| I. rész | |
| Tájékoztató | 3 |
| Bevezetés | 3 |
| A magyar nyelv szókészlete | |
| A szókészlet mint a nyelv építőanyaga | 18 |
| A teljes szókészlet és az alapszókészlet | 18 |
| A leíró és a történeti módszer a szókészlet vizsgálatában | 22 |
| A szókészlet és a szókincs | 22 |
| A magyar szókészlet rétegződése | 23 |
| Az egyén szókincse | 34 |
| Az aktív és a passzív szókincs | 35 |
| A szókészlet és a szókincs nagysága, számbavétele | 38 |
| A szó mint a szókészlet alkotóeleme | 44 |
| A szó hangalakja és jelentése | 44 |
| Hangtan | 45 |
| A hangtan tárgya és felosztása | 45 |
| Fonetika | 45 |
| A beszédhangok minőségi elemzése | 45 |
| Mássalhangzók | 46 |
| Magánhangzók | 54 |
| A magyar beszédhangok mennyiségi elemzése | 62 |
| Időtartam | 62 |
| A folyamatos beszéd elemzése | 63 |
| A beszédhangok kapcsolata | 63 |
| A hangsorok ritmikai, dinamikai és zenei elemzése | 70 |
| Fonológia (Funkcionális hangtan) | 75 |
| A fonéma fogalma | 75 |
| A fonémák rendszere | 76 |
| A fonémák asszociativ viszonya | 78 |
| A hangok és a köznyelvi kiejtés | 83 |
| A hangok és a helyesírás | 85 |
| Szójelentéstan | 88 |
| A szó és jelentése | 88 |
| A szó lélektani alkata | 96 |
| A szó és írásbeli képe | 96 |
| Az értelem és a név kapcsolata | 97 |
| A szó értelemköre | 98 |
| A többértelműség | 99 |
| A többalakúság | 101 |
| Azonosalakúság | 102 |
| Jelentéstani szócsoportok | 103 |
| A tulajdonnevek | 105 |
| A szóhangulat | 107 |
| Frazeológia | 110 |
| A szókapcsolatok | 110 |
| A frazeológiai kapcsolatok | 111 |
| A frazeológiai kapcsolatok osztályozása | 115 |
| A frazeológiai szócsoport | 118 |
| A szólás | 120 |
| A szóláshasonlat | 121 |
| A szólásmód | 122 |
| A közmondások | 125 |
| A szállóigék | 126 |
| Fontosabb frazeológiai kapcsolat-gyűjteményeink (Szólásgyűjteményeink) | 127 |
| Szófajok | 129 |
| Az ige | 130 |
| A főnév | 139 |
| A melléknév | 141 |
| A számnév | 143 |
| A határozószó | 144 |
| A névmás | 147 |
| A névutó | 157 |
| Az igekötő | 158 |
| A módosítószó | 160 |
| A névelő | 161 |
| A kötzőszó | 164 |
| Az indulatszó | 165 |
| Érintkezés az egyes szófaji kategóriák között | 166 |
| A szófaji átcsapás | 166 |
| II. rész | |
| A magyar nyelv nyelvtani rendszere (Grammatika) | |
| A nyelvtani rendszer | 171 |
| A nyelvtan tárgya | 172 |
| A nyelvtan forrásai | 174 |
| A leíró és a történeti magyar nyelvtan | 174 |
| A nyelvtan és a nyelvhelyesség | 175 |
| A nyelvtan felosztása | 176 |
| Alaktan | 179 |
| Az alaktan tárgya és felosztása | 179 |
| A szó szerkezeti felépítése | 180 |
| A szóelemek | 181 |
| A szótő | 183 |
| A szóelemek kapcsolódása | 183 |
| A szóelemek alakváltozatai | 186 |
| Az egyszerű szó | 188 |
| A szótő | 188 |
| A szótő szerepe | 188 |
| A szótő alakja | 189 |
| Az igetövek alakrendszere | 190 |
| A névszótövek alakrendszere | 192 |
| A képző | 195 |
| A képző szerepe | 195 |
| A képző alakja | 197 |
| A kötőhangzók | 197 |
| A képzők szerkezete | 199 |
| A képzők jelentése | 200 |
| Az alapszó és a képzett szó jelentése | 200 |
| A képzők rendszere | 203 |
| Deverbális képzők | 203 |
