| Előszó az első kiadáshoz. Írta: Fülep Lajos | 5 |
| Néhány szó a második kiadásról. Írta: Fülep Lajos | 8 |
| Dercsényi Dezső: | |
| A honfoglalás és az államalapítás korának művészete (A XI. század utolsó harmadáig) | 9 |
| A honfoglalók művészete | 9 |
| Római és szláv hagyaték | 15 |
| Az államalapítás korának művészete | 19 |
| Épületplasztika és szobrászat | 24 |
| Kisművészetek, iparművesség | 30 |
| A pécsi műhely kora. (A XI. század végétől a XII. század utolsó évtizedéig) | 33 |
| A pécsi székesegyház építése | 33 |
| A pécsi épületplasztika | 36 |
| Népoltár | 38 |
| Az altemplomi lejáratok domborművei | 40 |
| A bencés templomtípus elterjedése | 44 |
| A pécsi műhely hatása az épületplasztikára | 46 |
| A pécsi stílus hatása a kisművészetekre | 47 |
| A román stílusú művészet fénykora (A XII. század végétől a tatárjárásig) | 51 |
| Az esztergomi építkezések | 51 |
| A Porta Speciosa | 52 |
| Az esztergomi királyi vár építése | 55 |
| Esztergomi kapu-típus | 60 |
| Az esztergomi kapu-típus elterjedése | 63 |
| Falfestészet | 64 |
| Franciás ízlésű emlékek | 68 |
| A cisztercia műhely | 70 |
| A burgundi kora-gótika első emlékei | 75 |
| Nemzetségi monostorok - bencés építőműhely | 88 |
| Lébény | 92 |
| Ják | 94 |
| Zsámbék | 106 |
| Kisművészet - iparművesség | 109 |
| A magyar falu művészete | 109 |
| Irodalom | 121 |
| Gerevich László: | |
| A kora-gótika Magyarországon (A XIII. század derekától a XIV. század elejéig) | 131 |
| Újjáépítés a tatárjárás után - Városok kialakulása | 131 |
| Budai és Buda környéki építékezések | 134 |
| Magyarország vidékeinek építészete | 142 |
| Falfestészet | 147 |
| Iparművészet | 151 |
| Az érett gótika Magyarországon (A XIV. század elejétől a század végéig) | 155 |
| Az udvari művészet és kisugárzása | 153 |
| Királyi, főúri és szerzetesi építkezések | 160 |
| Plébániatemplomok | 164 |
| A freskófestészet és a trecento hatása | 168 |
| Kolozsvári testvérek | 179 |
| A Képes Krónika és a miniatúra festészet | 184 |
| Gótika és proto-renaissance. (A XIV. század végétől a XV. század derekáig) | 189 |
| A kassai dóm és hatása | 190 |
| A nyugati Felvidék és Erdély építészete | 194 |
| Proto-renaissance Zsigmond udvarában | 200 |
| Városépítészet | 204 |
| Falfestészet | 210 |
| A László-legenda és a történeti festészet | 212 |
| Kódex-festészet | 216 |
| Szárnyasoltárok | 216 |
| Iparművészet | 219 |
| Késő-gótika Magyarországon (A XV. század derekától a XVI. század elejéig) | 229 |
| A Hunyadiak és a főúri építkezések | 231 |
| Erdély és késő-gótikus építészet | 237 |
| Szárnyasoltárok | 242 |
| Iparművészet | 255 |
| Irodalom | 259 |
| Balogh Jolán: | |
| Kora renaissance (A XV. század második felétől Buda elestéig) | 265 |
| Mátyás kora (A kora renaissance első szakasza) | 265 |
| Mátyás király mint mecénás | 266 |
| Mátyás király építékezései | 268 |
| Mátyás király gyűjteménye | 280 |
| Mátyás király könyvtára | 281 |
| A renaissance elterjedése Mátyás korában | 286 |
| Jagello kor (A kora-reanissance második szakasza és az érett ranaissance első ideje) | 294 |
| Építészet és szobrászat | 296 |
| Festészet | 305 |
| Iparművészet | 307 |
| Késő-renaissnace (Az érett renaissance továbbélése és a késő-renaissance kibontakozása) | 309 |
| Dunántúl. Építészet és szobrászat | 312 |
| Felvidék. Építészet és szobrászat | 318 |
| Erdély. Építészet és szobrászat | 334 |
| Festészet | 356 |
| Iparművészet | 363 |
| Irodalom | 367 |
| Garas Klára: | |
| A barokk művészet kialakulása és elterjedése Magyarországon (1604-1711) | 371 |
| Egyházi építészet | 374 |
| Világi építészet | 388 |
| Szobrászat, festészet | 399 |
| Iparművészet | 409 |
| A barokk művészet elterjedése (1711-1750) | 413 |
| Világi építészet | 413 |
| Egyházi építészet, szobrászat, festészet | 419 |
| A barokk művészet virágzása és hanyatlása (1750-1800) | 433 |
| Egyházi építészet | 434 |
| Egyházi festészet, szobrászat | 438 |
| Világi művészet, főúri művészet | 450 |
| Városi művészet | 457 |
| Iparművészet | 469 |
| Irodalom | 472 |
| A szövegben előforduló szakkifejezések magyarázata | 477 |
| Művésznevek | 489 |
| Névmutató | 495 |
| Helymutató | 498 |