1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék)

Leíró nyelvtan/Mondattan

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 579 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Töredék kötet.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

II. kötet
Mondattan
A mondat és a mondattan általános kérdései (Tompa József)
A magyar mondat jellemző sajátságai és meghatározása
A mondatalkotás7
A mondat, mint alkalmi nyelvi egység7
A hagyományos, bármikor újra felhasználható kész mondatok10
A mondat nyelvtani megformáltsága13
A mondat meghatározása18
A mondattan, könyvünk mondattani része
A mondattan és tárgya20
Könyvünk mondattani részének tárgya és beosztása21
Legfontosabb irodalom22
A mondatfajták (Károly Sándor)
A mondatfajták osztályozásának lehetséges szempontjai
A kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító és kérdő mondat
A felosztás szempontjai26
Az egyes mondatfajták jellemzése27
A kijelentő mondat27
A felkiáltó mondat29
Az óhajtó mondat31
A felszólító mondat34
A kérdő mondat37
A mondatfajták grammatikai kifejező eszközeinek áttekintése41
A grammatikai forma és funkció ellentmondása44
Kérdő mondatok más funkcióban46
Felkiáltó mondatok más funkcióban46
Felszólító mondatok más funkcióban46
Az állító és a tagadó mondat
Az állítás és a tagadás fogalma48
A tagadó szerkezet és a tagadó mondat48
Állító és tagadó mondattípusaink50
A tagadás célja, szerepe, alkalmazása52
A tagadás kifejező eszközei53
A hiányos szerkezetű és a tagolatlan mondatok
A hiányos szerkezetű és a tagolatlan mondat fogalma56
A pontosan kiegészíthető mondatok57
Pontosan nem tagolható mondatok60
Tagolatlan mondatok62
Az indulatszó62
A megszólítás63
Legfontosabb irodalom64
A szószerkezetek (Tompa József)
Általános kérdések
A szószerkezet és a szószerkezettan65
A szószerkezetek fajtái és nyelvi felhasználásuk jellege67
A szószerkezetek fontosabb határkérdései76
A szószerkezetfajták fő típusainak általános szófaji és alaktani törvényszerűsége
A perdikatív szószerkezetfajták80
Az alárendelő szószerkezetfajták82
A mellérendelő szószerkezetfajták89
A legfőbb egyszerű szószerkezettípusainak áttekintése92
Legfontosabb irodalom93
Az egyszerű mondat belső megszerkesztettsége és részei
Általános kérdések
A mondat szószerkezetek szerinti felépítettsége95
A kéttagú egyszerű mondat legjellemzőbb szerkezeti váza95
A tagolatlan mondat legjellemzőbb szerkezeti váza100
A mondatrészek és összefüggéseik, a mondat szerkezetének mondatrészek szerinti vizsgálata100
A főmondatrészek
Az alany
Az alany és az állítmány mint a mondat fő részei105
Az alany tartalmi jellemzése107
Az alany szófajának és ragozásának kérdései109
Az alany kitétele vagy odaértése, a lappangó alanyú mondat112
A határozatlan és az általános alanyú mondat113
A határozatlan alanyú mondat113
Az általános alanyú mondat114
A kettős alanyú mondat115
Az alárendelt alany116
Az állítmány
Az állítmánynak alanyához való viszonya118
Az állítmány pontosabb jelentése120
Az állítmány módja és ideje129
Az igemódok használata130
Az igeidők használata133
Az állítmány szám- és személybeli egyeztetése
Általános kérdések138
A számbeli egyeztetés fontosabb szabályai140
A személybeli egyeztetés szabályai143
A vonatkozó névmás személybeli egyeztetése144
Legfontosabb irodalom146
A bővítmények
A tárgy
A tárgy fogalma, mondatbeli szerepe és jelentése, a tárgyas szerkezet147
A tárgy szófaja150
A tárgy kifejezésmódja153
A tárgy fölé rendelt mondatrész154
A tárgy és az igei állítmány kapcsolata, a tárgyas igeragozás használata157
Legfontosabb irodalom161
A határozó
Általános kérdések162
A határozó fogalma, kifejező eszközei162
A határozó fölé rendelt mondatrész165
A határozó érintkezései más mondatrésszel168
A határozó fajtái170
Az irányhármasság a határozók rendszerében174
A helyhatározó175
A ragos helyhatározó176
A névutós helyhatározó181
A határozószóval kifejezett helyhatározó182
A helyhatározó eszközeinek képes használata, határkérdések183
Az időféle határozó185
A valóságos időhatározó185
A ragtalan időhatározó185
A ragos időhatározó186
A névutós időhatározó189
A határozószóval kifejezett időhatározó192
Az időhatározó érintkezése más mondatrészekkel194
Függelék: A feltételes értelmű időhatározó195
A számhatározó195
