A marxista etika alapjai I.

Egységes jegyzet/Kézirat

Szerző

Szerkesztő

'Dr. Huszár Tibor: A marxista etika alapjai I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	129 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. 3. változatlan utánnyomás. Tankönyvi szám: J 11-266.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az itt következő jegyzetet négytagú munkaközösség írta a Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Osztályának megbízásából azzal a céllal, hogy az egyetemeken és főiskolákon meginduló etikaoktatáshoz segédanyagul szolgáljon. A mű a szerzői munkaközösség első kísérlete arra, hogy a marxista etika néhány alapvető kérdését rendszerezett formában kifejtse. A szerzők tisztában vannak azzal, hogy a marxista etika sokoldalú kimunkálása még hátralevő feladat, és az e jegyzetben elmondottakat hipotézisszerű vázlatnak tekintik e feladat elvégzéséhez. Az egyetemi és főiskolai etikaoktatás lesz a próbaköve annak, hogy e munka megfelelőnek bizonyul-e majd oktatási célokra.
A szerzők a marxista etika néhány általuk alapvetőnek tekintett kérdésében az eddigi kutatások eredményeire támaszkodva, de ugyanakkor önállóan, és a marxista etika rendszerezéséből fakadó követelményeknek megfelelően a Művelődésügyi Minisztérium Etika Albizottsága által Jóváhagyott program és tematika szellemében, és didaktikai szempontokat is érvényesítve igyekeztek állást foglalni. Tudatában vannak azonban annak, hogy akár az itt tárgyalt kérdések elméleti megoldásában, akár a marxista etika rendszerezésében, akár pedig abban a kérdésben, hogy mit tekintsünk a marxista etika területéhez tartozó legfontosabb kérdéskomplexumoknak, a marxista etika művelésének más útja, az elméleti kérdések megoldásának más módszere, az ittenitől eltérő eredménye is lehetséges. Tudatában vannak annak is, hogy nagyon sok kérdés, amely az itt előterjesztett rendszerbe beleillenék, de kidolgozást és megoldást még nem nyert, a későbbiek során beiktatandó lesz a marxista etika oktatásának anyagába.
A szerzők igyekeztek munkájuk során a hazánkban folyó ideológiai offenzíva szükségleteiből és követelményeiből kiindulni. Mivel az élet folyton új módon veti fel a problémákat, tisztában vannak azzal, hogy munkájuk egy része - elsősorban az, amely napjaink időszerű kérdéseiben igyekszik állást foglalni - rövid idő alatt erősebb módosításra szorulhat. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
Az etika tárgya és módszere 5
Az erkölcsről általában 5
Az erkölcs társadalmi jelenség - Az egyén közvetlen tapasztalatai az erkölcsről és a jogról - Az egyén és a közvélemény - Az erkölcs mibenlétével kapcsolatos elemi kérdések
Az erkölcs társadalmi szerepe 6
Az erkölcsi jelenségek tudományos vizsgálatának módszerei -
A gyakorolt erkölcs történelmi különbségei - A hirdetett és
gyakorolt erkölcs különbségei - Erkölcs és osztályok -
Az erkölcs fejlődésének folyamatossága és megszakítottsága. Az erkölcs társadalmi szerepe - Az emberi szubjektum viszonya az erkölcs objektív követelményeihez - Az erkölcs
kettős funkciója
Az erkölcsösség és moralitás viszonya 10
Az erkölcs szubjektív oldala: az erkölcsiség (a moralitás) -
Az erkölcsi jelenségek szociológiai, történelmi és filozófiai
megközelítéséről
Az etika: az erkölcsről szóló filozófiai tudomány 10
Az etika feladatai - A materializmus és idealizmus harca az
etikában
A marxista etika tárgya és módszere 12
A marxista etika elmélete és módszere - A marxista etika
tárgya - A visszatükrözési elmélet módszertani jelentősége - A történeti és ismeretelméleti aspektusok egysége -
Az etikai megismerés és értékelés egysége: a gyakorlat -
Elméleti tudás és konkrét tartalmi szabadság - Az etika
szerepe a szocialista-kommunista társadalom formálásában - Az elméleti és gyakorlati mozzanat szerves egysége
a marxista etikában - A marxista etika és a köznapi tudat
