kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Püski Kiadó Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 859 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-8256-94-X |
| Megjegyzés: | Színes és fekete-fehér illusztrációkkal. |
| ELSŐ KÖTET | |
| Előszó | 5 |
| Kortársak és krónikások írásai a magyarok elődeiről és a magyarokról | 9 |
| Hérodotosz | 10 |
| Priszkosz rétor | 11 |
| Malálasz és Theofánisz | 11 |
| Menandrosz | 11 |
| Dzsajháni | 12 |
| Balkhí | 13 |
| Ibn Fadlan | 13 |
| Maszúdi | 14 |
| György barát | 14 |
| A Bölcs Leó | 14 |
| Bíborbanszületett Konstantín | 15 |
| Orosz évkönyvek | 15 |
| A Cirill-legenda | 16 |
| A Metód-legenda | 16 |
| Örmény és grúz források | 16 |
| A Magyarok Története (Gesta Ungarorum) | 16 |
| Anonymus | 17 |
| Kézai Simon | 18 |
| A Bajorok és Karantánok megtérése | 19 |
| Regino apát Évkönyve | 19 |
| Fuldai Évkönyvek | 19 |
| Velencei Krónika | 19 |
| Theotmár salzburgi érsek | 19 |
| Liudprand | 20 |
| Sankt Gallen-i Történetek | 20 |
| Montecassino Krónikája | 20 |
| A Szászok Története | 20 |
| Sankt Gallen-i Évkönyvek | 20 |
| Szent Udalrik Élete | 20 |
| Bajor Évkönyvek | 21 |
| Irodalom | 22 |
| Elméletek a magyarok eredetéről | 26 |
| A hun származás kérdése | 26 |
| A finnugor származtatási elméletek születése | 31 |
| Másféle eredet-elméletek | 33 |
| A sumer-magyar rokonság kérdése | 36 |
| Az "Arvisura" (Igazmondások) | 39 |
| Irodalom | 42 |
| Hogyan lettünk finnugorok? (Nyelvi alapon "megalkotott" rokonság) | 48 |
| A magyarok nevéről | 48 |
| A finnugor "nyelvi rokonság" | 49 |
| Csúsztatások a finnugor forrásmunkáknál | 52 |
| Az "elfinnugorosodás" folyamata | 57 |
| Nézetek a magyar nyelv eredetéről | 59 |
| Az ugor-török háború | 67 |
| A finnugor őstörténet-kutatás a XX. században | 70 |
| Hogyan tovább finnugor őstörténet-szemlélet? | 71 |
| Irodalom | 76 |
| A magyar őstörténet kulcsa: a belső-ázsiai hunok | 81 |
| A magyarok és a Kelet-kutatás | 81 |
| A "halotti szemüvegekről" | 94 |
| A magyar hun-kutatás és kritikai értékelése | 99 |
| Szász Béla: Attila nagykirály című kötete | 108 |
| A hunok őstörténete | 112 |
| Az ázsiai hunok | 112 |
| Mao-tun | 115 |
| Csi-csi | 117 |
| Az ázsiai hún birodalom bukása | 120 |
| A zsuanzsuanok és a türkök | 124 |
| Az ujgurok | 126 |
| A hunok későbbi történetéről | 129 |
| Attila szerepéről | 134 |
| A hun-magyar "azonosság" és "rokonság" kérdése | 140 |
| Hun-székely kapcsolat | 144 |
| A hsziungnu és a hun nép azonossága | 145 |
| A hunok nyelve | 146 |
| A hunok" továbbéléséről" | 148 |
| A fehér hunok | 148 |
| Hun utód-népek | 149 |
| A hun közösségi szervezet | 149 |
| A törzsszövetségek | 151 |
| A "lovasnomádság" | 152 |
| A hunok vallása és hiedelemvilága | 155 |
| A halottkultusz és a régészeti leletek tanúságai | 156 |
| A hunok írása | 160 |
| Földművelés, állattenyésztés és vadászat a hunoknál | 162 |
| A lakás (szállás) | 163 |
| Kínai források a hunokról | 163 |
| Irodalom | 169 |
| Árpád népének szálláshelyei a Kárpát-medencébe való bejutása előtt és a Kárpát-medence visszafoglalása - a "honfoglalás" történeti előzményei | 176 |