A ragos számhatározó196
A névutóval és határozószóval kifejezett számhatározó197
A módféle határozó198
A módhatározó198
A ragtalan módhatározó198
A ragos módhatározó198
A névutós módhatározó202
A határozószóval kifejezett módhatározó203
A módhatározó érintkezései más mondatrészekkel204
Függelék:
A következményes értelmű módhatározó205
A hasonlító értelmű módhatározó206
Az eszközhatározó206
A ragos eszközhatározó207
A névutós eszközhatározó208
A határozószóval kifejezett eszközhatározó209
A fok- és mértékhatározó209
A fokhatározó kifejező eszközei209
A fokhatározó érintkezései más mondatrészekkel212
Függelék:
Következményes értelmű fokhatározó213
A mértékhatározó kifejező eszközei213
A mértékhatározó érintkezései a tárggyal216
Az okhatározó217
A kiváltó vagy indító ok217
A kényszerítő ok218
A megengedő ok218
A viszonzó ok219
A következtető ok219
A határozószóval kifejeztett okhatározó221
A kötőszós okhatározó221
Az okhatározós érintkezései más mondatrészekkel222
A célhatározó222
A miért, mi célból, mi végett? kérdésre válaszoló célhatározó222
A mi célra, mi végre, minek? kérdésre válaszló célhatározó225
Különleges célhatározói funkciójú szerkezetek227
Az állapotféle határozó227
Az állapothatározó228
A valóságos állapothatározó228
A hogyan, milyen állapotban? kérdésre válaszoló valóságos állapothatározó228
A miként, miül, minek? kérdésre válaszló valóságos állapothatározó235
A számállapot-határozó236
Függelék:
A megengedő értelmű állapothatározó236
A hasonlító értelmű állapothatározó237
A feltételes értelmű állapothatározó238
A körülményhatározó238
A ragos körülményhatározó238
A névutós körülményhatározó239
Sajátos körülményhatározó239
A tekintethatározó240
A ragos tekintethatározó240
A névutós és a határozószós tekintethatározó241
A társhatározó242
A ragos társhatározó242
A névutós és a határozószós társhatározó243
A társhatározó érintkezései más mondatrészekkel243
Az eredethatározó243
A ragos eredethatározó244
Kettős határozó eredet- és eredményhatározóból245
A névutós és a határozószós eredethatározó245
Az eredethatározó érintkezései más mondatrészekkel245
Az eredményhatározó245
A ragos eredményhatározó245
A névutós és a határozószós eredményhatározó248
A részeshatározó249
A ragos részeshatározó249
A névutós és a határozószós részeshatározó250
A részeshatározó érintkezései más mondatrészekkel251
Az állandó határozó (vonzat)251
Legfőbb sajátságai251
A ragos és névutós állandó határozó251
Az állandó határozó és a fenti határozói kategóriák viszonya255
Függelék:
A középfok melletti hasonlító határozó257
Legfontosabb irodalom258
A jelző
Általános kérdések260
A jelző fogalma, osztályozása és legfőbb sajátságai260
A jelzett szó szófaja, alakja és mondatbeli szerepe262
A minőség- és mennyiségjelző265
A minőség- és mennyiségjelző szerepe a mondatban, kérdőszavai, elemzése265
A minőség- és mennyiségjelző szófaja279
A minőség- és mennyiségjelzős szerkezet jelzett szava280
A jelző kapcsolata a jelzett szóval, a jelzős szerkezet alaki kérdései283
A jelzők sorrendje a minőség- és mennyiségjelzős szerkezetekben283
A birtokos jelző285
A birtokos jelző mondatbeli szerepe és jelentése285
A birtokos jelző szófaja és alakja288
A jelzett szó szófaja és alakja292
a birtokos jelző és jelzett szava a különféle szerkezetláncolatokban, értelmi megfelelések, határkérdések294
Az értelmező jelző295
Az értelmező jelzős szerkezet fogalma és fajtái295
A minőségjelzői értelmező296
A mennyiségjelzői értelmező298
A birtokost jelentő értelmező299
Az azonosító értelmező jelző (appositio)299
Az értelmező jelzős szerkezet alaki és szerkezetbeli sajátságai305
Az értelmező jelző használatának oka és célja312
Legfontosabb irodalom313
A többtagú (halmozott) mondatrészek
A többtagú (halmozott) mondatrész fogalma315
A többtagú mondatrésznek a többi mondatrészhez való viszonya317
A párhuzamos többtagú mondatrész tagjainak egymáshoz való viszonya317
A nem többtagú mondatrész tagjainak egymáshoz való viszonya325
Függelék:
A mellérendelő kötőszós azonosítás326
Legfontosabb irodalom327
Az összetett mondat
Az alárendelő összetett mondat
Általános kérdések
Az alárendelő összetett mondat fogalma, tagmondatainak legfőbb közös sajátságai330
A mellékmondat és a mondatrész viszonya334
