| Bevezetés: A marxista-leninista filozófia általános jellemzése | 3 |
| A világnézet és a filozófia | 7 |
| A világnézet és a filozófia fogalma | 7 |
| A filozófia tárgya és alapvető kérdése | 10 |
| A materializmus és az idealizmus ismeretelméleti és társadalmi gyökerei | 3 |
| Dialektika és metafizika | 16 |
| Elmélet és módszer | 18 |
| A filozófia, mint az osztályharc kísérő jelensége | 22 |
| A mai filozófia előzményei | 25 |
| A materializmus naiv és következetlen formái | 25 |
| Objektív idealizmus és dualizmus | 28 |
| A 17-18. század materializmusa | 32 |
| A 18. század szubjektív idealizmusa | 35 |
| A német polgári filozófia a 19. század első felében | 36 |
| A marxista-leninista filozófia - korunk tudományos világnézete | 42 |
| A marxizmus keletkezésének társadalmi feltételei | 42 |
| A marxizmus kialakulásának tudományos feltételei | 44 |
| A marxista filozófia kialakulása és általános jellemzése | 47 |
| A marxista és a polgári filozófia harca korunkban | 57 |
| A 19-20. századi polgári filozófia és szociológia fejlődésének főbb állomásai és tendenciái | 57 |
| A marxista filozófia fejlődésének lenini szakasza | 64 |
| I. témakör. A világ anyagisága | 71 |
| Az anyag elsődlegessége és a tudat másodlagossága | 75 |
| A filozófia alapvető kérdése | 76 |
| A filozófia alapvető kérdésének felvetődése | 76 |
| Különböző álláspontok a filozófia alapvető kérdésében | 78 |
| A dialektikus materialista filozófia alapkategóriája: az anyag | 83 |
| Kísérletek az anyag fogalmának meghatározására a Marx előtti materialista filozófiában | 84 |
| Az anyag fogalmának dialektikus materialista meghatározása | 88 |
| A természet mint anyagi jelenség | 96 |
| A természettudományos és a filozófiai világkép | 96 |
| A természet filozófiai jelensége | 98 |
| A tudat másodlagossága | 104 |
| A tudat genézise | 104 |
| A tudat mint az agy funkciója és mint visszatükröződés | 111 |
| A társadalom az anyagi világ része | 115 |
| Az ember lényege | 116 |
| A társadalom - anyagi életfolyamat | 121 |
| A társadalmi lét és a társadalmi tudat viszonya | 124 |
| A világ anyagi egysége | 129 |
| A dualizmus és a monizmus. Materialista és idealista monizmus | 129 |
| A világ anyagi egységének materialista értelmezése | 132 |
| A szaktudományok eredményeinek jelentősége a világ anyagi egységét tagadó nézetek cáfolatában | 138 |
| Az anyag és a tudat kölcsönhatása | 143 |
| A főbb ismeretelméleti irányzatok jellemzése | 145 |
| A gyakorlat szerepe a megismerésben. A megismerés folyamata | 151 |
| A gyakorlat fogalma és jelentősége a megismerés számára | 151 |
| Az érzéki tapasztalat szerepe a világ megismerésében | 155 |
| A gondolkodás szerepe a világ megismerésében | 157 |
| Az érzékelés és a gondolkodás egysége | 161 |
| A gyakorlat ismereteinek forrása, kiindulópontja | 164 |
| Ismereteink igazságának problémája. A gyakorlat mint az igazság kritériuma és a megismerés célja | 167 |
| Az igazság objektív jellege | 167 |
| Az igazság relatív és abszolút jellege | 169 |
| A gyakorlat ismereteink igazságának kritériuma | 172 |
| Az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatása. A gyakorlat a megismerés célja | 176 |
| A tudat szociális (társadalmi) funkciója | 178 |
| A társadalmi tudat mint tevékenység | 179 |
| A társadalmi tudat igazságértéke | 183 |
| A társadalmi tudatformák és sajátos társadalmi szerepük | 189 |
| A tudomány | 189 |
| Az erkölcs | 192 |
| A művészet | 197 |
| A vallás | 199 |
| A tudat aktivitása, folytonossága és viszonylagos önállósága | 201 |
Folytatás Microsoft-tal