A magyarországi vadvizek világa

Fülszöveg

A magyarországi vadvizek világa kézikönyv, útikönyv s egyszersmind ismeretterjesztő szakkönyv. Hazánk legnevesebb szakértői fogtak össze, hogy egy nagyszabású vállalkozás keretében bemutassák azt a harminckét kiemelkedően értékes vizes élőhelyet, mely felkerült
a ramsari egyezmény listájára is.
Az államközi természetvédelmi megállapodást a 20. század második felében a vizes élőhelyek átalakításának, pusztulásának fenyegetően gyorsuló üteme kényszerítette ki: 1971-ben a vízimadarak pusztulásáért aggódó 18 ország képviselői a Kaszpi-tenger partján fekvő iráni Ramsar (ma Sakht-Sar) városában írták alá az egyezményt, mely a különösen értékes vizes élőhelyek megőrzését tűzte ki céljául.
Kötetünk arra vállalkozik, hogy első ízben adjon átfogó képet e nemzetközileg is számon tartott magyarországi élőhelyekről természetvédőknek és természetkedvelőknek, szakembereknek és laikusoknak - egyszóval mindazoknak, akiket foglalkoztat a magyar föld e páratlan gazdagságot és sokféleséget rejtő... Tovább

Fülszöveg

A magyarországi vadvizek világa kézikönyv, útikönyv s egyszersmind ismeretterjesztő szakkönyv. Hazánk legnevesebb szakértői fogtak össze, hogy egy nagyszabású vállalkozás keretében bemutassák azt a harminckét kiemelkedően értékes vizes élőhelyet, mely felkerült
a ramsari egyezmény listájára is.
Az államközi természetvédelmi megállapodást a 20. század második felében a vizes élőhelyek átalakításának, pusztulásának fenyegetően gyorsuló üteme kényszerítette ki: 1971-ben a vízimadarak pusztulásáért aggódó 18 ország képviselői a Kaszpi-tenger partján fekvő iráni Ramsar (ma Sakht-Sar) városában írták alá az egyezményt, mely a különösen értékes vizes élőhelyek megőrzését tűzte ki céljául.
Kötetünk arra vállalkozik, hogy első ízben adjon átfogó képet e nemzetközileg is számon tartott magyarországi élőhelyekről természetvédőknek és természetkedvelőknek, szakembereknek és laikusoknak - egyszóval mindazoknak, akiket foglalkoztat a magyar föld e páratlan gazdagságot és sokféleséget rejtő élővilága.
Tardy János (PhD) 1948. október 19-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az ELTE-n folytatta. Geográfus, kartográfus, tanár. Címzetes egyetemi tanárként több egyetemen, főiskolán oktat. 1978 óta a hivatásos természetvédelem szolgálatában áll a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (és annak jogelődeinek) munkatársaként. 1987-től 1990-ig a Barlangtani Intézet, 1990 és 2002 között a Természetvédelmi Hivatal vezetője, helyettes államtitkár. Az Európai Természetvédelmi Központ (ECNC), a Magyar Természettudományi Társulat alelnöke, az MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottság társelnöke. 2001-ben a holland királynő által adományozott Orániai Nassau Lovagrend tiszti keresztjével tüntették ki, 2005-ben Magyar Örökség Díjjal ismerték el tevékenységét. Vissza