| Igeképzők | 203 |
| A cselekvő igék képzői | 203 |
| A mozzanatos igék képzői | 205 |
| A műveltető igék képzői | 206 |
| A visszaható igék képzői | 209 |
| A szenvedő igék képzői | 211 |
| A ható igék képzői | 211 |
| Névszóképzők | 211 |
| A főnévképzők | 212 |
| A melléknévképzők | 213 |
| A határozószó-képzők | 214 |
| Denominális képzők | 214 |
| Névszóképzők | 214 |
| Főnévképzők | 214 |
| Melléknévképzők | 216 |
| Számnévképzők | 217 |
| Igeképzők | 217 |
| A cselekvő igék képzői | 218 |
| A visszaható igék képzői | 218 |
| Szóképzés egyéb szófajokból | 219 |
| A jel | 219 |
| A jelek rendszere | 219 |
| Az igékhez járuló jelek | 219 |
| A névszókhoz járuló jelek | 226 |
| A rag | 232 |
| A szóragozás | 232 |
| A ragok rendszere | 235 |
| Az igeragok | 235 |
| A névragok | 240 |
| Az összetett szó | 246 |
| Az összetett szavak alakja | 246 |
| Az összetett szavak jelentése | 247 |
| Az összetett szavak szerkezete | 250 |
| Szervetlen összetételek | 251 |
| Mellérendelő összetett szavak | 252 |
| Alárendelő összetett szavak | 254 |
| Betűszók | 256 |
| Mondattan | 260 |
| A mondattan tárgya és felosztása | 260 |
| A gondolat keletkezése és nyelvi kifejezése | 261 |
| A mondat | 264 |
| A mondat fő részei | 266 |
| Az alany és az állítmány kifejtése | 270 |
| A mondat tagjainak rangsorolása | 272 |
| A szószerkezetek fogalma | 273 |
| A szintagmák szerkezete | 278 |
| A szintagmatikus viszonyokat kifejező nyelvi eszközök | 281 |
| A szószerkezetek rendszere | 281 |
| Mellérendelő szószerkezetek | 281 |
| Alárendelő szószerkezetek | 285 |
| Adverbális szószerkezetek | 288 |
| Alanyos szintagma | 288 |
| Tárgyas szintagma | 293 |
| Határozós szintagma | 301 |
| Az adnominális szószerkezetek | 318 |
| Alanyos szintagma | 318 |
| Tárgyas szintagma | 319 |
| Határozós szintagma | 322 |
| Jelzős szintagma | 327 |
| Átmeneti szintagma-kategóriák | 339 |
| A segédszók a szintagmákban | 340 |
| A mondat szerkezete | 342 |
| A predikatív viszony | 342 |
| A mondatformák | 344 |
| A szószerkezetek az egyszerű mondatban | 347 |
| A kifejtetlen és a puszta alany | 351 |
| Alanytalan mondatok | 353 |
| A kifejtetlen és a puszta állítmány | 353 |
| Az igés mondat | 353 |
| Az igeidők használata | 354 |
| Az állítmány kihagyása | 355 |
| A névszós mondat | 356 |
| A névszós-igés mondat | 357 |
| Az alany és az állítmány megegyezése | 358 |
| Az egyszerű mondatok az összetett mondatban | 358 |
| A mellérendelő összetett mondatok | 362 |
| Kapcsolatos mondatok | 362 |
| Választó mondatok | 362 |
| Ellentétes mondatok | 363 |
| Következtető mondatok | 364 |
| Magyarázó mondatok | 364 |
| Az alárendelő összetett mondatok | 365 |
| Alanyi mellékmondatok | 365 |
| Állítmányi mellékmondatok | 366 |
| Tárgyi mellékmondatok | 367 |
| Határozó mellékmondatok | 369 |
| Jelző mellékmondatok | 379 |
| Többszsörösen összetett mondat | 380 |
| A körmondat | 380 |
| Szervetlen mondatrészletek | 382 |
| A mondat és a nyilatkozat | 383 |
| A mondat fajai | 384 |
| Állító és tagadó mondat | 387 |
| A mondathangsúly | 388 |
| Szórend | 390 |
| Dallam | 391 |
Folytatás Microsoft-tal