| I. kötet | |
| Bevezetés (Tompa József) | |
| A nyelv és rendszere, működési szabályai | |
| A nyelv fogalma, társadalmi szerepe és a gondolkodáshoz való viszonya | 7 |
| A nyelv elemeinek szerepe a nyelv működésében; a beszélés lélektani jellemzése | 11 |
| Az írás | 15 |
| A nyelv rendszerszerűsége; a leíró nyelvvizsgálat | 16 |
| A nyelv élete és a nyelvi változások; a történeti nyelvvizsgálat módszere | 19 |
| A tágabb értelemben vett nyelvtani rendszer és annak fő részei | 21 |
| Legfontosabb irodalom | 24 |
| A mai magyar nyelv | |
| A mai magyar nyelv rétegei, nyelvjárásai | 26 |
| Nyelvünk fejlődésének mai szakasza | 31 |
| Legfontosabb irodalom | 37 |
| Könyvünk | |
| Munkánk rendeltetése | 38 |
| A feldolgozott nyelvi rétegek, nyelvfejlődési szakaszok | 41 |
| A nyelvtani rendszer ábrázolásában követett főbb módszertani elvek | 44 |
| Gyakorlati tanácsaink elvi alapjai | 50 |
| A szerzői közösség létrejöttének és munkásságának főbb mozzanatai | 51 |
| Példaanyagunk összeválogatásának szempontjai | 53 |
| Szakirodalmi tájékoztatóink | 54 |
| Legfontosabb irodalom | 54 |
| Hangtan (Deme László) | |
| Általános kérdések | |
| A hangtan tárgya és részei; a fonéma | 57 |
| A hangképzés és szervei | 58 |
| A beszédhangok lehetséges tulajdonságai és ezek felhasználása | 63 |
| Beszédhangjaink képzése és felosztása | |
| Az egyes fonémát meghatározó jegyek | 64 |
| A magán- és a mássalhangzó | 65 |
| A magyar mássalhangzók | |
| Nyelvállás és ajakműködés szerinti csoportok | 67 |
| Időtartam szerinti csoportok | 70 |
| A magyar mássalhangzó-állomány felsorolása és leírása | 70 |
| A teljes magánhangzó-rendszer; kiegészítő megjegyzések | 71 |
| Érzelemkifejező változatok | 74 |
| Hangstilisztikai tájékoztató | 74 |
| Nyelvhelyességi és helyesírási megjegyzések | 74 |
| A magyar mássalhangzók | |
| A minőségi meghatározó jegyek áttekintése | 76 |
| A magyar mássalhangzó-állomány felsorolása és leírása | 80 |
| Időtartam szerinti csoportok | 82 |
| Érzelemkifejező kiejtésmódosulások | 84 |
| Hangstatisztikai tájékoztató | 85 |
| Nyelvhelyességi és helyesírási megjegyzések | 85 |
| A hangok rokonsági rendszere | |
| A hangok rokonságának fogalma | 88 |
| A magánhangzók rokonsági viszonyai | 89 |
| A mássalhangzók rokonsági viszonyai | 91 |
| A hangok egymásra hatása a beszédben | |
| Fonémáink asszociatív rendszere | 94 |
| Magánhangzóink egymásra hatása | 94 |
| Mássalhangzóink egymásra hatása | 98 |
| Az igazodás | 98 |
| A hasonulás | 98 |
| Az összeolvadás | 102 |
| A megrövidülés | 103 |
| A kiesés | 104 |
| A helyes kiejtést illető megjegyzések | 104 |
| Helyesírási megjegyzések | 105 |
| A szótag | |
| A szótag fogalma | 107 |
| A szótag szerkezeti fölépítése; a szótaghatár | 109 |
| Helyesírási tudnivalók | 110 |
| A magyar szótagtípusok és gyakoriságuk | 111 |
| A hangsúly és a hanglejtés | |
| Fogalmuk; fonetikai és nyelvi jellemzésük | 115 |
| A magyar hangsúly hangtani szabályai | 116 |
| A magyar hanglejtés hangtani szabályai | 117 |
| Legfontosabb irodalom | 119 |
| Szótan | |
| A szó és a szókészlet általános kérdései (Szépe György | |
| A szó; könyvünk szótani része | |
| A magyar szó jellemző sajátosságai | 123 |
| A szó értékű egyéb nyelvi elemek | 126 |
