| Előszó | 5 |
| Az antik típusú időmértékes rendszerben született versek | 8 |
| A hexameter: az élet teljességének első európai formája | 10 |
| A disztichon: élet és halál határán | 23 |
| A "piperézett" vers: a leonizmus | 30 |
| Játék a daktilussal: egyéni daktilikus sorok | 34 |
| Az antik eredetű jambukus formák: az anakreóni hetes | 38 |
| Antik eredetű jambikus sorfajták: a senarius és a choliambus | 52 |
| Antikvitás és középkor határán: az ambroziánus | 52 |
| Magyar költők egyedi leleményei jambikus ritmusban | 54 |
| Zaklatottság, mozgalmasság, tánc - az igazgató anapesztusok | 63 |
| Az aiol strófaszerkezetek | 70 |
| A szapphói strófa: szerelem-élet, reménytelenség-halál, lírai és gondolai költészet | 71 |
| Az alkaioszi strófa - pátosz és emelkedettség | 77 |
| Az aszklépiadészi strófa - himnikus emelkedettség, önérzet és - halál | 81 |
| Az arkhiokhoszi strófák és periódusok - a magyar költészet ritkaságai | 86 |
| Soralkotó kólonok | 86 |
| A megújított klasszikus formák | 95 |
| Aki megkísérli a (majdnem) lehetetlent - avagy a pindaricum | 97 |
| A sorozatos ismétlődés | 99 |
| Az antik költészet szellemidéző strófaszerkezetei | 102 |
| A nem görög-római típusú időmértékes verselés strófaformái | 106 |
| A szonett - a költői mesterség próbaköve | 108 |
| A szonett - a felbomló világ képe rontott formákban | 114 |
| A szonett - forma és tartalom leépítésének fázisai | 123 |
| A szonett - megújított formával vissza az értelemhez | 128 |
| A szonett - ütemhangsúlyos magyar forma | 133 |
| A szonettkoszorú - a költői mesterség próbaköve a négyzeten | 135 |
| A szonettregény - a költői mesterség póbaköve x-ik hatványon | 138 |
| A szonett - a próbeuszi alakváltoztatás lehetősége | 139 |
| A szonett francia formája - a Ronsard-szonett | 154 |
| A szonett angol formája - a Shakespeare-szonett | 157 |
| Rendhagyó szellemidézés | 158 |
| Az európai költészet szellemidéző versformái - a szonett | 159 |
| Az európai költészet szellemidéző versformái - a terzina | 162 |
| Az európai költészet szellemidéző versformái - a ballade | 167 |
| Az európai költészet szellemidéző versformái - a blank verse | 177 |
| Az európai költészet névhez nem köthető formái - a stanza | 181 |
| Az európai költészet névhez nem köthető strófaszerkezetei: a francia rondó és rokonai | 184 |
| Az európai költészet névhez nem köthető strófaformái - a villanella | 190 |
| Az európai költészet névhez nem köthető strófaformái - a cossante | 191 |
| Az európai költészet névhez nem köthető strófaformái - az angol limerick | 192 |
| Keleti eredetű időmértékes formák legújabb költészetükben | 195 |
| Az arab és a perzsa időmértékes formák | 196 |
| Az arab és a perzsa verselés időmértékes formái - a mutákárib | 196 |
| Az arab és a perzsa verselés sorfajai - a rámal | 196 |
| Az arab és a perzsa verselés sorfajai - a rubáí | 199 |
| Az arab és a perzsa verselés sorfajai - a hazadzs | 200 |
| Az arab és a perzsa költészet legismertebb műfaja - a ghazal (gázel) | 200 |
| A szanszkrit időmértékes verselés formái - a slóka | 202 |
| A szanszkrit időmértékes verselés formái - a mandrákrántá | 202 |
| A szanszkrit időmértékes verselés formái - az indravándzsrá | 203 |
| A szanszkrit időmértékes verselés formái - a moraszámláló versek | 204 |
| A japán moraszámláló verselés formái - a haiku | 208 |
| A japán moraszámláló verselés formái - a tanka | 219 |
| Kínai formák imitációi | 221 |
| Ütemhangsúlyos verselésünk 1945 után | 223 |
| Mit jelent az ütemhangsúlyos vers fogalma? | 224 |
| Történelem és nemzeti versidom | 224 |
