| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 5 |
| Az etika tárgya és módszere | 5 |
| Az erkölcsről általában | 5 |
| Az erkölcs társadalmi jelenség | |
| Az egyén közvetlen tapasztalatai az erkölcsről és a jogról | |
| Az egyén és a közvélemény | |
| Az erkölcs mibenlétével kapcsolatos elemi kérdések | |
| Az erkölcs társadalmi szerepe | 6 |
| Az erkölcsi jelenségek tudományos vizsgálatának módszerei | |
| A gyakorolt erkölcs történelmi különbségei | |
| A hirdetett és gyakorolt erkölcs különbségei | |
| Erkölcs és osztályok | |
| Az erkölcs fejlődésének folyamatossága és megszakítottsága | |
| Az erkölcs társadalmi szerepe | |
| Az emberi szubjektum viszonya az erkölcs objektív követelményeihez | |
| Az erkölcs kettős funckiója | |
| Az erkölcsösség és moralitás viszonya | 10 |
| Az erkölcs szubjektív okdala: az erkölcsiség (a moralitás) | |
| Az erkölcsi jelenségek szociológiai, történelmi és filozófiai megközelítéséről | |
| Az etika: az erkölcsről szóló filozófiai tanulmány | 10 |
| Az etika feladatai | |
| A materializmus és idealizmus harca az etikában | |
| A marxista etika tárgya és módszere | 12 |
| A marxista etika elmélete és módszere | |
| A marxista etika tárgya | |
| A visszatükrözési elmélet módszertani jelentősége | |
| A történeti és ismeretelméleti aspektusok egysége | |
| Az etikai megismerés és értékelés egysége: a gyakorlat | |
| Elméleti tudás és konkrét tartalmi szabadság | |
| Az etika szerepe a szocialista-kommunista társadalom formálásában | |
| Az elméleti és gyakorlati mozzanat szerves egysége a marxista etikában | |
| A marxista etika és a köznapi tudat erkölcsi tartalmai | |
| A marxista etika és az erkölcsi örökség | |
| Az erkölcs keletkezése | 19 |
| Az erkölcs keletkezésének idealista értelmezése | 19 |
| Az erkölcs keletkezésének vallási felfogása | 19 |
| Az erkölcs forrása az isten | |
| Az erkölcsiség is isteni eredetű | |
| Materialista törekvések az erkölcs keletkezésének magyarázatára | 20 |
| Az erkölcs állatvilágbeli "előzményei": a társas ösztön | |
| Az erkölcs biológiai értelmezése Darwin egyes követőinél | |
| A darwini felfogás értékelése | |
| Az erkölcs kialakulásának természeti feltételei | 25 |
| Az erkölcs társadalmi képződmény | |
| A természeti előfeltételek tényleges szerepe | |
| Erkölcs és társadalmi környezet | |
| Az antropológia és a néprajz az erkölcs keletkezéséről | 28 |
| Az emberréválás történelmi folyamat | |
| Az ermber specifikuma a termelés | |
| A társadalommá szerveződés korai szintjei | |
| A moustier-i kultúra | |
| Az ősközösségi formáció kialakulása | |
| A homo sapiens megjelenése | |
| Mikor találkozunk az erkölcs első nyomaival? | 33 |
| Egyidős-e az erkölcs a társadalommal? | |
| Az erkölcs első nyomai a moustier-i kultúrában | |
| A munka és a munka folyamatában kialakuló emberi kapcsolatok szerepe az erkölcs kialakulásában | 35 |
| A munka és a munkakészségek társadalmi folytonossága | |
| A termelés folyamatában kialakulnak a társadalmi viszonyok | |
| A kapcsolatok, tevékenységek értékelése, szabályok kialakítása | |
| A tabuk - az emberi magatartás szabályainak első formái | 37 |
| A mágikus szemlélet, a totemizmus kialakulása | |
| A totemizmus lényege: a természettel való imaginárius rokonság | |
| A tabu: a törzs önvédelmét szolgáló tilalomrendszer | |