erkölcsi tartalmai - A marxista etika és az erkölcsi örökség
I. AZ ERKÖLCS KELETKEZÉSE 19
Az erkölcs keletkezésének idealista értelmezése 19
Az erkölcs keletkezésének vallási felfogása 19
Az erkölcs forrása az isten - Az erkölcsiség is isteni eredetű
Materialista törekvések az erkölcs keletkezésének magyarázatára 20
Az erkölcs állatvilágbeli "előzményei": a társas ösztön - Az
erkölcs biológiai értelmezése Darwin egyes követőinél - A darwini felfogás értékelése
Az erkölcs kialakulásának természeti feltételei 25
Az erkölcs társadalmi képződmény - A természeti előfeltételek tényleges szerepe - Erkölcs és társadalmi környezet
Az antropológia és a néprajz az erkölcs keletkezéséről 28
Az emberréválás történelmi folyamat - Az ember specifikuma a termelés - A társadalommá szerveződés korai szintjei - A moustier-i kultúra - Az ősközösségi formáció kialakulása - A homo sapiens megjelenése
Mikor találkozunk az erkölcs első nyomaival ? 33
Egyidős-e az erkölcs a társadalommal? - Az erkölcs első
nyomai a moustier-i kultúrában
A munka és a munka folyamatában kialakuló emberi kapcsolatok szerepe az erkölcs kialakulásában 35
A munka és a munkakészségek társadalmi folytonossága -
A termelés folyamatában kialakulnak a társadalmi viszonyok -
A kapcsolatok, tevékenységek értékelése, szabályok kialakítása
A tabuk - az emberi magatartás szabályainak első formái 37
A mágikus szemlélet, a totemizmus kialakulása - A totemizmus lényege: a természettel való imaginárius rokonság -
A tabu: a törzs önvédelmét szolgáló tilalomrendszer - A társadalmi tilalomrendszer a vallás forrása - A tabu "önállósul" - Nem minden magatartásszabály mágikus jellegű -
A tabuk rendszere és az erkölcs kezdetei
Az erkölcs szubjektív feltételeinek kialakulása 42
A nemzetségi társadalomban még hiányzik a moralitás, és
előfeltétele:az Én-tudat is - A közösség és alkotó egyedei
teljes összefonódottsága a nemzetségi társadalomban - Az
összefonódottság alapvető oka: a tulajdon és az elosztás kollektivitása - Az elhatárolódás a közösség "öneszmélésével"
kezdődik - Az erkölcs a közösségre vonatkoztatott - A társadalmi szervezet bonyolulttá válása és az Én-tudat
A társadalmi tudat különböző formainak elhatárolódás a 46
Az osztálytársadalom kialakulása az erkölcs kialakulásának
ugrópontja - Az osztálytársadalom differenciálja a tudatformákat
Az osztálytársadalom kialakulása és az erkölcsi ideológiái 47
Az osztálytársadalomban szükségszerűen kialakul az erkölcs
ideológiai rétege - A vallás és erkölcs összefonódása az osztálytársadalomban - Az erkölcs kezdeteiről szóló vita - Az
erkölcs kialakulása: folyamat
II. AZ ERKÖLCS LÉNYEGE 51
Az érték-etika álláspontja: az erkölcs "normativ" értelmezése - Az erkölcs pozitivista értelmezése
Az erkölcsi tudat és az erkölcsi gyakorlat általános jellemzése 54
Az erkölcs társadalmi jelenség - A társadalom anyagi viszonyainak elsődlegessége - Az ideológiai viszonyok meghatározottsága - Az ember a társadalmi viszonyok szubjektív megjelenési formája - Az erkölcs a társadalmi kapcsolatok terméke
Az erkölcsi tudat szerkezete 56
Az erkölcs komplexitása - Az erkölcsi rendszerek különfélesége - Az erkölcsi ideál: társadalmi eszmény - A polgári
erkölcs alapelve: az individualizmus - A társadalmi eszmény
normatív jellege - Az erkölcsi ideál erkölcsi alapelvekben
tükröződik - Az erkölcsi alapelvekben követelmények fogalmazódnak meg - Az erkölcsi kategóriák az etika leglényegesebb
fogalmai és mércéi - Az erkölcsi kategóriák konkrétsága - Az
erkölcsi kategóriák és az erkölcsi alapelvek kölcsönhatása
A gyakorlati (praktikus) erkölcs fogalma 62
A gyakorlati erkölcs nem azonos a szokásokkal és hagyományokkal - A gyakorlati erkölcs nem "össznépi" jellegű -
Az erkölcsi tudat komplexitása
A valóság és norma sajátos dialektikája 64
