A marxista filozófia alapjai

'A marxista filozófia alapjai ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1959
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	788 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
A filozófia tárgya	11
A filozófia alapvető kérdése. A materializmus és az idealizmus mint a filozófia fő irányzatai	12
A filozófia és a többi tudomány viszonya. A marxista filozófia tárgya	25
A dialektikus és történelmi materializmus - a forradalmi proletariátus eszmei fegyvere	36
A materalizmus és az idealizmus harca a Marx előtti korszak filozófiájának történetében	45
Az ókor naiv materalizmusa és ösztönös dialektikája	45
A XVII-XVIII. századi materializmus s harca a vallás és az idealizmus ellen. A metafizikus módszer	59
Hegel idealista dialektikája és Feuerbach materalizmusa	79
A XIX. századi forradalmi demokraták materalizmusa és dialektikája	93
A Maxista filozófia keletkezése és fejlődése	101
A marxista filozófia keletkezésének történelmi feltételei. Marx és Engels - a dialektikus és történelmi materializmus nagy megalkotói	101
A marxizmus által végrehajtott filozófiai forradalom lényege	112
A marxista filozófia alkotó jellege és lenini továbbfejlesztése	120
A dialektikus materializmus
Az anyag és létezési formái	131
Az anyag	131
Az anyag mozgása	145
A tér és az idő	156
A világ egysége	175
Anyag és tudat	181
A tudat a magasrendűen szervezett anyag tulajdonsága	181
A tudat az anyagi világ visszatükröződése	190
A "szimbólum-elmélet" bírálata. Objektív igazság	206
Beszéd és gondolkodás	214
A valóság jelenségeinek törvényszerű összefüggése	221
A jelenségek kölcsönös összefüggése. Ok és okozat	221
A törvény mint a jelenségek összefüggésének formája. Egyenes, különös és általános	231
Szükségszerűség és véletlen	245
Lehetőség és valóság	252
A dialektika alaptörvényei. A mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapásának törvénye	259
A dialektikus fejlődéselmélet	259
Mennyiségi és minőségi változások és átcsapásuk egymásba	265
A fejlődés evolúciós és revúciós formáinak egysége. Ugrások	278
A régi minőségből az új minőségre való átmenet formáinak változatossága	285
Az ellentétek egységének és harcának törvénye	281
A tárgyak és jelenségek mint ellentétek egységei. Az ellentétek harca a fejlődés forrása	282
Belső és külső ellentmondások	305
A különböző ellentmondások sajátszerűségei	311
Tartalom és forma. A köztüklevő ellentmondások keletkezése és megoldódása	319
A tagadás tagadásának törvénye	326
A dialektikus tagadás lényege és szerepe a fejlődés folyamatában	327
A fejlődés előrehaladó jellege és formái	333
A megismerés folyamatának dialektikája	344
A diealektika mint ismeretelmélet. Dialektikus és formális logika	351
A megismerés érzéki és racionális mozzanatainak kölcsönös viszonya. Lényeg és jelenség	363
Az absztrakt és a konkrét, a logokai és a történelmi dialektikája	371
A gondolkodás formái és a megismerésben játszott szerepük	379
A gyakorlat a megismerés alapja és az igazság kritériuma	383
Az abszolút és a viszonylagos igazság dialektikája	383
A történelmi materializmus
A történelmi materializmus a társadalmi fejlődés törvényeinek tudománya	399
A történelmi materializmus tárgya	399
A történelmi materializmus létrejötte forradalom a társadalomtudományban	403
A társadalmi élet, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek jellege	415
A történelmi törvényszerűség és az emberek tudatos tevékenysége. Szabadság és szükségszerűség	421
A történelmi materializmus pártossága	426
Az anyagi termelés a társadalmi élet alapja	437
A munka szerepe a társadalom kialakulásában és életében	437
A földrajzi környezet és a társadalom fejlődése	440
A népesség növekedésének jelentősége a társadalom fejlődésében	447
Az anyagi javak termelési módja. Termelőerők és termelési viszonyok	457
A termelési mód meghatározó szerepe a társadalmi élet formáinak változásában	463
A termelőerők és a termelési viszonyok dialektikája	468
A termelési viszonyok a termelőerők jellegétől függnek	468
A termelési viszonyok hatása a termelőerők fejlődésére	472
A termelőerők és a termelési viszonyok közötti ellentmondások fejlődése a kapitalizmusban	481
A szocializmus kommunizmusba való átnövésének törvényszerűségei	489
A társadalom alapja és felépítménye	501
A társadalom alapjának és felépítményének fogalma	501
Fordulat a társadalom alapjában és felépítményében	513
A felépítmény aktív szerepe	518
Osztályok, osztályharc, állam	522
Az osztályok meghatározása	522
Az osztályok keletkezése. A társadalom osztályszerkezete. A társadalom osztályszerkezetének függése a termelési viszonyoktól	527
Osztályérdekek és osztályharc. Osztályok és pártok	537
Az állam mint az osztályok kibékíthetetlenségének terméke és az osztályuralom eszköze	543
A proletariátus osztályharcának és osztályszervezetének formái	553
A marxista párt szerepe a proletariátus osztályharcában	559
Az osztályok megszüntetésének szükségszerűsége. A proletariátus világtörténelmi küldetése	567
A társadalmi forradalom mint a régi társadalmi-gazdasági alakulat újjal való felváltásának törvényszerűsége	576
A társadalmi forradalmak, okaik és jelentőségük a társadalom történetében	576
A szocialista forradalom és a többi forradalom különbsége. A szocialista forradalom és a proletariátus diktatúrája	585
A szocialista forradalom feltételei az imperializmus korában	592
A demokratikus és a szocialista átalakulások kölcsönös viszonya az imperalizmus és a proletárforradalmak korában	597
A fegyveres felkelésnek és a hatalomért folyó harc békés formáinak kölcsönös viszonya. A proletárdiktatúra formáinak sokfélesége	602
A kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak	610
Osztályok és állam a szocializmusban	616
A kommunista párt a proletárdiktatúra rendszerének vezető ereje	624
A szocializmus és a kapitalizmus egymás mellett élése. A szocalizmus világméretű győzelmének elkerülhetetlensége	630
A társadalmi tudat és szerepe a társadalom életében	641
A társadalmi tudat: a társadalmi lét tükröződése. Az ideológiai osztályjellege	641
A társadalmi tudat formái	650
Társadalmi pszichológia és ideológia. Társadalmi és egyéni tudat	669
A társadalmi eszmék fejlődésének viszonylagos önállósága	676
Az eszmék szerepe a társadalmi fejlődésben	683
A szocialista ideológiai szerepe a kommunizmus győzelméért folyó harcban	691
A néptömegek és a személyiség szerepe a történelemben	699
A néptömegek a társadalom fejlődésének döntő erői és a történelem alkotói	700
A személyiség szerepe a történelemben	709
A munkásosztály vezéreinek szerepe a forradalmi mozgalomban	718
A mai burzsoá filozófia és szociológia fő irányzatai	725
A mai burzsoá filozófia és szociológia jellemző vonásai	725
A mai szubjektív és objektív idealizmus	736
A mai burzsoá történetfilozófia	747
A társadalmi élet "tényezőinek" és "szféráinak" elmélete	752
A szociológiai pszichológiai irányzata	757
A szociológia úgynevezett empirikus módszere	760
A burzsoá szociológusok a modern kapitalizmus "társadalmi stratifikációjáról"	763
A nemzetközi viszonyok néhány problémája a burzsoá szociológia megvilágításában	771
Befejezés	775