| A társadalmi tilalomrendszer a vallás forrása | |
| A tabu "önállósul" | |
| Nem minden magatartásszabály mágikus jellegű | |
| A tabuk rendszere és az erkölcs kezdetei | |
| Az erkölcs szubjektív feltételeinek kialakulása | 42 |
| A nemzetiségi társadalomban még hiányzik a moralitás, és előfeltétele: az Én-tudat is | |
| A közösség és alkotó egyedei teljes összefonódottsága a nemzetiségi társadalomban | |
| Az összefonódottság alapvető oka: a tulajdon és az elosztás kollektivitása | |
| Az elhatárolódás a közösség "öneszmélésével" kezdődik | |
| Az erkölcs a közösségre vonatkoztatott | |
| A társadalmi szervezet bonyolulttá válása és az Én-tudat | |
| A társadalmi tudat különböző formáinak elhatárolódása | 46 |
| Az osztálytársadalom kialakulása az erkölcs kialakulásának ugrópontja | |
| Az osztálytársadalom differenciálja a tudatformákat | |
| Az osztálytársadalom kialakulása és az erkölcsi ideológiák | 47 |
| Az osztálytársadalomban szükségszerűen kialakul az erkölcs ideológiai rétege | |
| A vallás és erkölcs összefonódása az osztálytársadalomban | |
| Az erkölcs kezdeteiről szóló vita | |
| Az erkölcs kialakulása: folyamat | |
| Az erkölcs lényege | 51 |
| Az érték-etika álláspontja: az erkölcs "normatív" értelmezése | |
| Az erkölcs pozitivista értelmezése | |
| Az erkölcsi tudat és az erkölcsi gyakorlat általános jellemzése | 54 |
| Az erkölcsi társadalmi jelenség | |
| A társadalom anyagi viszonyainak elsődlegessége | |
| Az ideológiai viszonyok meghatározottsága | |
| Az ember a társadalami viszonyok szubjektív megjelenési formája | |
| Az erkölcs a társadalmi kapcsolatok terméke | |
| Az erkölcsi tudat szerkezete | 56 |
| Az erkölcs komplexitása | |
| Az erkölcsi rendszerek különfélesége | |
| Az erkölcsi ideál: társadalmi eszmény | |
| A polgári erkölcs alapelve: az individualizmus | |
| A társadalmi eszmény normatív jellege | |
| Az erkölcsi ideál erkölcsi alapelvekben tükröződik | |
| Az erkölcsi alapelvekben követelmények fogalmazódnak meg | |
| Az erkölcsi kategóriák az etika leglényegesebb fogalmia és mércéi | |
| Az erkölcsi kategóriák konkrétsága | |
| Az erkölcsi kategóriák és az erkölcsi alapelvek kölcsönhatása | |
| A gyakorlati (praktikus) erkölcs fogalma | 62 |
| A gyakorlati erkölcs nem azonos a szokásokkal és hagyományokkal | |
| A gyakorlati erkölcs nem "össznépi" jellegű | |
| Az erkölcsi tudat komplexitása | |
| A valóság és norma sajátos dialektikája | 64 |
| A társadalmi viszonyok és az erkölcs összefüggése | |
| A norma és a valóság kétirányú mozgása | |
| Az erkölcsi eszmények és a valóság ellentéte | |
| A társadalom erkölcsi gyakorlatának objektív és szubjektív oldala | |
| Az erkölcs külső tényezőból belső indítékká válik | |
| Az erkölcs meghatározása | 67 |
| Jog és erkölcs | 68 |
| A jog és az erkölcs közös vonásai | |
| A jog és az erkölcs különbözőségei | |
| A jog és az erkölcs funkcióváltozása a szocializmusban | |
| Az erkölcs és az illemszabályok | 70 |
| Az erkölcs fejlődésének folyamatossága és megszakítottsága | 71 |
| Az etikai abszolutizmus | 71 |
| Az etikai relativizmus | 72 |
| Az egzisztencializmus | |
| A neopozitivizmus | |
| A pragmatizmus | |
| A relativizmus tagadja, hogy az erkölcs a társadalmi feltételektől függ | |
| A társadalom és erkölcs fejlődésének törvényszerű összefüggése | 74 |
| Az osztályerkölcsök kialakulásának és egymáshoz való viszonyának jellemzése | 75 |