| Magna Hungaria | 178 |
| Levédia (Dentü-mogyer vagy "Szkítia") | 182 |
| A Kazár Birodalom | 183 |
| Emese álma | 187 |
| Hunor és Magor mondája | 188 |
| A kijevi hadjárat | 191 |
| Etelköz (Etelkuzu, Etul=Don folyó) | 191 |
| A vérszerződés | 194 |
| Álmos rituális halála | 196 |
| Árpád fejedelem | 198 |
| A magyarok "honfoglalása", azaz a Kárpát-medencébe való visszaköltözése | 199 |
| Az új haza | 212 |
| A "honfoglalás" megítélése | 216 |
| A magyar őstörténet és a honfoglalás a külföldi történetírásban és a külföldi tankönyvekben | 220 |
| A kettős honfoglalásról | 224 |
| Irodalom | 225 |
| A magyarság "keleti" elemei. Török és más, főleg iráni népek, mint a magyarság ötvözőelemei | 228 |
| Az avarok | 230 |
| Az avarok társadalma és gazdasága | 235 |
| A kazárok és a kabarok | 237 |
| A kazárok eredete | 238 |
| A kazárok története | 239 |
| A kabarok | 240 |
| A Kazár Birodalom népei | 242 |
| A kazárok és a zsidók | 243 |
| Az alánok | 245 |
| A szabirok | 247 |
| Az onogurok (ogurok) vagy bolgár-törökök | 248 |
| Az uzok vagy oguzok | 251 |
| A szkíták ("szittyák") és a szarmaták (masszagéták) | 253 |
| A kimmerek | 258 |
| A szlávok | 258 |
| Irodalom | 260 |
| Székely-, csángó-, kun-, palóc-, besenyő- és jász-magyarokról a Kárpát-medencében | 265 |
| A székelyek | 265 |
| Nézetek a székelyek eredetéről | 266 |
| Györffy György nézetei a székelyek eredetéről | 282 |
| Az erdélyi magyarok és a kabar kérdés | 286 |
| A csángók | 288 |
| A moldovai csángók | 288 |
| A bukovinai csángók | 294 |
| A hétfalusi csángók | 294 |
| A gyimesi csángók | 295 |
| A jászok | 295 |
| A jászok eredete | 295 |
| A jászok etnikai képének kialakítása | 297 |
| Társadalmi intézmények és világkép | 297 |
| A kunok | 298 |
| A kunok nevei | 300 |
| A kunok életmódja | 301 |
| A kunok társadalma | 304 |
| A kunok hiedelemvilága | 305 |
| A kunok sorsa | 307 |
| A palócok | 309 |
| A besenyők | 310 |
| Irodalom | 317 |
| Milyen a magyar ember? (A magyarság embertanáról) | 322 |
| Az antropológia és az őshaza | 323 |
| A magyarság testi megjelenése | 327 |
| Milyen "a magyar ember"? | 334 |
| "Marker-gén" vizsgálatok | 336 |
| Nép - nemzet - kisebbség | 339 |
| Irodalom | 342 |
| Kőbe vésett és fába rótt történelem (A magyarság ősi írása: az ún. "rovásírás") | 347 |
| A magyar rovásírás eredetéről | 348 |
| A hunok rovásjegyes emlékei | 351 |
| Az "ótörök" (türk) írásrendszer | 353 |
| Levédia és Etelköz rovásírásos emlékei | 361 |
| A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratai | 362 |
| Rovásemlékek a Kárpát-medencében | 364 |
| Avar rovásemlékek | 364 |
| A kunok rovásemléke és más rovásfeliratos szövegek | 365 |
| Az úgynevezett "székely-magyar" rovásemlékek | 367 |
| Tollal írt rovásemlékek a Kárpát-medencéből | 370 |
| Irodalom | 380 |
| A magyar népzene eredetéről és az ősi magyar hangszerekről | 384 |
| A magyar népzene megismerése | 385 |
| Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar népdalokról | 392 |
| Milyen a magyar népzene? | 401 |
| A magyar népdal | 402 |
| A magyar népzene stílusai | 409 |
| Dunántúl | 409 |
| Északi sáv | 409 |
