A mai világgazdaság I-III.

A KGST - A közös piac/A szakosító tanfolyam III. évfolyamának hallgatói részére/Kézirat/Belső használatra

Szerző

Kissné Pavelcsák Ágnes

Szerkesztő

Lektor

'Kissné Pavelcsák Ágnes: A mai világgazdaság I-III. ' összes példány

Kiadó:	MSZMP Budapesti Bizottság Oktatási Igazgatósága Politikai Gazdaságtan Tanszék
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1983
Kötés típusa:	Papírmappa
Oldalszám:	425 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Készült 100 példányban az Oktatási Igazgatóság sokszorosítójában. Kézirat. Belső használatra. Három kötet két papírmappában.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
A világgazdaságtan tárgya és módszere	3
A világgazdaság főbb tényezői	4
A világgazdaság főbb fejlődési szakaszai	9
A világgazdaság főbb időrendi fejlődési szakaszai	13
A nemzetközi munkamegosztás termelési viszony oldala	16
A világkereskedelem szerkezeti fejlődése	20
A világgazdaság az internacionalizálódás új korszakában	28
A nemzetközi munkamegosztás termelőerő oldala	30
A világgazdaság és az interdependencia új korszaka	32
A világgazdaság és az interdepedencia új korszakának főbb ismérvei	33
Az országok közötti termelési viszonyok, a nemzetközi gazdasági kapcsolataik jellege	38
A tőkés nemzeti tulajdon	40
A szocialista nemzeti tulajdon a világgazdaságban	41
A nemzetközi munkamegosztás fejlődésének főbb törvényszerűségei	49
A gazdasági növekedés főbb tényezői a nemzetközi munkamegosztásban	53
A természeti adottságok	55
A gazdasági adottságok és a nemzetközi munkamegosztás	62
A nemzetközi munkamegosztás főbb elméletei
Klasszikus és naoklasszikus elméletek	71
A külkereskedelmi forgalom tőke és munkaigényessége
Tőkeigényesség és gazdasági növekedés	82
A tőkeigényesség és a Leontieff paradoxon	86
A munkaigényesség az exportorientációban	92
A termékszerkezet technikaigényessége a nemzetközi munkamegosztásban	92
A nemzetközi gazdasági integrációk főbb elméleti kérdései
A nemzetközi gazdasági integrációk kialakulásának kritáriumai. (A Közös Piac kialakulásának kritériumai)	99
A KGST működésének kritériumai	109
A nemzetközi politikai és a nemzetközi gazdaságpolitika főbb összefüggései	113
Az interdepedencia új korszaka és a nemzetközi gazdaságpolitika kialakulása	118
A KGST-országok érdekviszonyai és nemzetközi gzadaságpolitika	122
A szocialista nemzetközi gazdaságpolitika tartalma és főbb alkotóelemei	126
A szocialista nemzetközi gazdaságpolitika célrendszere	13
Döntések és cselekvések	137
Az eszközrendszer	139
A tervek nemzetközi összehangolása	140
A KGST-integráció nemzetközi gazdasági mechanizmusa fejlesztésének néhány problémája	155
A KGST szervezete	160
A nemzetközi gazdálkodó szervezetek	164
II. kötet
A világpiaci árak
Árcentrum a tőkés világpiacon
Árcentrum a KGST nemzetközi piacán	174
A főbb termékcsoportok világpiaci áralakulásának főbb jellemzői	176
A KGST-integráció árképzési elvei és metódikája	178
A csúszó árbázis	180
Helyes-e a tőkés világpiaci árak alapulvétele	181
A "saját árbázis" koncepciója	183
Az árak egységessége	184
A félfuvar elvének célszerűsége	186
A nemzetközileg szakosított termékek árképzése	187
Az élelmiszergazdaság exporttermékeinek ösztönző ára	192
Ösztönző árak pótolhatják-e a beruházási hozzájárulást?	193
A cserearánymutató
A cserearánymutató lényege	196
A cserearányok alkaulása Magyarországon	204
A nemzeti struktúrapolitika nemzetközi harmonizálása
Gazdasági struktúra és növekedés	206
A nemzeti struktúrapolitikák nemzetközi harmonizálása	211
Nemzetközi együttműködés a műszaki fejlesztésben	229
A tervek-beruházások nemzetközi koordinációja és műszaki fejlesztés	233
A gáyrtás nemzetközi szakosítása és műszaki fejlesztés	239
"Technológiai-gap" (rés) az Egyesült Államok és a Közös Piac között	243
A termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja
A nemzetközi szakosítás és kooperáció fogalma és elméletének főbb vonásai	246
A termelési kooperáció fogalma	250
A tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi gyártás-szakosítás	255
A fejlett tőkésországokkal való kapcsolatok hatása a KGST-országok gyártásszakosítására	263
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok főbb vonásai
A nemzeti és nemzetközi pénzügypolitika összefüggései	278
A valutaárfolyam és funkciói	280
Az árfolyamok árképző szerepe	283
A kulcs, illetve tartalékvaluta	285
A két és többoldalú kliring	287
A valuták konvertibilitása	292
A fizetési mérleg szerepe a gazdasági növekedésben	294
Fizetési mérleg fogalma. A gazdasági egyensúy	294
A fizetési mérleg és a növekedési ütem összefüggései	296
Az egyes országok fejlődési szakaszainak összefüggései fizetési mérlegük helyzetével	297
A fizetési mérleg egyensúlyának hiánya	304
A fizetési mérleg-hiányok finanszírozása	306
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank	310
A fizetési mérleg és az életszínvonal összefüggései	311
A beruházások és a fizetési mérleg helyzete	315
III. kötet
Kelet és Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok	320
A tőkés nemzetközi politikai és gazdaságpolitika két irányzata	320
A békés egymás mellett élés szocialista elve	322
A KgST és a Közös Piac közötti kapcsolatok	325
A két rendszer közötti gazdasági együttműködés távlati stratégiája	333
Az energetika néhány főbb problémája a világgazdaságban
Az energetika termelése és felhasználása	338
Az összeurópai energetikai kooperáció lehetőségei	347
A KGST energetikai integrációja	350
Magyarország energetikai gazdaságpolitikája	356
A vegyipar növekvő szerepe a világgazdaságban	358
A vegyipar a KGST-integrációban	360
A gépipar nemzetközi munkamegosztása	365
A gépipar fejlődése a Közös Piac és a KGST-integrációban	365
A magyar gépipar fejlődése	371
Magyarország külgazdasági kapcsolatainak főbb vonásai
Magyarország külgazdasági érzékenysége	374
Külkereskedelmi forgalmunk fő jellemzői	375
Külgazdasági kapcsolataink fejlődése a KGST-országokkal	380
A gépkivitel szerepe gazdasági növekedésünkben	387
Az élelmiszergazdaság külkereskedelmi forgalmának fejlődése Magyarországon	393
A magyar élelmiszergazdaság külkereskedelmi stratégiájának főbb irányai	406
Külgazdaságunk fejlesztésének főbb távlati irányai	411