A mai magyar nyelv

Egységes jegyzet/Kézirat

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Fábián Pál: A mai magyar nyelv ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1967
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	467 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv 810 példányban jelent meg. Tankönyvi szám: J 2-290.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	3
A szófajok
A szófajok általános kérdései	5
A mai magyar nyelv szófaji rendszere	6
Átmeneti és kereszteződő szófajkategóriák; kettős, hármas szófajúság	8
Irodalom	10
Az ige	11
Az ige fogalma	11
Az ige mondatbeli szerepe, stilisztikai értéke	12
Az ige fajai	12
Az igefajok nyelvhelyességi kérdései	17
Az igék kapcsolata más szófajokkal	19
Irodalom	19
A névszók	20
A névszók általános kérdései	20
A főnév	21
A főnév fogalma, fajai	21
A főnevek szófaji határkérdései	24
A főnév mondatbeli szerepe és ragozása	25
A főnevek nyelvhelyességi kérdései	25
A tulajdonnevek legfontosabb helyesírási kérdései	26
A főnévi igenév	28
A főnévi igenév fogalma	28
A melléknév	29
A melléknév fogalma, jelentései	29
A melléknév jelezése, ragozása	30
Más szófajok melléknév szerepében	31
A melléknévi igenév	31
A melléknévi igenév fogalma, fajtái	31
A melléknévi igenév jelentésárnyalatai	32
Főnévi és melléknévi használatú melléknévi igenevek	33
A melléknévi igenév mondatbeli alkalmazása	34
A melléknévi igenév toldalékolása	34
A számnév	34
A számnév fogalma, fajai, jelentése	34
A számnév mondatbeli alkalmazása	37
A számnév jelezése, ragozása	37
A számnevek írásmódja	37
Nyelvhelyességi tudnivalók	37
A névmás	38
A névmás fogalma, fajtái	38
A személyes névmás	39
A birtokos névmás	41
A visszaható névmás	42
A kölcsönös névmás	43
A mutató névmás	43
A kérdő névmás	46
A vonatkozó névmás	47
A határozatlan és az általános névmás	49
Irodalom	52
A határozószók	53
A határozószók közös tulajdonságai	53
A határozószók fajai	53
A valóságos határozószó	54
Nyelvhelyességi tudnivalók	57
A határozói igenév	58
Nyelvhelyességi tudnivalók	59
A módosító szó	60
Nyelvhelyességi tudnivalók	62
Az igekötők jelentésárnyalatai	63
Az igekötők jelentésárnyalatai	63
Nyelvhelyességi tudnivalók	64
A határozószók helyesírási kérdései	65
Irodalom	65
A viszonyszók	67
A névelő	67
A névelő funkciója, fajai	67
A határozott névelő jelentésárnyalatai és használata	68
A határozatlan névelő jelentésárnyalatai és használata	71
A névelők kapcsolata a hozzájuk tartozó névszókkal	71
A névelők használataának nyelvhelyességi kérdései	72
A névutó	74
A névutó fogalma, fajtái	74
A névutók kapcsolata más szófajokkal	75
A névutók helyesírási kérdései	76
A kötőszó	76
A kötőszó fogalma, más szófajokhoz való viszonya	76
A kötőszók osztályozása	77
A kötőszók helyesírási kérdései	78
Irodalom	78
Az indulatszók	80
Az indulatszó fogalma, fajtái	80
Az indulatszók kapcsolata más szófajokkal	81
Az indulatszók hangalakja, hangsúlyozása, toldalékolása	81
Irodalom	82
Alaktan
A szóelemek általános kérdései	83
A szóelem fogalma	83
A szóelemek fajtái	83
A szóelemek kapcsolódása	85
Az előhangzókat érintő nyelvhelyességi kérdések	91
A szótövek részletes vizsgálata	92
Az igetövek	92
A névszótövek	100
Irodalom	109
A szóalkotás módjai	111
A szóképzés	111
A szóképzés fogalma	111
Az alapszó	112
A képző	112
A képzők részletes vizsgálata	117
Az igeképzők	118
A névszóképzők	131
A képzők nyelvhelyességi kérdései	149
Helyesírási tudnivalók	150
Irodalom	151
A szóösszetétel	153
A szóösszetétel fogalma	153
Az összetett szók szerkezete	154
Az összetett szók alaki, jelentésbeli és hangsúlyozási sajátságai	154