| Könyvünk szótani részének tárgya és beosztása | 128 |
| A mai magyar szókészlet | |
| A mai magyar szókészlet jellemzése | 130 |
| A magyar szókészlet mai mozgása | 135 |
| A szókészlet és a nyelvtan | |
| A szó grammatika oldala | 138 |
| A szókincs tagolódása és a nyelvtan | 139 |
| A nyelvtan rendszere és a szavak | 141 |
| Legfontosabb irodalom | 142 |
| A szójelentés (Temesi Mihály) | |
| Általános kérdések | |
| A szó mint nyelvi jel | 143 |
| A szó jelentését vizsgáló tudományág | 146 |
| A szó alakjának és jelentéstanának kapcsolata | 147 |
| Legfontosabb irodalom | 151 |
| A jelentésfunkció | |
| A szó jelentésfunkciója | 153 |
| A jelentéskör és a jelentéstartalom összefüggései | 154 |
| Az egy- és a többjelentésű szavak | 155 |
| Az állandó és az alkalmi jelentés | 156 |
| Legfontosabb irodalom | 160 |
| A szavak alaki, illetőleg jelentésbeli egyezése, rokonsága és eltérése | |
| Az azonos alakú szavak | 161 |
| Az rokon értelmű szavak | 163 |
| Az eltérő és ellentétes jelentésű (értelmű) szavak | 165 |
| Legfontosabb irodalom | |
| A szóhangulat | |
| A szóhangulat és a szójelentés összefüggései | 172 |
| A szó hangalakja mint a szó hangulatának forrása | 168 |
| A használat társasdalmi háttere és a szó hangulata | 169 |
| A szó származásának hatása a szó hangulatára | 171 |
| Legfontosabb irodalom | 172 |
| A tulajdonnév és a köznév jelentéstani különbségei | |
| A fogalmi tartalom kérdése | 173 |
| A tulajdonnév hangulata | 174 |
| Legfontosabb irodalom | 175 |
| A jelentésváltozás | |
| A jelentésváltozás fogalma, okai és osztályozási szempontjai | 176 |
| A jelentésváltozás főbb típusai | 182 |
| Legfontosabb irodalom | 192 |
| A szófajok (Imre Samu és Temesi Mihály) | |
| Általános kérdések | |
| A szó nyelvtani jellege | 193 |
| A szófaj fogalma; a szófajtan helye a nyelvtan nagy egységei közt | 194 |
| Szófaji rendszerünk áttekintése | 196 |
| Legfontosabb irodalom | 200 |
| Az ige | |
| Az ige fogalma | 201 |
| Az ige fajai | 202 |
| Szófaji határkérdések | 210 |
| Legfontosabb irodalom | 211 |
| A névszók | |
| Általános kérdések | |
| A névszói jelentéstartalom közös jegyei | 212 |
| Egyéb szófaji sajátságok | 213 |
| A főnév | |
| A főnév fogalma; a konkrét főnév és fajtái | 214 |
| Az elvont főnév és fajtái | 219 |
| A főnév legfőbb alak- és mondattani sajátságai | 220 |
| Szófaji határkérdések | 220 |
| Legfontosabb irodalom | 222 |
| A főnévi igenév | |
| Az igenevek általános jellemzése | 222 |
| A főnévi igenév sajátos tulajdonságai | 223 |
| Legfontosabb irodalom | 225 |
| A melléknév | |
| A melléknév fogalma és fajtái | 225 |
| A melléknév alak- és mondattani sajátosságai | 227 |
| Szófaji határkérdések | 227 |
| Legfontosabb irodalom | 228 |
| A melléknévi igenév | |
| A melléknévi igenév fogalma; ezek közös sajátosságai | 229 |
| A folyamatos történésű melléknévi igenév | 230 |
| A befejezett történésű melléknévi igenév | 231 |
| A beálló történésű melléknévi igenév | 232 |
| Legfontosabb irodalom | 233 |
| A számnév | |
| A számnév fogalma; szófaji jegyei | 234 |
| A számnév fajai | 234 |
| Legfontosabb irodalom | 237 |
| A névmás | |
| A névmás általános ismertető jegyei és további osztályozása | 237 |
| Az egyes névmási alfajok részletes vizsgálata | 238 |