A társadalmi viszonyok és az erkölcs összefüggése - A norma és a valóság kétirányú mozgása - Az erkölcsi eszmények és a valóság ellentéte - A társadalom erkölcsi gyakorlatának objektív és szubjektív oldala - Az erkölcs külső tényezőből belső indítékká válik
Az erkölcs meghatározása 67
Jog és erkölcs 68
A jog és az erkölcs közös vonásai - A jog és az erkölcs különbségei - A jog és az erkölcs funkcióváltozása a szocializmusban
Az erkölcs az illemszabályok 70
III. AZ ERKÖLCS FEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATOSSÁGA ÉS MEGSZAKÍTOTTSÁGA 71
Az etika abszolutizmusa 71
Az etikai relativizmus 72
Az egzisztencializmus - A neopozitivizmus - A pragmatizmus -
A relativizmus tagadja, hogy az erkölcs a társadalmi feltételektől függ
A társadalom és erkölcs fejlődésének törvényszerű összefüggése 74
Az osztályerkölcsök kialakulásának és egymáshoz való viszonyának
jellemzése 75
Az erkölcsi rendszerek elemzésének nehézségei - Az erkölcsi
rendszerek különféleségének alapvető oka: a társadalom osztálytagozódása - Osztálytársadalomban az erkölcsi eszmények
és elvek polarizálódnak - Nincs örök, egyetemes erkölcs -
Az osztályerkölcsök közös vonásai - Az osztályerkölcs ellentmondó tartalmainak megnyilvánulásai
Az erkölcs fejlődésében jelentkező folytonosság okai és megnyilvánulási formái 82
A társadalmi kapcsolatok ismétlődése - A szülők tiszteletéről -
A folytonosság nem változatlanság - Az ismétlődő történelmi
háttér - Az "örök" emberi tulajdonságokról - Az emberi
együttélés elemi normái - Az erkölcsi tartalmakat kifejező
formák viszonylagos önállósága - A pszichés mechanizmusok
azonossága - Az erkölcs fejlődése a megszakítottság és folyamatosság egysége - A megszakítottság és a folyamatosság
metafizikus felfogása - Osztályerkölcs - egyetemes emberi erkölcs
IV. SZABADSÁG ÉS ERKÖLCS 89
A marxista szabadságfelfogás lényege 89
A hétköznapi szabadságfelfogás - Az egyéni szabadságának
formai és tartalmi oldala
A szabadság formai oldala: a viszonylagos tevékenységi autonómia 91
A tevékenység meghatározottsága és önállósága - A viszonylagos tevékenységi autonómia lényege - A tevékenységi autonómia nem reális szabadság
A szabadság tartalmi oldala: a reális emberi szabadság 96
A szabadság: alkotás - A társadalmi és egyéni szabadság
kölcsönhatása
Az erkölcsi szabadság 99
A moralitás: az erkölcsi szabadság formai oldala 99
A moralitás individuális struktura - A moralitás az erkölcsi
autonómia
Az erkölcsi szabadság tartalmi oldala; uralom önmagunk felett 102
Az erkölcsi elidegenülés megszűnése az erkölcsi szabadság feltétele - Az erkölcsi szabadság elérésének útja -
1. Az erkölcsi szükségszerűség felismerése - 2. Az erkölcsi szükségszerűség elfogadása - 3. A cselekvés -
Az erkölcsi szabadság megjelenési formái
Az erkölcsi szabadság - mint eredmény - az emberi boldogságban nyilvánul meg 105
1. A boldogság - 2. Az önuralom - 3. Az önnevelés - Az
erkölcsi szabadság nem azonos a "szabad erkölccsel"
V. A CSELEKEDETEK ERKÖLCSI ÉRTÉKELÉSE 109
Az erkölcsi felelősség 109
1. A felelősség mint az egyén felelős mivolta 110
a) Rendelkezik-e az egyén felelősséggel? - b) Kinek, mely
szubjektumnak felelős az egyén ?
2. A felelősség mint felelősségrevonás 113
A szándék- és a következmény etika bírálata - a) Individualizmusuk - b) Idealizmusuk - c) Metafizikus szemléletűk -
A cselekvés erkölcsileg értékelendő komponensei - a) Az
objektív külső környezet - b) A tettet előkészítő belső
munka - c) Az objektív tett - d) A tett következményei -
Valamennyi komponenst kell értékelni - A szándék és tett,
a szavak és gyakorlat ellentmondása - Az erkölcsi értékelés szempontjából a marxista etika: magatartás-etika
3. A felelősség mint feladat, mint gyakorlati felelősség 120
Az egyén és a társadalom kölcsönös felelőssége egymás
iránt - A felelősségtudat a lelkiismeret pozitív megjelenési formája - A felelősségtudat az erkölcsi szabadság forrása - Az "abszolút felelősség" elméletei és hatásuk - Összefoglalás