Az összetett szók osztályozása	155
Az összetett szók részeltes vizsgálata	156
A szerves szóösszetétel	156
A szervetlen szóösszetétel	164
Az összetett szók nyelvhelyességi kérdései	165
Irodalom	166
A szóalkotás ritkább módjai	168
A szóelvonás	168
A szóhasadás	169
A mozaikszó alkotása	169
Irodalom	171
A ragozás	172
Az igeragozás	172
Általános kérdések	172
Az igemódok	173
Az igeidők	175
Az igemódok és az igeidők kapcsolata	176
A magyar igeragozási rendszerek	176
Az alanyi ragozás	176
A tárgyas ragozás	180
Az igeragozás nyelvhelességi kérdései	183
Helyesírási tudnivalók	184
Irodalom	185
A névszók ragzása	186
Általános kérdések	186
A névszók jelei	186
A többesjel	186
A birtokjel	187
A kiemelő jel	188
A fokozás	188
A névszói személyragozás	190
A birtokos személyragozás	190
A határozószói személyragozás	192
A főnévi igenév személyragozása	193
Az igenévi-igei személyragozás	194
A névszói viszonyragozás	195
Irodalom	199
Mondattan
A mondattan tárgya	201
A magyar mondat általános kérdései	201
Irodalom	202
A mondat fajai	204
A mondat fajai szerkezetük szerint	204
A kijelentő, a felkiáltó, az óhajtó, a felszólító és a kérdő mondatok	208
A kijelentő mondat	209
A felkiáltó mondat	211
Az óhajtó mondat	212
A felszólító mondat	213
A kérdő mondat	216
Állító és tagadó mondatok	220
Irodalom	224
A mondat fő részei	226
Az alany	229
Az alany fogalma	229
Az alany szófaja	229
Az alany alakja	232
Az alany fatái	233
Az alany elmaradásának (hiányának) esetei	235
Az állítmány	237
Az állítmány fogalma	237
Az állítmány fajtái	237
Az alany és állítmány egyeztetése	246
Az állítmány egyeztetése egy alannyal	247
Az állítmány egyeztetése több alannyal	251
Irodalom	254
A szószerkezetek	257
A szószerkezet fogalma	257
A szószerkezetek osztályozása	257
Az alárendelő szószerkezetek	258
A mellérendelő szószerkezetek	260
Vitás kérdések	261
A szószerkezetcsoportok	262
A szószerkezetek mint a mondat két fő részének alkotóelemei
Szószerkezetek és mondatrészek	263
Irodalom	265
A bővítmények	267
A tárgy	267
A tárgy fogalma; a tárgyas szerkezet	267
A tárgy szófaja	268
A tárgy alakja	270
A tárgy fajtái	271
A tárgy és az ige állítmány kapcsolata	275
Az igei alaptag ragozásának általános kérdései	275
A 3. személyű határozott tárgy esetei	275
A határozatlan tárgy esetei	278
Az ige ragozása több tárgy esetében	279
A tárgy elmaradásának esetei	279
Irodalom	280
A határozók	282
A határozók általános kérdései	282
A határozó fogalma; a határozós szerkezet	282
A határozó szófaja	283
A határozó alakja	284
A határozó fajtái	285
A helyféle határozók	290
A helyhatározó	290
A képes helyhatározó	295
Az időféle határozók	295
Az időhatározó	295
A számhatározó	300
Az állapotféle határozó	301
Az állapothatározó	303
A társhatározó	308
Az eredethatározó	310
Az eredményhatározó	311
A módféle határozók	312
A módhatározó	312
Az eszközhatározó	316
A fok- és mértékhatározó	317
A tekintethatározó	320
Az okhatározó	321
A célhatározó	323
Az állandó határozók	326
Egyéb határozók	328
Irodalom	330
A jelzők	332
A jelzők általános kérdései	332
A jelző fogalma; a jelzős szerkezet	332
A jelző fajtái	333
A minőségjelző	333
A minőségjelző fogalma, típusai	333
A minőségjelző szófaja	334
A minőségjelzős szerkezet alaki kérdései	337
A mennyiségjelző	338
A mennyiségjelző fogalma	338
A mennyiségjelző szófaja	338
A mennyiségjelzős szerkezet alaki kérdései	339
A birtokos jelző	340
A birtokos jelző fogalma, típusai	340
A birtokos jelző szófaja	342
A birtokos jelzős szerkezet alaki kérdései	343
Az értelmező jelző	347
Az értelmező jelző fogalma, típusai	347
