| I. kötet | |
| Előszó az első kiadáshoz. Írta: Fülep Lajos | 5 |
| Néhány szó a második kiadásról. Írta: Fülep Lajos | 8 |
| Dercsényi Dezső: | |
| A honfoglalás és az államalapítás korának művészete (A XI. század utolsó harmadáig) | 9 |
| A honfoglalók művészete | 9 |
| Római és szláv hagyaték | 15 |
| Az államalapítás korának művészete | 19 |
| Épületplasztika és szobrászat | 24 |
| Kisművészetek, iparművesség | 30 |
| A pécsi műhely kora. (A XI. század végétől a XII. század utolsó évtizedéig) | 33 |
| A pécsi székesegyház építése | 33 |
| A pécsi épületplasztika | 36 |
| Népoltár | 38 |
| Az altemplomi lejáratok domborművei | 40 |
| A bencés templomtípus elterjedése | 44 |
| A pécsi műhely hatása az épületplasztikára | 46 |
| A pécsi stílus hatása a kisművészetekre | 47 |
| A román stílusú művészet fénykora (A XII. század végétől a tatárjárásig) | 51 |
| Az esztergomi építkezések | 51 |
| A Porta Speciosa | 52 |
| Az esztergomi királyi vár építése | 55 |
| Esztergomi kapu-típus | 60 |
| Az esztergomi kapu-típus elterjedése | 63 |
| Falfestészet | 64 |
| Franciás ízlésű emlékek | 68 |
| A cisztercia műhely | 70 |
| A burgundi kora-gótika első emlékei | 75 |
| Nemzetségi monostorok - bencés építőműhely | 88 |
| Lébény | 92 |
| Ják | 94 |
| Zsámbék | 106 |
| Kisművészet - iparművesség | 109 |
| A magyar falu művészete | 109 |
| Irodalom | 121 |
| Gerevich László: | |
| A kora-gótika Magyarországon (A XIII. század derekától a XIV. század elejéig) | 131 |
| Újjáépítés a tatárjárás után - Városok kialakulása | 131 |
| Budai és Buda környéki építékezések | 134 |
| Magyarország vidékeinek építészete | 142 |
| Falfestészet | 147 |
| Iparművészet | 151 |
| Az érett gótika Magyarországon (A XIV. század elejétől a század végéig) | 155 |
| Az udvari művészet és kisugárzása | 153 |
| Királyi, főúri és szerzetesi építkezések | 160 |
| Plébániatemplomok | 164 |
| A freskófestészet és a trecento hatása | 168 |
| Kolozsvári testvérek | 179 |
| A Képes Krónika és a miniatúra festészet | 184 |
| Gótika és proto-renaissance. (A XIV. század végétől a XV. század derekáig) | 189 |
| A kassai dóm és hatása | 190 |
| A nyugati Felvidék és Erdély építészete | 194 |
| Proto-renaissance Zsigmond udvarában | 200 |
| Városépítészet | 204 |
| Falfestészet | 210 |
| A László-legenda és a történeti festészet | 212 |
| Kódex-festészet | 216 |
| Szárnyasoltárok | 216 |
| Iparművészet | 219 |
| Késő-gótika Magyarországon (A XV. század derekától a XVI. század elejéig) | 229 |
| A Hunyadiak és a főúri építkezések | 231 |
| Erdély és késő-gótikus építészet | 237 |
| Szárnyasoltárok | 242 |
| Iparművészet | 255 |
| Irodalom | 259 |
| Balogh Jolán: | |
| Kora renaissance (A XV. század második felétől Buda elestéig) | 265 |
| Mátyás kora (A kora renaissance első szakasza) | 265 |
| Mátyás király mint mecénás | 266 |
| Mátyás király építékezései | 268 |
| Mátyás király gyűjteménye | 280 |
| Mátyás király könyvtára | 281 |
| A renaissance elterjedése Mátyás korában | 286 |
| Jagello kor (A kora-reanissance második szakasza és az érett ranaissance első ideje) | 294 |
| Építészet és szobrászat | 296 |
| Festészet | 305 |
| Iparművészet | 307 |
| Késő-renaissnace (Az érett renaissance továbbélése és a késő-renaissance kibontakozása) | 309 |
| Dunántúl. Építészet és szobrászat | 312 |
| Felvidék. Építészet és szobrászat | 318 |
| Erdély. Építészet és szobrászat | 334 |
| Festészet | 356 |
| Iparművészet | 363 |
| Irodalom | 367 |
| Garas Klára: | |
| A barokk művészet kialakulása és elterjedése Magyarországon (1604-1711) | 371 |
