Előszó
Ennek a többnyire személyes tapasztalatok alapján megírt tanulmánynak az a célja, hogy a magyar léleknek a világháborúban felszínre vetett igazi értékeit a magyar kebelben nemcsak tudatossá tegye, hanem hasznos munkaenergiákká is . átváltoztassa.
Minden hadszintéren mint zászlóalj-, ezred- és utoljára mint dandárparancsnok, különböző ezredkötelékekben az első vonalban működve, három esetben ötször megsebesülve, bőségesen nyílt alkalmam arra, hogy a magyar katonának a lelkivilágába betekinthessek. Azok a bámulatraméltó teljesítmények, amelyek emez eszménygazdag világból származnak, megerősítenek engem abban a meggyőződésben, hogy a magyar faj mindama képességgel rendelkezik, melyek az igazi nemzeti nagyságot alkotják. Ezek a képességek azonban még nyersek, kiműveletlenek.
Ezeket az erőket a nemzet ifjúságának beható nevelése érdekében rendszeresen kihasználni, ilymódon tehát azokat a nemzeti megerősödés szolgálatába állítani: a leghálásabb és a legjövedelmezőbb nemzeti feladat.
Azok a tanulságok, amelyeket megrögzítettem, elmélyedésre ösztönözzenek bennünket, hogy gazdag lelkünk öntudatos birtokában egyetértéssel és lelkesedéssel, közös erővel és egymást szerető szívvel, támogató készséggel munkálkodhassunk nemes fajtánk megerősödésén és a magyar haza nagyságán.
Serkentsen e mű önnevelésre bennünket, szem előtt tartva mindig azt, hogy nemzetünk a kelet és nyugat határmesgyéjén és a népek hadiútján még nagy feladatok megoldására hivatott!
Nekünk ezért a nagy jövőért kell élnünk! Ennek helyes útja pedig a multak tanulságain át vezet. Ezeket kell megismernünk és önmagunkban feldolgoznunk. De nem úgy, hogy utánozzunk — hiszen az, ami már megtörtént, sohasem fog éppen úgy ismétlődni — hanem, hogy ezen tanulságokat helyesen felhasználva hasonló helyzetekben tisztán lássunk s biztos ítéletünk legyen.
Vissza