Az értelmező jelző szófaja	348
Az értelmező jelzős szerkezet alaki kérdései	351
Irodalom	355
A halmozott mondatrészek	357
A halmozott mondatrészek fogalma, mondatbeli szerepe	357
A halmozott mondatrészek fajai	358
A halmozott mondatrészek szófaji és alaki kérdései	361
Irodalom	363
Az összetett mondatok	364
Az alárendelt mondatok	364
Az alárendelt mondatok fajai, alaki kérdései	364
Irodalom	365
Mondatrészkifejtő mellékmondatok	367
Az alanyi mellékmondat	367
Az alanyi mellékmondat fogalma, típusai	267
A hogy kötőszós (illetőleg kötőszó nélküli) alanyi mellékmondatok	367
A vonatkozó alanyi mellékmondatok	368
Sajátos jelentéstartalmú alanyi mellékmondatok	369
Az állítmányi mellékmondat	370
Az állítmányi mellékmondat fogalma, típusai	370
Sajátos jelentéstartalmú állítmányi mellékmondatok	371
Az állítmányi mellékmondat fölismerése, elemzése	371
A tárgyi mellékmondat	373
A tárgyi mellékmondat fogalma, típusai	373
A hogy kötőszós (illetőleg kötőszó nélküli) tárgyi mellékmondatok	374
A vonatkozó tárgyi mellékmondatok	377
Sajátos jelentéstartalmú tárgyi mellékmondatok	377
A határozói mellékmondatok	378
A helyféle határozói mellékmondat	378
Az időféle határozói mellékmondatok	380
Az állapotféle határozói mellékmondatok	385
A módféle határozói mellékmondatok	388
Az állandó határozói mellékmondatok	397
Egyéb határozói mellékmondatok	398
A jelzői mellékmondatok	399
A minőségjelzői mellékmondat	400
A mennyiségjelzői mellékmondat	403
A birtokos jelzői mellékmondat	404
Az értelmező jelzői mellékmondat	405
Irodalom	411
Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok	412
A feltételes mellékmondat	412
A feltételes mellékmondat fogalma, jelentése	412
A feltételes és a mondatrészkifejtő mellékmondatok viszonya	413
A feltételes mellékmondat alaki kérdései	413
Az igemódok használata a feltételes mondatokban	414
A megengedő mellékmondat	415
A megengedő mellékmondat fogalma, jelentései	415
A megengedő és a mondatrészkifejtő mellékmondatok viszonya	416
A megengedő mellékmondat alaki kérdései	417
Az igemódok használata a megengedő mellékmondatokban	418
A hasonlító mellékmondat	419
A hasonlító mellékmondat fogalma, jelentései	419
A hasonlító és a mondatrészkifejtő mellékmondat viszonya	420
A hasonlító mellékmondat alaki kérdései	422
A hasonlító mellékmondatok stilisztikai szerepe	423
A következményes mellékmondat	424
A következményes mellékmondat fogalma, jelentései	424
A következményes és a mondatrészkifejtő mellékmondatok viszonya	425
A következményes mellékmondat alaki kérdései	426
A következményes mellékmondatok stilisztikai szerepe	428
Irodalom	429
A mellérendelt mondatok	430
A mellérendelt mondatok fajai, alaki kérdései	430
A kapcsolatos mondatok	430
Az ellentétes mondatok	433
A szembeállító (egyszerű) ellentétes mellérendelés	433
A kizáró (ellentmondó) ellentétes mellérendelés	434
A megszorító utótagú ellentétes mellérendelés	435
A választó mondatok	436
A következtető utótagú mondatok	437
A magyarázó utótagú mondatok	439
Az okádó magyarázó mellérendelés	439
A kifejtő (helyreigazító) magyarázó mellérendelés	440
Irodalom	441
A többszörösen összetett mondat	442
Irodalom	444
A mondatszerkesztésnek önálló hangtesttel nem bíró eszközei	446
A hangsúly	446
Az értelmi hangsúly	446
Az érzelmi hangsúly	447
A ritmikai hangsúly	447
A hanglejtés	448
Az értelmi hanglejtés	448
Az érzelmi hanglejtés	449
A szórend	450
A szórend fogalma	450
Az egyes szófajok szórendi helye	450
A szószerkezetek belső szórendje	452
A mondat szórendi fölépítése	453
Egyes mondatfajták szórendi kérdései	454
A beszédszünet	455
Irodalom	456