| Alföld | 410 |
| Erdély | 410 |
| Gyímes és Moldva | 410 |
| Ősi magyar népi hangszerek | 411 |
| A dobok | 411 |
| Húros hangszercsalád | 416 |
| Ritmushangszerek | 422 |
| Pengetősök és vonósok | 423 |
| A citerák és a cimbalom, mint a húros hangszerek pengetős illetve ütős változatai | 431 |
| A fúvó hangszerek | 438 |
| Irodalom | 450 |
| MÁSODIK KÖTET | |
| Az ősmagyarok hitvilága | 459 |
| Az ősmagyarok vallásáról | 459 |
| A lovasnomád népek vallása | 461 |
| Sámán vagy táltos? | 464 |
| A totemizmus | 469 |
| A magyarok ősvallásának kutatásáról | 470 |
| A honfoglaló magyarság istenhite | 472 |
| Ősvallásunk egyes elemei | 478 |
| Égig érő fa | 478 |
| A föld alatti világ | 480 |
| A "tündérek" | 480 |
| Állatok | 481 |
| Az elemek | 482 |
| Az égitestek | 484 |
| Az ember és a lelkei | 485 |
| Az áldozatokról | 486 |
| A szent helyekről | 486 |
| A táltos | 487 |
| Irodalom | 488 |
| Állatmotívumok a magyar népművészetben és hiedelemvilágban | 492 |
| A madarak szerepe őseink hiedelemvilágában | 495 |
| A turul | 495 |
| A griff | 498 |
| A griff szerepe a belső-ázsiai népeknél | 502 |
| "A főisten ábrázolása és szerepköre" | 505 |
| A fejedelmi nemzetős ábrázolása és szerepköre | 508 |
| A szakrális fejedelem ábrázolása és szerepköre | 511 |
| A táltos ábrázolása és szerepköre | 513 |
| A szakrális fejedelem mint táltos ábrázolása és szerepköre | 514 |
| Irodalom | 517 |
| Ősmagyarok háziállatai (Kapcsolat az állatvilággal, háziállatok tartása, állatokkal kapcsolatos eszközök, szerszámok és a vadászat) | 520 |
| A történeti állattan kialakulása hazánkban | 520 |
| Az ősmagyarok lovairól | 525 |
| A belső-ázsiai lovak kialakulásáról | 529 |
| A lószerszámok | 530 |
| A lovas temetkezésekről | 533 |
| A szarvasmarha | 534 |
| A juhokról | 537 |
| A sertés | 540 |
| A baromfiak | 541 |
| A "magyar" kutyafajták | 542 |
| A "teve-kérdés" | 544 |
| Az állattartás őseinknél | 544 |
| A "lovasnomád kultúráról" | 546 |
| A vadászatról | 548 |
| Irodalom | 552 |
| Népművészetünk két alapanyaga: a nemez és a "kékfestő" batik valamint a mézeskalács | 556 |
| A nemezelés | 556 |
| A nemez alkalmazása | 559 |
| A "kékfestő" | 568 |
| A mézeskalács | 569 |
| Irodalom | 571 |
| Népművészetünk egyik gyakori alapeleme, a tulipán | 574 |
| A tulipán korai kárpát-medencei előfordulása | 575 |
| A tulipán őshazája | 583 |
| A magyar tulipán-motívum eredete | 584 |
| Irodalom | 592 |
| Ősi népművészeti stíluselemeink | 594 |
| A Nap jel | 595 |
| Az ősi népművészeti elemek továbbélése a Kárpát-medencében | 600 |
| Ősi magyar népművészeti stíluselemek | 604 |
| A szarvasábrázolásról | 612 |
| A ló-kultuszról | 615 |
| A sárkány-ábrázolásról | 615 |
| Az ősi magyar kultúra továbbélése népművészetünkben | 616 |
| Irodalom | 629 |
| A "székelykapu" és őseink háza, a jurta | 633 |
| A székelykapu | 633 |
| Őseink "háza", a jurta (a "jurt") | 639 |
| Az ősmagyarok házairól és egyéb lakhelyeiről | 649 |
| Négyszögletes alapú ház | 650 |
| A sátorozás továbbélése | 652 |
| A veremházak | 652 |
| A nádház | 652 |
| Irodalom | 653 |
| Az ősmagyarok földművessége, mesterségei, eszközei, társadalmi szervezettsége és ételkultúrája | 654 |