| Egyházi építészet | 374 |
| Világi építészet | 388 |
| Szobrászat, festészet | 399 |
| Iparművészet | 409 |
| A barokk művészet elterjedése (1711-1750) | 413 |
| Világi építészet | 413 |
| Egyházi építészet, szobrászat, festészet | 419 |
| A barokk művészet virágzása és hanyatlása (1750-1800) | 433 |
| Egyházi építészet | 434 |
| Egyházi festészet, szobrászat | 438 |
| Világi művészet, főúri művészet | 450 |
| Városi művészet | 457 |
| Iparművészet | 469 |
| Irodalom | 472 |
| Függelék | 476 |
| A szövegben előforduló szakkifejezések magyarázata | 479 |
| Művésznevek | 491 |
| Névmutató | 497 |
| Helymutató | 500 |
| II. kötet | |
| Előszó az első kiadáshoz (Zádor Anna) | 5 |
| Előszó a második kiadáshoz (Zádor Anna) | 7 |
| Zádor Anna | |
| A magyarországi művészet a XIX. század első felében | |
| A nemzeti művészet kezdetei | |
| Bevezetés | 9 |
| Városaink általános helyzete | 16 |
| Péchy Mihály | 18 |
| A századeleji művészet vidéken | 20 |
| Szépítő Bizottság | 23 |
| Pollach Mihály | 26 |
| Hild József | 38 |
| Kisebb építészek | 48 |
| Világi építészet vidéken | 51 |
| Vidéki templomok | 58 |
| Idegen mesterek | 61 |
| Építészeti díszítő művészet | 62 |
| Kertművészet | 63 |
| Szobrászat | 64 |
| Huber József és Dunaiszky Lőrinc | 67 |
| Ferency István | 70 |
| Művészeti akadémiák tervei | 76 |
| Marco Casagrande | 80 |
| Célkuti Züllich Rudolf | 82 |
| Alexy Károly | 86 |
| Böhm József Dániel | 85 |
| Szentpétery József | 86 |
| Libay Sámuel | 89 |
| Festészet | 89 |
| Kisfaludy Károly | 90 |
| Barabás Miklós | 92 |
| Kisebb festők | 99 |
| Borcky Károly | 104 |
| Kozina Sándor | 106 |
| id. Markó Károly | 107 |
| Borsos József | 111 |
| Iparművészet | 120 |
| Irodalom | 131 |
| Végvári Lajos | |
| Magyar művészet az elnyomatás idején (1849-1867) | |
| A romantika kezdetei | 135 |
| A romantika építészete | 148 |
| Izsó Miklós | 152 |
| A romantika festészete (Zichy és Than) | 158 |
| Madarász Viktor | 169 |
| Székely Bertalan | 177 |
| A kiegyezéstől a milleniumig (1867-1896) | |
| Helyzetkép | 187 |
| Építészet | 190 |
| Szobrászat | 198 |
| A hivatalos festészet | 204 |
| Munkácsy Mihály | 218 |
| Paál László | 232 |
| Munkácsy iskolája | 238 |
| Mészöly Géza | 245 |
| Szinyei Merse Pál | 250 |
| A millenium körül | 258 |
| Irodalom | 260 |
| Genthon István | |
| A millenium után | |
| Építészet | 265 |
| Szobrászat | 269 |
| Festészet | 278 |
| Nagybánya | 281 |
| Mednyánszky László | 282 |
| Nagybánya | 284 |
| Hollósy Simon | 284 |
| Ferency Károly | 289 |
| Thorma János | 301 |
| Réti István | 305 |
| Csók István | 310 |
| Szolnok | 319 |
| Fényes Adolf | 319 |
| Koszta József | 324 |
| A szecesszionizmus | 330 |
| Lechner Ödön | 332 |
| Lajta Béla | 334 |
| Beck Ö. Fülöp | 336 |
| Rippl-Rónai József | 339 |
| Vaszary János | 344 |
| Gödöllői művészek | 345 |
| "Nyolcak" | 346 |
| Csontváry Kosztka Tivadar | 353 |
| Iparművészet | 356 |
| Zsolnay | 357 |
| Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság művészete | 358 |
| Irodalom | 367 |
| Németh Lajos | |
| A két világháború közti magyar képzőművészet (1919-1945) | 365 |
| Művészcsoportok | 367 |
| Építészet | 371 |
| Szobrászat | 377 |
| Festészet | 406 |
| A nagybányai nemzedék | 410 |
| A szolnokiak | 413 |
| Az alföldi festők | 414 |
| Tornyai János | 415 |
| A KUT és a Gresham | 420 |
| Derkovits Gyula | 454 |
| Ferenczy Noémi | 462 |
| Grafika | 464 |
| Iparművészet | 465 |
| Irodalom | 469 |
| Képjegyzék | 471 |
| A szövegben előforduló szakkifejezések magyarázata | 481 |
| Névmutató | 487 |
| Helymutató | 500 |