A magyarországi tótok

Előszó

A legújabb népszámlálás szerint 1,946.357 tót anyanyelvű magyar honpolgár él Magyarországban. A tótok egy része elég népes kolóniákat képez Komárom és Pest vármegyében, a nagy magyar Alföldön, a Bácskában és Torontál vármegyében. A tót nép zöme az északnyugati Felföldön lakik. Pozsonytól Ungvárig! Ezzel a hosszú ferdén húzott vonallal szeretik a tót írók a tótoknak felvidéki lakóhelyét jelölni. Ez a meghatározás nagyjában megfelel. De, eltekintve a magyarságtól, mely a felvidéki városok lakosságának tekintélyes részét képezi, eme területen is vannak német telepek, különösen Pozsony, Nyitra, Turóc és Szepes vármegyében. A Poprád folyótól keletre vannak lengyel és rutén falvak, eme vidéken épült tót falvak népét is inkább eltótosodott lengyeleknek illetve ruténeknek tekinthetjük.
A tót nép lakta vidék igen változatos képet mutat. A Morva menti síkság és a kis magyar alföld Rómája, mely nyugatról a Kis-Kárpátok, keletről a Galgóci hegyek által határolva, felnyúlik egész Nyitra vármegyébe, nemkülönben a Garam folyó alsó folyásánál elterülő síkság a termékeny vidékek közé tartozik. Minél tovább megyünk észak felé, annál vadregényesebb a vidék, annál sűrűbbek a hegyláncok, és annál magasabb emelkednek a hegycsúcsok. Az utazó gyönyörködve nézi a vadregényes vidéket, de legjobban ragadja meg a Magas-Tátra fenséges képe, az égbe nyúló hegycsúcsok, melyeken az örökös hó csillog. Aki egyszer látta a vidéket, az sohasem fogja elfelejteni. Vissza