| És mégis... | 229 |
| Az osztatlan, nyolcszótagos sor | 249 |
| A nyolcszótagos sor kapcsolata a hatszótagossal | 249 |
| Változatok négyszótagos ütemekre | 252 |
| A felező tizenkettes | 255 |
| Melléktéma: tizenkettesek és hatosok kapcsolata | 208 |
| Az úgynevezett "nyolcas-hetes" periódus | 269 |
| A hétszótagú sor | 277 |
| A hatszótagú sor: az osztatlan hatos | 284 |
| A hatszótagú sor: a felező hatos | 286 |
| Hétszótagú és hatszótagú sorok kapcsolata | 294 |
| A Balassi-strófa | 298 |
| A négyes-hatos ütemekből álló sor: névtelen szellemidézés | 300 |
| Kanásztánc vagy toborzóritmus | 303 |
| Tízszótagú sorok | 304 |
| Tizenegy szótagos sorok | 308 |
| Tizenegy és tízszótagos sorok kapcsolata | 310 |
| A harmadoló tizenegyes | 311 |
| Kitérő: az ötszótagú sor | 313 |
| A kétütemű kilencszótagos sor | 315 |
| Egyedi szerkezetek | 319 |
| "A költő az akarja mondani..." | 327 |
| Rövid és hosszú ütemek: gyorsaság-lassúság | 328 |
| Funkcionális ritmusszökkentések | 334 |
| Funkcionális ritmusváltások | 336 |
| Az ütemmozaik-technika: szabadság és kötöttség határán | 338 |
| Ütemhangsúlyos szellemidéző formák | 343 |
| II. kötet | |
| Szimultán verselésünk 1945 után | 5 |
| Essünk túl a nehezén! | 6 |
| Az alapvetően időmértékes szimultán versek ritmusai | 18 |
| A szimultán ambroziánus | 19 |
| Halljuk-e vagy sem a szimultán ambroziánus ritmusát? | 38 |
| Ambroziánussal alkotott periódusok | 43 |
| Halljuk-e a hangsúlyos ütemeket, avagy lehet-e szimultán a szapphói strófa? | 52 |
| Lehet-e szimultán az alkaioszi strófa? | 52 |
| A szimultán aszklépiadészi strófa: együtt a pap és a papné? | 57 |
| Egy szimultánná tévő, ámde "megjegyezhetetlen" fogalom: a penthémimerész | 61 |
| Az 5//6 megosztású tizenegyszótagos sorok | 63 |
| A szimultán felező tízes | 64 |
| Szimultánok párkapcsolata: a tizenegyes-tízes periódus | 67 |
| A penthémimerész egyéb áldozatai: a kettévágott kilences | 68 |
| A kettévágott kilences és a megfelezett nyolcas | 69 |
| A jambizáló 4//6 osztású tízes | 72 |
| Még mindig a szimultán tizenegyes: a 4//7 osztású sor | 73 |
| A szimultán madárdal: a jambikus hetes-hatos periódus | 73 |
| A szimultánná tett anakreióni hetes | 75 |
| A magyar alexandrin: jambikus, szimultán, változatos szótagszámú sor | 78 |
| Trochaikus szimultán verselésünk: a felező tizenkettes és a felező nyolcas | 89 |
| A trochaikus szimultán nyolcas-hetes periódus | 91 |
| Más trochaikus szimultán sorfajok: a hét, a hat és a négy szótagos sorok | 94 |
| Egy ritka trochaikus szimultán szerkezet: a nyolcas-ötös | 95 |
| A krétikus mint szimultán ritmustényező | 96 |
| Az adóniszi kólon mint szimultán ritmustényező | 104 |
| Az adóniszi kólon mint szimultán ritmuttényező a haikuban | 112 |
| Az adóniszi kólon és párkapcsolatai | 115 |
| A choriambus mint szimultán ritmusegység | 117 |
| A jónikus mint szimultán ritmusegység | 120 |
| Piros rózsa, fehér rózsa... | 127 |
| Felező tizenkettes reiziánussal | 128 |
| Régi elemek új kapcsolatai szimultán ritmusban | 130 |
| A hangsúlyváltó szimultán vers | 141 |
| Szellemidéző formák szimultán ritmusban | 144 |
| Piros rózsa, fehér rózsa - kevert ritmus | 149 |
| Átszíneződés, átmeneti formák - útban a szabadvers felé | 153 |
| Szimultán ritmusegységek a szabadversben | 156 |
| Miért írnak a magyar költők szimultán ritmusban? | 165 |
| Új jelenségek mai költészetünkben | 167 |
| A háromsoros strófák | 170 |
| Önigazolás és támaszkeresés - az idézetek és intarziák | 194 |
| Függelék | 223 |
| Név- és versmutató | 225 |
