A magyarországi pannonkori képződmények kutatásai

Előszó

Magyarország területe hozzáférhető felső kérgének legnagyobb tömegű képződményeiről, egyben szénhidrogéntelepeink legnagyobb részének tárolójáról vagy fedőjéről, a pannon képződményekről adunk közre itt egy részben monográfia jellegűen feldolgozott tanulmánysorozatot. Hét tanulmány szerzői, kitűnő hazai specialisták, igen különböző - őslénytani, rétegtani, ősföldrajzi, üledékes kőzettani, geokémiai és mélyfúrás-geofizikai - szempontból vizsgálják ezeket a képződményeket, függőlegesen és vízszintesen világviszonylatban is kivételes bőségű anyag alapján. Ilyen munkát csak mélyfúrásokkal nagy kiterjedésű, sűrűn átfúrt képződmények adatainak sokoldalú vizsgálata tesz lehetővé.
Ez a könyv az eddigi pannon monográfiák nagy értékű alapvetései: az id. Lóczy Lajos által szerkesztett Balaton monográfia tanulmányai (1911), Sümeghy József monográfiája (1939), Vadász Elemér Magyarország földtana c. szintézisében adott összefoglalás (1960) óta hatalmasan gazdagodott anyagot tár a kutatók elé. Az előző művektől abban is különbözik, hogy rendkívül sokoldalú, részben újszerű kutatási irányzatok alapján világítja meg a hazai pannon képződményeket, a tisztán tudományos és az inkább gyakorlati jellegű adatok elválaszthatatlan egységében. Az újszerű problémafelvetések és a finom részletekre is kiterjedő elmélyült kritikai vizsgálatok értékét növeli, hogy egymás mellé helyezésük további kapcsolatokra hívja fel a figyelmet. Vissza

Fülszöveg

Hazánk földtani felépítésében az egyik legnagyobb szerepet játszó rétegösszlelet a pannon képződmények szolgálják, s ez, valamint gazdaságföldtani jelentőségük indokolja egyre intenzívebb kutatásukat. E könyv első részében Bartha Ferenc összefoglalóan ismerteti a pannon általános problémáit. Nevezéktani, őslénytani, biosztratigráfiai és fejlődéstörténeti kérdéseket tárgyal, elsősorban a dunántúli felsőpannonból. Itt adja közre első ízben közel két évtizedes pannon kutatásainak szintézisét és nemzetközileg is elismert modern biosztratigráfiai szemléletű vizsgálati eredményeit. A többi szerző közül Kőrössy László a földgáz- és kőolajkutatási területek földtani-geofizikai vizsgálatai eredményeinek önálló koncepciójú szintézisét adja. Mélységtérképei további gyakorlati irányú kutatások szolgálatában állnak. Széles Margit szintén a nagyszámú kőolajkutató fúrások őslénytani és földtani adattömegét adja közre és értékeli. A geofizikai kutatások jelentőségét Szabóné Kilényi Éva és Szénás György munkája ismerteti. Kleb Béla a pannon tó kiédesedésének üledékföldtani és geokémiai vonatkozásait medenceperemi szelvényeken tárgyalja. Szatmári Péter az üveggyártás alapanyagául szolgáló kvarchomokon végzett vizsgálatairól számol be. Tóth Kálmán a Vértes hegység előterében lemélyített mélyfúrások őslénytani és földtani adatai alapján a terület fejlődéstörténetét vázolja. Vissza