A magyarság őstörténete II.

Előszó

Az ősmagyarok kultúrájának sokat vitatott része az ősvallásnak nevezett kereszténység előtti hitvilág. Az őseurópai pogány néphit különböző korszakokban bőven keveredett azzal, amit a magyarok kelet felől magukkal hoztak. Mivel azonban mindmáig nem történt meg a különböző eredetű rétegek és elemek tudományos igényű szétválasztása, csak nagy óvatossággal lehet rámutatni az egységet nem alkotó magyar ősvallásnak XIX-XX. századig fennmaradt töredékeire. Ezek elsősorban a néphit, a népmesék és a népszokások körében keresendők. A magyar „pogány" világkép maradványai lehetnek pl. a népmesékből jól ismert égig érő fa (mennybolttartó világfa), sátortető formára elképzelt ég, a földet a hátán hordó hatalmas hal stb. A hitvilágot olyan emberfeletti lények népesítették be, mint a rosszakaratú boszorkányok és sárkányok, valamint az ember és a szellemvilág között közvetítő táltosok.
Az ősmagyarok hitvilágába némi bepillantást engednek a régészeti feltárások, a korabeli auktorok, a huszonnegyedik óra után még itt-ott fennmaradt hiedelem-töredékek, de ősi, immár elvesztett vallásunk és hitvilágunk egészét már senki sem tudja rekonstruálni, megismerni. Csak mozaikokból következtetünk arra, ami elveszett, de ma is ott él a magyar nép mentalitásában és a legfelső lényhez való Európában sajátos viszonyában.
Az ősmagyarok vallásáról
A pusztai népek körében általános az egyistenhit - egy nagyon fontos megszorítással, ami később még rendkívül fontos lesz a honfoglaló magyarság vallási állapotára nézve - írja Bakay Kornél. Ebben a világban létezik ugyan az Egy-Isten (elvont fogalomként vagy nemzeti-törzsi istenként, mint a Magyarok Istene, a „küzdők istene" hatására), vele imádság vagy szertartás révén nem lehet kapcsolatot teremteni, a szellemi világ egyéb lényeivel - a táltosok révén - viszont igen. Éppen ezért a Teremtő Isten ott volt a pusztai népek körében, de szertartásaik, táltosaik a szellemek világához kötődtek. Ezzel magyarázható a pusztai népek vallási türelme, nyitottsága minden vallással szemben, így válhattak nesztoriánus keresztényekké, buddhistává, mohamedánná vagy mint a kazároknál izraelitává, de mindez alapvetően nem befolyásolta a világképüket. Hitük szerint mindenki úgy tisztelte Istent - Allahot, Jahvét - ahogy akarta, a szellemvilággal a kapcsolatot mégis a táltosok révén tartották. Vissza