| Legfontosabb irodalom | 250 |
| A határozószók | |
| Általános kérdések | |
| A közös szófaji jegyek | 251 |
| A további osztályozás | 253 |
| A valóságos határozószók | |
| A valóságos határozószók fogalma | 253 |
| A határozott fogalmi tartalmú valóságos határozószók | 254 |
| A névmási határozószók | 255 |
| Legfontosabb irodalom | 257 |
| A határozói igenvevek | 258 |
| Legfontosabb irodalom | 260 |
| A módosító szók | |
| A mondat szerkezetébe beépülő módosító szók | 260 |
| A mondat értékű módosító szók | 262 |
| Legfontosabb irodalom | 262 |
| Az igekötők | |
| Az igekötők fogalma és általános jellemzése | 263 |
| Az igekötővel kifejezett főbb jelentésárnyalatok | 265 |
| Legfontosabb irodalom | 267 |
| A viszonyszók | |
| A névelő | |
| A névelő fogalma; alosztályai s ezek közös jegyei | 268 |
| A határozott névelő sajátos szófaji kérdései | 269 |
| A határozott névelő alkalmazásának különféle típusai | 269 |
| A határozatlan névelő sajátos szófaji kérdései | 275 |
| A határozatlan névelő alkalmazásának különféle típusai | 276 |
| A határozott és a határozatlan névelő szórendi helye; kapcsolata a hozzá tartozó névszóval | 277 |
| Legfontosabb irodalom | 281 |
| A névutó | |
| A névutó jelentése és nyelvi funkciója; további osztályozása | 281 |
| A névutó és más szófajok viszonya | 283 |
| A személyes névmás névutós változataként használt szók | 284 |
| A névutó-melléknevek | 285 |
| Legfontosabb irodalom | 287 |
| A kötőszó | |
| A kötőszó általános szófaji jellemzése | 287 |
| A fontosabb alcsoportok | 288 |
| Legfontosabb irodalom | 290 |
| Az indulatszó | |
| Az indulatszó szófaji sajátságai | 291 |
| További alcsoportok, típusok | 292 |
| Legfontosabb irodalom | 294 |
| A szóelemek általános kérdései (Károly Sándor) | |
| A szóelem fogalma | 295 |
| A szóelemek fajtái: a szótő és a toldalékok | 295 |
| Tőtípusok, tőváltozatok | 298 |
| A szóelemek kapcsolódásának sorrendje | 301 |
| A szóelemek kapcsolásának módja | 302 |
| A kötőhangzók | 303 |
| A toldalékalakok és -változatok | 306 |
| A tövek és a toldalékok kapcsolódása; toldalékcsoportok | 309 |
| Legfontosabb irodalom | 312 |
| A szótövek (Károly Sándor) | |
| Az igetövek | |
| Egyalakú igetövek | 313 |
| Többalakú igetövek | 314 |
| A névszótövek | |
| Egyalakú névszótörvek | 321 |
| Többalakú névszótövek | 323 |
| A tulajdonnevek sajátos tőtani kérdései | 329 |
| Legfontosabb irodalom | 330 |
| A szótövek rendszerének áttekintése | 331 |
| A szóképzés (Ruzsiczky Éva) | |
| Általános kérdések | |
| A szóképzés fogalma | 333 |
| Az alapszó | 333 |
| A képző szerepe, jelentése, hangulata, termékenysége, gyakorisága | 335 |
| A képző hangalakja; a szóképzéssel kapcsolatos alaktani kérdések | 340 |
| A képző szerkezete | 342 |
| Az igeképzők | |
| Igékhez járuló igeképzők | |
| A cselekvő igék képzői | 345 |
| A műveltető igék képzői | 355 |
| A szenvedő igék képzői | 357 |
| A visszaható igék képzői | 358 |
| A ható ige képzője | 361 |
| Névszókhoz járuló igeképzők | |
| A cselekvő igék képzői | 363 |
| A tökéletlen műveltető igékhez hasonló igék képzői | 367 |
| Az álvisszaható igékhez hasonló igék képzői | 369 |
| A névszóképzők | |
| Igékhez járuló névszóképzők | |
| Főnevek képzői és a főnévi igenév képzője | 372 |