| Az erkölcsi rendszerek elemzésének nehézségei | |
| Az erkölcsi rendszerek különféleségének alapvető oka: a társadalom osztálytagozódása | |
| Osztálytársadalomban az erkölcsi eszmények és elvek polarizálódnak | |
| Nincs örök, egyetemes erkölcs | |
| Az osztályerkölcsök közös vonásai | |
| Az osztályerkölcs ellentmondó tartalmainak megnyilvánulásai | |
| Az erkölcs fejlődésében jelentkező folytonosság okai és megnyilvánulási formái | 82 |
| A társadalmi kapcsolatok ismétlődése | |
| A szülők tiszteletéről | |
| A folytonosság nem változatlanság | |
| Az ismétlődő történelmi háttér | |
| Az "örök" emberi tulajdonságokról | |
| Az emberi együttélés elemi normái | |
| Az erkölcsi tartalmakat kifejező formák viszonylagos önállósága | |
| A pszichés mechanizmusok azonossága | |
| Az erkölcs fejlődése a megszakítottság és folyamatosság egysége | |
| A megszakítottság és a folyamatosság metafizikus felfogása | |
| Osztályerkölcs - egyetemes emberi erkölcs | |
| Szabadság és erkölcs | 89 |
| A marxista szabadságfelfogás lényege | 89 |
| A hétköznapi szabadságfelfogás | |
| Az egyén szabadságának formai és tartalmi oldala | |
| A szabadság formai oldala: a viszonylagos tevékenységi autonómia | 91 |
| A tevékenység meghatározottsága és önállósága | |
| A viszonylagos tevékenységi autonómia lényege | |
| A tevékenységi autonómia nem reális szabadság | |
| A szabadság tartalmi oldala: a reális emberi szabadság | 96 |
| A szabadság: alkotás | |
| A társadalmi és egyéni szabadság kölcsönhatása | |
| Az erkölcsi szabadság | 99 |
| A moralitás: az erkölcsi szabadság formai oldala | 99 |
| A moralitás individuális struktura | |
| A moralitás az erkölcsi autonómia | |
| Az erkölcsi szabadság tartalmi oldala; uralom önmagunk felett | 102 |
| Az erköcsi elidegenülés megszűnése az erkölcsi szabadság feltétele | |
| Az erkölcsi szabadság elérésének útja | |
| Az erkölcsi szükségszerűség felismerése | |
| Az erkölcsi szükségszerűség elfogadása | |
| A cselekvés - Az erkölcsi szabadság megjelenési formái | |
| Az erkölcsi szabadság - mint eredmény - az emberi boldogságban nyilvánul meg | 105 |
| A boldogság | |
| Az önuralom | |
| Az önnevelés | |
| Az erkölcsi szabadság nem azonos a "szabad erkölccsel" | |
| A cselekedetek erkölcsi felelőssége | 109 |
| Az erkölcsi felelősség | 109 |
| A felelősség mint az egyén felelős mivolta | 110 |
| Rendelkezik-e az egyén felelősséggel? | |
| Kinek, mely szubjektumnak felelős az egyén? | |
| A felelősség mint felelősségrevonás | 113 |
| A szándék- és következményetika bírálata | |
| Individualizmusuk | |
| Idealizmusuk | |
| Metafikzikus szemléletük | |
| A cselekvés erkölcsileg értékelendő komponensei | |
| Az objektív külső környezet | |
| A tettet előkészítő belső munka | |
| Az objektív tett | |
| A tett következményei | |
| Valamennyi komponenst kell értékelni | |
| A szándék és tett, a szavak és gyakorlat ellentmondása | |
| Az erkölcsi értékelés szempontjából a marxista etika: magatartás-etika | |
| A felelősség mint feladat, mint gyakorlati felelősség | 120 |
| Az egyén és a társadalom kölcsönös felelősség egymás iránt | |
| A felelősségtudat a lelkiismeret pozitív megjelenési formája | |
| A felelősségtudat az erkölcsi szabadság forrása | |
| Az "abszolut felelősség" elméletei és hatásuk | |
| Összefoglalás | |