| Őseink földművességéről | 654 |
| Az ősmagyarok és a honfoglalók ekéiről | 659 |
| A kasza | 661 |
| A cséplés | 662 |
| Ősi termelt növényeink | 664 |
| A kertművelés | 667 |
| A szőlőművelés és a bor készítése | 668 |
| A halászokról, pákászokról | 670 |
| A mesterségekről | 671 |
| A kovácsmesterségről, azaz régi szóval a vasverőkről | 671 |
| Az ötvösökről | 672 |
| A nagyszentmiklósi kincslelet | 674 |
| A lószőr-ékszerek | 678 |
| A női munkáról | 680 |
| A kereskedelemről, a vásárról és a fazekasságról | 680 |
| A bőrművesség | 682 |
| A társadalmi szervezettség az ősmagyaroknál | 683 |
| A lovasnomád kultúra | 683 |
| Társadalmi rétegzettség az ősmagyaroknál | 686 |
| A szellemi élet | 689 |
| A regősök | 689 |
| Az ősmagyarok konyhája | 691 |
| Irodalom | 696 |
| Az ősmagyarok viselete és fegyverei | 699 |
| Az ősmagyarok öltözéke | 699 |
| Férfiviselet | 699 |
| Női viselet | 710 |
| Az ősmagyarok fegyverzete | 714 |
| Az íj | 716 |
| A nyilak | 722 |
| A nyílhegyek | 723 |
| A tegez | 725 |
| A lándzsa | 727 |
| A szablya | 728 |
| A lovasnomádok és a közelharc | 731 |
| Irodalom | 735 |
| A titkok koronája (a Magyar Szent Korona) | 737 |
| A Szentkorona Tan | 737 |
| Nézetek a Magyar Szent Korona eredetéről | 739 |
| Főbb elméletek a Magyar Szent Korona eredetéről | 746 |
| Benda Kálmán és Fügedi Erik "hagyományos" nézete | 746 |
| Kovács Éva és Lovag Zsuzsa "akadémikus" nézete | 750 |
| A nyugati korona | 752 |
| A zárt koron | 753 |
| Kopári Dénes "egyéni" nézete | 754 |
| Ötvösök, aranyművesek és fizikusok vizsgálati eredményeinek összegezése | 757 |
| A legújabb kutatási eredmények (Szigeti István feltevése) | 768 |
| A magyar Szent Korona keletkezési idejéről és helyéről | 769 |
| A Szent Korona "koreográfiája" | 773 |
| Irodalom | 778 |
| Julianus barát és a magyar "őshaza" (Hol és kiknél járt Julianus?) | 781 |
| Történelmi előzmények | 781 |
| Az első kutatóút | 782 |
| Julianus barát útja | 782 |
| A Julianus-féle jelentés és Julianus második útja | 784 |
| Julianus útjainak értékelése | 787 |
| A "Riccardus-féle jelentés": "Nagy-Magyarországról, melyet Riccardus fráter szerzett IX. Gergely pápa idejében" | 789 |
| Julianus első útjának kronológiája | 793 |
| (Bendefy László szerint) | 793 |
| Irodalom | 794 |
| Epilógus. Magyarok a nagyvilágban | 795 |
| A magyarok száma a szomszédos országokban | 796 |
| A magyarok száma a nagyvilágban a Kárpát-medencén kívül | 797 |
| A Kárpát-medence magyar nemzeti kisebbségei | 798 |
| A szlovákiai magyarság és lakóhelyei | 806 |
| A kárpátaljai magyarság | 808 |
| Az erdélyi magyarság | 810 |
| A történeti Erdély magyar nyelvszigetei | 812 |
| A partiumi (Arad, Bihar, Szilágy, Szatmár, Máramaros megyei) magyarság | 812 |
| A bánáti magyar nyelvszigetek | 814 |
| A vajdasági, horvátországi és mura-vidéki magyarság | 814 |
| A Vajdaság | 814 |
| Magyarok Horvátországban | 816 |
| Magyarok Szlovéniában | 816 |
| Az őrvidéki (burgenlandi) magyarság | 818 |
| Irodalom | 821 |
| Névmutató | 823 |
| Tárgymutató | 840 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.