| Melléknevek és melléknévi igenevek képzői | 382 |
| A határozói igenév képzői | 392 |
| Névszókhoz járuló névszóképzők | |
| Főnevek képzői | 393 |
| Melléknevek képzői | 404 |
| Számnevek képzői | 419 |
| Legfontosabb irodalom | 420 |
| A szóösszetétel (B. Lőrinczy Éva) | |
| Általános kérdések | |
| A szóösszetétel fogalma | 421 |
| Az összetett szó és elemei | 422 |
| Szerves és szervetlen összetett szavak | 425 |
| A szerves szóösszetétel | |
| A mellérendelő összetétel | |
| A fő típusok áttekintése | 427 |
| A kettőztetés | 427 |
| Az ikerítés | 431 |
| Mellérendelő összetett szók alakulása önálló szavakból | 433 |
| Az alárendelő összetétel | |
| Általános kérdések | 439 |
| Mondaton kívül, egyszerre végbemenő összetétel | 439 |
| Mondatban, lassan végbemenő összetétel | 445 |
| A szervetlen szóösszetétel | 456 |
| Legfontosabb irodalom | 458 |
| A szóalkotás ritkább módjai (Tompa József) | |
| Általános kérdések | 459 |
| Az egyes főbb típusok részletes vizsgálata | 461 |
| Az elvonás | 461 |
| Hangrendi párhuzamok keletkezése | 464 |
| A nepetimológia | 465 |
| A szóvegyülés | 465 |
| Egyéb szóalak-változtatások | 466 |
| A szóösszevonás és a betűszóalkotás | 469 |
| Legfontosabb irodalom | 470 |
| A ragozás (S. Hámori Antónia és Tompa József) | |
| Általános kérdések | |
| A ragozás fejezetének tárgya és a nyelvtan rendszerben való helye | 473 |
| A szófajok szerepe a ragozásban; a magyar ragozásrendszerek áttekintése | 474 |
| A jelek és a ragok viszonykifejező szerepe; alaki és funkciós összefüggések | 476 |
| A ragozástani kategóriák általános jellege | 479 |
| A ragozástani értékű szóalakok szerkezete | 480 |
| Az igeragozás | |
| Általános kategóriái | |
| Az alany száma és személye; a tárgy személye; az alanyi és tárgyas igeragozás | 482 |
| Az igemódok | 485 |
| Az igeidők | 491 |
| Egyéb általános kérdések | 497 |
| Az alanyi igeragozás iktelen és ikes változata | |
| A kijelentő mód jelen ideje | 500 |
| A kijelentő mód múlt ideje | 503 |
| A kijelentő mód jövő ideje | 504 |
| A feltételes mód jelen ideje | 504 |
| A feltételes mód múlt ideje | 505 |
| A felszólító mód jelen ideje | 505 |
| A régies idők | 507 |
| A tárgyas igeragozás | |
| A kijelentő mód jelen ideje | 508 |
| A kijelentő mód múlt ideje | 509 |
| A kijelentő mód jövő ideje | 509 |
| A feltételes mód jelen ideje | 510 |
| A feltételes mód múlt ideje | 510 |
| A felszólító mód jelen ideje | 510 |
| A régies idők | 511 |
| Legfontosabb irodalom | 511 |
| Az igeragozás fő paradigmáinak táblázatos áttekintése | 512 |
| Az igei jelek és ragok fő típusainak táblázatos áttekintése | 514 |
| A névszóragozás | |
| A jelek és a jelszerű ragok | |
| A névszói többes szám fogalma; a -k általános többesjel | |
| A névszói többes szám és jelei | 515 |
| A -k jel használata | 517 |
| Legfontosabb irodalom | 519 |
| Az -é (többes számban -é + -i) birtokjel | |
| Nyelvtani szerepe és jellege | 519 |
| A tőhöz való kapcsolódás kérdései | 520 |
| A birtok többségének kifejezése | 521 |
| Legfontosabb irodalom | 521 |
| Az -ik kiemelő jel | |
| A toldalék nyelvtani szerepe, jellege | 522 |
| A tőhöz való kapcsolódás kérdései | 522 |
| Legfontosabb irodalom | 523 |
| A fokozás | |
| A fokozás fogalma, köre és rendszere | 523 |
