390 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.