| I. kötet | |
| A világgazdaságtan tárgya és módszere | 3 |
| A világgazdaság főbb tényezői | 4 |
| A világgazdaság főbb fejlődési szakaszai | 9 |
| A világgazdaság főbb időrendi fejlődési szakaszai | 13 |
| A nemzetközi munkamegosztás termelési viszony oldala | 16 |
| A világkereskedelem szerkezeti fejlődése | 20 |
| A világgazdaság az internacionalizálódás új korszakában | 28 |
| A nemzetközi munkamegosztás termelőerő oldala | 30 |
| A világgazdaság és az interdependencia új korszaka | 32 |
| A világgazdaság és az interdepedencia új korszakának főbb ismérvei | 33 |
| Az országok közötti termelési viszonyok, a nemzetközi gazdasági kapcsolataik jellege | 38 |
| A tőkés nemzeti tulajdon | 40 |
| A szocialista nemzeti tulajdon a világgazdaságban | 41 |
| A nemzetközi munkamegosztás fejlődésének főbb törvényszerűségei | 49 |
| A gazdasági növekedés főbb tényezői a nemzetközi munkamegosztásban | 53 |
| A természeti adottságok | 55 |
| A gazdasági adottságok és a nemzetközi munkamegosztás | 62 |
| A nemzetközi munkamegosztás főbb elméletei | |
| Klasszikus és naoklasszikus elméletek | 71 |
| A külkereskedelmi forgalom tőke és munkaigényessége | |
| Tőkeigényesség és gazdasági növekedés | 82 |
| A tőkeigényesség és a Leontieff paradoxon | 86 |
| A munkaigényesség az exportorientációban | 92 |
| A termékszerkezet technikaigényessége a nemzetközi munkamegosztásban | 92 |
| A nemzetközi gazdasági integrációk főbb elméleti kérdései | |
| A nemzetközi gazdasági integrációk kialakulásának kritáriumai. (A Közös Piac kialakulásának kritériumai) | 99 |
| A KGST működésének kritériumai | 109 |
| A nemzetközi politikai és a nemzetközi gazdaságpolitika főbb összefüggései | 113 |
| Az interdepedencia új korszaka és a nemzetközi gazdaságpolitika kialakulása | 118 |
| A KGST-országok érdekviszonyai és nemzetközi gzadaságpolitika | 122 |
| A szocialista nemzetközi gazdaságpolitika tartalma és főbb alkotóelemei | 126 |
| A szocialista nemzetközi gazdaságpolitika célrendszere | 13 |
| Döntések és cselekvések | 137 |
| Az eszközrendszer | 139 |
| A tervek nemzetközi összehangolása | 140 |
| A KGST-integráció nemzetközi gazdasági mechanizmusa fejlesztésének néhány problémája | 155 |
| A KGST szervezete | 160 |
| A nemzetközi gazdálkodó szervezetek | 164 |
| II. kötet | |
| A világpiaci árak | |
| Árcentrum a tőkés világpiacon | |
| Árcentrum a KGST nemzetközi piacán | 174 |
| A főbb termékcsoportok világpiaci áralakulásának főbb jellemzői | 176 |
| A KGST-integráció árképzési elvei és metódikája | 178 |
| A csúszó árbázis | 180 |
| Helyes-e a tőkés világpiaci árak alapulvétele | 181 |
| A "saját árbázis" koncepciója | 183 |
| Az árak egységessége | 184 |
| A félfuvar elvének célszerűsége | 186 |
| A nemzetközileg szakosított termékek árképzése | 187 |
| Az élelmiszergazdaság exporttermékeinek ösztönző ára | 192 |
| Ösztönző árak pótolhatják-e a beruházási hozzájárulást? | 193 |
| A cserearánymutató | |
| A cserearánymutató lényege | 196 |
| A cserearányok alkaulása Magyarországon | 204 |
| A nemzeti struktúrapolitika nemzetközi harmonizálása | |
| Gazdasági struktúra és növekedés | 206 |
| A nemzeti struktúrapolitikák nemzetközi harmonizálása | 211 |
| Nemzetközi együttműködés a műszaki fejlesztésben | 229 |
| A tervek-beruházások nemzetközi koordinációja és műszaki fejlesztés | 233 |
| A gáyrtás nemzetközi szakosítása és műszaki fejlesztés | 239 |
| "Technológiai-gap" (rés) az Egyesült Államok és a Közös Piac között | 243 |
| A termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja | |
| A nemzetközi szakosítás és kooperáció fogalma és elméletének főbb vonásai | 246 |
| A termelési kooperáció fogalma | 250 |
| A tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi gyártás-szakosítás | 255 |
| A fejlett tőkésországokkal való kapcsolatok hatása a KGST-országok gyártásszakosítására | 263 |
| A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok főbb vonásai | |
| A nemzeti és nemzetközi pénzügypolitika összefüggései | 278 |
| A valutaárfolyam és funkciói | 280 |
| Az árfolyamok árképző szerepe | 283 |
| A kulcs, illetve tartalékvaluta | 285 |
| A két és többoldalú kliring | 287 |
| A valuták konvertibilitása | 292 |
| A fizetési mérleg szerepe a gazdasági növekedésben | 294 |
| Fizetési mérleg fogalma. A gazdasági egyensúy | 294 |
| A fizetési mérleg és a növekedési ütem összefüggései | 296 |
| Az egyes országok fejlődési szakaszainak összefüggései fizetési mérlegük helyzetével | 297 |
| A fizetési mérleg egyensúlyának hiánya | 304 |
| A fizetési mérleg-hiányok finanszírozása | 306 |
| A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank | 310 |
| A fizetési mérleg és az életszínvonal összefüggései | 311 |
| A beruházások és a fizetési mérleg helyzete | 315 |
| III. kötet | |
| Kelet és Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok | 320 |
| A tőkés nemzetközi politikai és gazdaságpolitika két irányzata | 320 |
| A békés egymás mellett élés szocialista elve | 322 |
| A KgST és a Közös Piac közötti kapcsolatok | 325 |
| A két rendszer közötti gazdasági együttműködés távlati stratégiája | 333 |
| Az energetika néhány főbb problémája a világgazdaságban | |
| Az energetika termelése és felhasználása | 338 |
| Az összeurópai energetikai kooperáció lehetőségei | 347 |
| A KGST energetikai integrációja | 350 |
| Magyarország energetikai gazdaságpolitikája | 356 |
| A vegyipar növekvő szerepe a világgazdaságban | 358 |
| A vegyipar a KGST-integrációban | 360 |
| A gépipar nemzetközi munkamegosztása | 365 |
| A gépipar fejlődése a Közös Piac és a KGST-integrációban | 365 |
| A magyar gépipar fejlődése | 371 |
| Magyarország külgazdasági kapcsolatainak főbb vonásai | |
| Magyarország külgazdasági érzékenysége | 374 |
| Külkereskedelmi forgalmunk fő jellemzői | 375 |
| Külgazdasági kapcsolataink fejlődése a KGST-országokkal | 380 |
| A gépkivitel szerepe gazdasági növekedésünkben | 387 |
| Az élelmiszergazdaság külkereskedelmi forgalmának fejlődése Magyarországon | 393 |
| A magyar élelmiszergazdaság külkereskedelmi stratégiájának főbb irányai | 406 |
| Külgazdaságunk fejlesztésének főbb távlati irányai | 411 |
Folytatás Microsoft-tal