A marxista filozófia alapjai

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'V. F. Beresztnyev: A marxista filozófia alapjai ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	855 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
A filozófia tárgya	11
A filozófia alapvető kérdése. A materializmus és az idealizmus mint a filozófia fő irányzatai	12
A filozófia és a többi tudomány viszonya. A marxista filozófia tárgya	27
A dialektikus és történelmi materializmus - a forradalmi proletariátus eszmei fegyvere	40
A materalizmus és az idealizmus harca a Marx előtti korszak filozófiájának történetében	49
Az ókor naiv materalizmusa és ösztönös dialektikája	49
A XVII-XVIII. századi materializmus s harca a vallás és az idealizmus ellen. A metafizikus módszer	64
Hegel idealista dialektikája és Feuerbach materalizmusa	86
A XIX. századi forradalmi demokraták materalizmusa és dialektikája	100
A Maxista filozófia keletkezése és fejlődése	109
A marxista filozófia keletkezésének történelmi feltételei. Marx és Engels - a dialektikus és történelmi materializmus nagy megalkotói	109
A marxizmus által végrehajtott filozófiai forradalom lényege	121
A marxista filozófia alkotó jellege és lenini továbbfejlesztése	130
A dialektikus materializmus
Az anyag és létezési formái	141
Az anyag	141
Az anyag mozgása	155
A tér és az idő	168
A világ egysége	183
Anyag és tudat	194
A tudat a magasrendűen szervezett anyag tulajdonsága	194
A tudat az anyagi világ visszatükröződése	203
A "szimbólum-elmélet" bírálata. Objektív igazság	220
Beszéd és gondolkodás	229
A valóság jelenségeinek törvényszerű összefüggése	236
A jelenségek kölcsönös összefüggése. Ok és okozat	236
A törvény mint a jelenségek összefüggésének formája. Egyenes, különös és általános	247
Szükségszerűség és véletlen	264
Lehetőség és valóság	271
A dialektika alaptörvényei. A mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapásának törvénye	278
A dialektikus fejlődéselmélet	278
Mennyiségi és minőségi változások és átcsapásuk egymásba	285
A fejlődés evolúciós és revúciós formáinak egysége. Ugrások	299
A régi minőségből az új minőségre való átmenet formáinak változatossága	306
Az ellentétek egységének és harcának törvénye	314
A tárgyak és jelenségek mint ellentétek egységei. Az ellentétek harca a fejlődés forrása	315
Belső és külső ellentmondások	329
A különböző ellentmondások sajátszerűségei	336
Tartalom és forma. A köztüklevő ellentmondások keletkezése és megoldódása	346
A tagadás tagadásának törvénye	354
A dialektikus tagadás lényege és szerepe a fejlődés folyamatában	356
A fejlődés előrehaladó jellege és formái	362
A megismerés folyamatának dialektikája	374
A diealektika mint ismeretelmélet. Dialektikus és formális logika	374
A megismerés érzéki és racionális mozzanatainak kölcsönös viszonya. Lényeg és jelenség	382
Az absztrakt és a konkrét, a logokai és a történelmi dialektikája	396
A gondolkodás formái és a megismerésben játszott szerepük	404
A gyakorlat a megismerés alapja és az igazság kritériuma	414
Az abszolút és a viszonylagos igazság dialektikája	421
A történelmi materializmus
A történelmi materializmus a társadalmi fejlődés törvényeinek tudománya	435
A történelmi materializmus tárgya	435
A történelmi materializmus létrejötte forradalom a társadalomtudományban	444
A társadalmi élet, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek jellege	454
A történelmi törvényszerűség és az emberek tudatos tevékenysége. Szabadság és szükségszerűség	461
A történelmi materializmus pártossága	466
Az anyagi termelés a társadalmi élet alapja	478
A munka szerepe a társadalom kialakulásában és életében	478
A földrajzi környezet és a társadalom fejlődése	481
A népesség növekedésének jelentősége a társadalom fejlődésében	489