| Az egyes fokok nyelvtani jelentése | 524 |
| Az egyes fokok legszokásosabb alaki megkülönböztetése | 527 |
| A toldalékolás ritkább alaki szabályosságai és egyes kivételei | 528 |
| A körülírt fokozás | 530 |
| Legfontosabb irodalom | 531 |
| A névszói személyragozás | |
| Általános kérdések | |
| Fogalma és fő kategóriái | 531 |
| A személyragok sorrendi helye és nyelvtani jellege | 532 |
| A birtokos személyragozás | |
| A ragok különféle nyelvtani jelentései | 533 |
| Szófaji megjegyzések | 535 |
| A személyi egyeztetés | 536 |
| Az ismétlődő személyragok kitétele vagy elhagyása | 536 |
| Az egyes birtokos (vagy velük azonos alakú más névszói) személyragok szabályos használata | 537 |
| A birtokos személyragozás rendhagyó típusai | 546 |
| Határozószói személyragozás | |
| Használati köre, elterjedtsége | 547 |
| Alaki megjegyzések | 547 |
| A főnévi igenév személyragozása | |
| Használati köre, elterjedtsége | 548 |
| Alaki megjegyzések | 549 |
| A -t, -tt képzős igenévi-igei alakulások személyragozása | |
| Használati köre, elterjedtsége | 549 |
| A személyragok és tőhöz kapcsolódásuk jellege | 550 |
| Legfontosabb irodalom | 551 |
| A névszói viszonyragozás | |
| Általános kérdések | |
| Az ide tartozó alakok és rendszerszerűségük | 552 |
| Az egyes alakok viszonyjelentésbeli összefüggései | 554 |
| A viszonyjelentés szerepe az egyes ragok (ragos alakok) elnevezésében és ragozástani tárgyalásában | 556 |
| A ragváltozatok (-alakok) és a tőhöz kapcsolódásuk általános kérdései | 558 |
| Szófaji kérdések | 560 |
| Az egyes alakok és ragos alakok részletes vizsgálata | |
| A zérus ragos (nominativusi) alak | 562 |
| A -t ragos (accusativusi) alak | 562 |
| A -ban ~-ben ragos (inessivusi) alak | 563 |
| A -ból ~-ből ragos (elativusi) alak | 566 |
| A -ba ~-be ragos (illativusi) alak | 567 |
| Az -n, -on ~-en ~-ön ragos (superesssivusi) alak | 567 |
| A -ról ~-ről ragos (delativusi) alak | 568 |
| A -ra ~-re ragos (sublativusi) alak | 569 |
| A -nál ~-nél ragos (adessivusi) alak | 570 |
| A -tól ~-től ragos (ablativusi) alak | 571 |
| A -t, -tt ragos (locativusi) alak | 571 |
| Az -ig (-iglan ~-iglen) ragos (terminativusi) alak | 572 |
| Az -nak ~-nek határozóragos (dativusi) alak | 573 |
| A -nak ~-nek határozóragos (dativusi) alak | 573 |
| a -kor ragos (temporalis) alak | 574 |
| A -szor ~-szer ~-ször (-szorta ~-szerte ~-szörte) ragos (multiplicativusi) alak | 575 |
| Az -n ragos (1. modalisi-essivusi) alak | 575 |
| A -lag ~-leg ragos (2. modalisi-essivusi) alak | 575 |
| a -képp (-képpen) ragos (formalisi) alak | 577 |
| Az -ul ~-ül ragos (essivusi-modalii alak) | 578 |
| A -ként ragos (essivusi-formalisi) alak | 578 |
| A -nként ragos (distributivusi) alak | 579 |
| Az -nta ~-nte ragos (distributiv temporalisi) alak | 580 |
| A -vá ~-vé ragos (translativusi-factivusi) alak | 580 |
| A -val ~-vel ragos (instrumentalisi-comitativusi) alak | 581 |
| A -stul ~-stül ragos (sociativusi) alak | 581 |
| Az -ért ragos (causalisi-finalis) alak | 582 |
| A -nak ~-nek birtokos jelzői ragos (genitivusi) alak | 582 |
| Legfontosabb irodalom | 583 |
| A jeles és a személyragos névszói alakok táblázatos áttekintése | 584 |
| A névszói viszonyragozás táblázatos áttekintése | 586 |
Folytatás Microsoft-tal