A mellékmondatok osztályozása336
A főmondati utalószók és a mellékmondati kötőszók használatának egyetemes kérdései340
Legfontosabb irodalom345
Az alanyi mellékmondat
Az alanyi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya346
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata347
Az állítmányi mellékmondat
Az állítmányi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya350
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata352
Legfontosabb irodalom353
A tárgyi mellékmondat
A tárgyi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya354
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata356
Az egyenes és a függő idézet, a függő kérdés359
Legfontosabb irodalom364
A határozói mellékmondat
A határozói mellékmondat fogalma, osztályozási szempontjai és a főmondathoz való viszonya365
A helyhatározói mellékmondat369
Az időhatározói mellékmondat369
A módféle határozót kifejtő mellékmondat375
Az állapotféle határozót kifejtő mellékmondat384
Az állandó határozót kifejtő mellékmondat390
Függelék:
A hasonlító határozói mellékmondat391
Legfontosabb irodalom392
A jelzői mellékmondat
Általános kérdések393
A minőség- és mennyiségjelzői mellékmondat394
Általános megjegyzések, kérdőszók394
A minőség és mennyiségjelzői mellékmondat utalószava, kötőszava és fajtái395
A minőség- és mennyiségjelzői mellékmondat alkai kérdései401
A birtokos jezői mellékmondat403
Az értelmező jelzői mellékmondat403
Legfontosabb irodalom417
A mellérendelő összetett mondat
Általános kérdések
A tartalmi viszonyok408
Szerkesztési kérdések408
A kapcsolatos mondatok
Általános jellemzésük410
Az egyszerű kapcsolatos viszony411
A fokozó kapcsolatos viszony417
Az ellentétes mondatok
Általános jellemzésük419
Az egyszerű ellentétes (szembeállításos) viszony419
A kizáró ellentétes (ellentmondásos) viszony423
A megszorító ellentétes viszony424
A választó mondatok
A kirekesztő választó viszony429
A megengedő választó viszony430
A következtető és a magyarázó utótagú mellérendelő összetett mondatok
A következtető utótagú mellérendelő összetett mondatok433
A magyarázó utótagú mellérendelő összetett mondatok436
A többszörösen összetett mondat
Általános kérdések441
A mellérendelő többszörösen összetett mondat441
Az alá- és mellérendelő többszörösen összetett mondat442
A körmondat448
A mondatok rendje
A mellérendelő összetett mondat sorrendi kérdései451
Az alárendelő összetett mondat sorrendi kérdései452
Legfontosabb irodalom455
Hangsúly, szórend, hanglejtés, szünet (Deme László)
A hangsúly
A hangsúly fogalma és fajtái458
Az értelmi hangsúly458
Az érzelmi hangsúly466
A ritmikai hangsúly468
A szórend
A szórend fogalam és funkciója471
A szavak szófaji jellegéhez köthető szórendi formák473
A szoros szerkezetek belső rendje482
A mondat szórendi felépítése482
A mondat tartalmi jellegével összefüggő szórendi kérdések495
A hanglejtés
A hanglejtés fogalma és funckiói503
Értelmi szerepű hanglejtés alapformák504
Érzelmi alapú hanglejtési változatok511
Ritmus és hanglejtés515
A szünet
A szünet fogalma, funkciói és fajtái518
A szünet megjelenési formái519
A szünetek átlagos időtartama520
A szünet jelzése írásunkban520
Legfontosabb irodalom521
Az irodalmi példák forrásai523
Tárgymutató533
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék) A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék)

A lapélek kissé foltosak. A címlap hiányzik a könyvből.

Védőborító nélküli példány.

Állapot: Közepes
2.750 Ft
1.100 ,-Ft 60
17 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék) A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék) A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék)

A borító a gerincnél kissé elszíneződött. A könyv kötése enyhén megtört.

Védőborító nélküli példány.

Állapot:
2.750 Ft
1.370 ,-Ft 50
21 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék) A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék)

Könyvtári könyv volt.

Védőborító nélküli példány.

Állapot: Közepes
2.750 Ft
2.200 ,-Ft 20
33 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék) A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék) A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék)

A borító és a lapélek enyhén foltosak.

Állapot:
2.750 ,-Ft
41 pont kapható
Kosárba
konyv