Az anyagi javak termelési módja. Termelőerők és termelési viszonyok	489
A termelési mód meghatározó szerepe a társadalmi élet formáinak változásában	499
A termelőerők és a termelési viszonyok dialektikája	505
A termelési viszonyok a termelőerők jellegétől függnek	511
A termelési viszonyok hatása a termelőerők fejlődésére	511
A termelőerők és a termelési viszonyok közötti ellentmondások fejlődése a kapitalizmusban	516
A termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönös kapcsolata a szocializmusban	525
A szocializmus kommunizmusba való átnövésének törvényszerűségei	532
A társadalom alapja és felépítménye	544
A társadalom alapjának és felépítményének fogalma
Az alap meghatározó szerepe a felépítmény viszonylatában	552
Fordulat a társadalom alapjában és felépítményében	564
A felépítmény aktív szerepe	570
Osztályok, osztályharc, állam	574
Az osztályok meghatározása	574
Az osztályok keletkezése. A társadalom osztályszerkezete. A társadalom osztályszerkezetének függése a termelési viszonyoktól	579
Osztályérdekek és osztályharc. Osztályok és pártok	588
Az állam mint az osztályok kibékíthetetlenségének terméke és az osztályuralom eszköze	595
A proletariátus osztályharcának és osztályszervezetének formái	605
A marxista párt szerepe a proletariátus osztályharcában	611
Az osztályok megszüntetésének szükségszerűsége. A proletariátus világtörténelmi küldetése	620
A társadalmi forradalom mint a régi társadalmi-gazdasági alakulat újjal való felváltásának törvényszerűsége	629
A társadalmi forradalmak, okaik és jelentőségük a társadalom történetében	629
A szocialista forradalom és a többi forradalom különbsége. A szocialista forradalom és a proletariátus diktatúrája	639
A szocialista forradalom feltételei az imperializmus korában	646
A demokratikus és a szocialista átalakulások kölcsönös viszonya az imperalizmus és a proletárforradalmak korában	652
A fegyveres felkelésnek és a hatalomért folyó harc békés formáinak kölcsönös viszonya. A proletárdiktatúra formáinak sokfélesége	658
A kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak	666
Osztályok és állam a szocializmusban	672
A kommunista párt a proletárdiktatúra rendszerének vezető ereje	681
A szocializmus és a kapitalizmus egymás mellett élése. A szocalizmus világméretű győzelmének elkerülhetetlensége	687
A társadalmi tudat és szerepe a társadalom életében	700
A társadalmi tudat: a társadalmi lét tükröződése. Az ideológiai osztályjellege	700
A társadalmi tudat formái	710
Társadalmi pszichológia és ideológia. Társadalmi és egyéni tudat	731
A társadalmi eszmék fejlődésének viszonylagos önállósága	738
Az eszmék szerepe a társadalmi fejlődésben	746
A szocialista ideológiai szerepe a kommunizmus győzelméért folyó harcban	754
A néptömegek és a személyiség szerepe a történelemben	762
A néptömegek a társadalom fejlődésének döntő erői és a történelem alkotói	763
A személyiség szerepe a történelemben	772
A munkásosztály vezéreinek szerepe a forradalmi mozgalomban	783
A mai burzsoá filozófia és szociológia fő irányzatai	789
A mai burzsoá filozófia és szociológia jellemző vonásai	789
A mai szubjektív és objektív idealizmus	801
A mai burzsoá történetfilozófia	813
A társadalmi élet "tényezőinek" és "szféráinak" elmélete	818
A szociológiai pszichológiai irányzata	824
A szociológia úgynevezett empirikus módszere	827
A burzsoá szociológusok a modern kapitalizmus "társadalmi stratifikációjáról"	830
A nemzetközi viszonyok néhány problémája a burzsoá szociológia megvilágításában	839
Befejezés	843

Témakörök

Megvásárolható példányok

Állapotfotók

Több lapon aláhúzások láthatók. A borító és a lapélek elszíneződtek, enyhén foltosak. A borító kopott, a belső oldalán tollvonások találhatók. Az előzéklapon tulajdonosi bejegyzés látható.

Állapot: Közepes

960 Ft

380 ,-Ft 60

6 pont kapható

Kosárba