A marxizmus-leninizmus alapjai

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'Fedor János: A marxizmus-leninizmus alapjai ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	879 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E könyv célja az, hogy közérthető formában ismertesse a marxizmus-leninizmusnak, mint egységes egészét alkotó tanításának alapjait. A szerzők ennek a nagy tanításának kifejtése során Marx, Engels... Tovább

Tartalom

A szerzők előszava	5
A szerzők előszava	5
Bevezető szavak a marxista-leninista világnézetről	9
A marxista-leninista világnézet filozófiai alapjai
A filozófiai materializmus	17
A haladó materialista tudomány fejlődése a reakció és a tudatlanság ellen vívott harcban	17
A materializmus és az idealizmus	19
Mi a filozófiai értelemben vett anyag?	27
Az anyagi világ egyetemes létezési formái	30
A tudat - a különleges módon szervezett anyag tulajdonsága	35
A filozófiai materializmus ellenfelei	41
A mai polgári filozófia	48
Harc a tudományos világnézetért	61
A materialista dialektika	65
A jelenségek egyetemes összefüggése	68
A természetben és a társadalomban végbemenő mennyiségi és minőségi változások	81
Az egységes kettéhasadása ellentétekre - a fejlődés fő forrása	89
Az alacsonyabbrendűtől magasabbrendű felő haladó dialektikus fejlődés	98
A dialektika mint a világ megismerésének és átalakításának módszere	103
Az ismeretelmélet	108
A gyakorlat - a megismerés alapja és célja	108
A megismerés - az objektív világ visszatükrözése	114
Az igazságról szóló tanítás	117
A gyakorlat - az igazság kritériumai	132
A szükségszerűség és az emberi szabadság	138
A materialista történetfelfogás
A történelmi materializmus lényege	141
A társadalmi nézetek terén végbement forradalmi fordulat	141
A termelési mód - a társadalom életének anyagi alapja	145
Az alap és a felépítmény	150
A történelem mint a társadalmi-gazdasági alakulatok fejlődése és felváltása	154
A történelmi szükségszerűség és az emberek tudatos tevékenysége	164
A polgári szociológia tarthatatlansága	173
A materialista történetfelfogás jelentősége más társadalomtudományok és a társadalmi gyakorlat szempontjából	178
Az osztályok, az osztályharc és az állam	182
Az osztálykülönbségek és az osztályok közötti viszonyok lényege	189
Az állam - az osztályuralom eszköze	192
Az osztályharc - a kizsákmányoló társadalom fejlődésének hajtóereje	196
A proletariátus osztályharcának fő formái	201
A néptömegek és az egyén szerepe a történelemben	213
A néptömegek - a történelem alkotói	214
Az egyén szerepe a történelemben	220
A néptömegek szerepe korunk társadalmi és politikai életében	229
A társadalmi haladás	235
A társadalmi fejlődés haladó jellege	235
A társadalmi haladás a kizsákmányoláson alapuló társadalomban és a szocializmusban	241
A marxizmus-leninizmus és a társadalmi haladás eszményei	247
A kapitalizmus politikai gazdaságtana
A monopólium előtti kapitalizmus	257
A tőkés viszonyok kialakulása	257
Az árutermelés. Az áru. Az értéktörvény és a pénz	258
Az értéktöbblet-elmélet - Marx gazdasági tanainak talpköve	264
A munkabér	269
A profit növelése - a tőkés termelés célja és korlátja	271
A kapitalizmus fejlődése a mezőgazdaságban. A földjáradék	275
A társadalmi tőke újratermelése és a gazdasági válságok	279
A tőkés felhalmozás általános törvénye	284
Az imperializmus - a kapitalizmus legfelsőbb és utolsó foka	289
Az imperializmus - monopolkapitalizmus	289
Az imperializmus - élősdi vagy rothadó kapitalizmus	303
Az imperializmus - haladó kapitalizmus	308
A kapitalizmus általános válságának kezdete	342
Az imperializmus jelenlegi szakasza	316
A kapitalizmus általános válságának új szakasza	316
Az állammonopolista kapitalizmus	319
Megszabadul-e a kapitalizmus a gazdasági válságoktól?	337
Az osztálytagonizmusok növekedése és elmélyülése	343
A kapitalizmus utolsó történelmi lépcsőfoka	353
A nemzetközi kommunista mozgalom elmélete és taktikája
A munkásosztály világtörténelmi küldetése	357
A munkásosztály - a dolgozó emberiség felszabadítója	357
A munkásosztály számarányának, s a társadalmi és politikai szerepének növekedése	361
A munkásosztály és valamennyi dolgozó érdekeinek közössége	365
Az internacionalizmus - a munkásmozgalom erőforrása	368
A munkásmozgalom fejlődésének útjában álló akadályok és nehézségek	371
Harcos osztály, alkotó osztály	375
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom - döntő fordulat az emberiség történetében	382
Az orosz munkásosztály élcsapat szerepe	383
A világ első szocialista forradalma	386
Az Októberi Forradalom hatalmas lökést adott más országok forradalmi munkásmozgalmának	394
Az Októberi Forradalom hatása a nemzeti felszabadító mozgalomra	396
A nemzetközi szocialista mozgalom élenjáró osztaga és támasza	398
A marxista-leninista párt és szerepe a munkások osztályharcában	401
Milyen pártra van szüksége a munkásosztálynak?	401
A párt felépítésében és életében megnyilvánuló demokratikus centralizmus	406
A párt és a tömegek eleven kapcsolatáról	412
A marxista-leninista politika mint tudomány és művészet	417
A jobboldali opportunizmus és a szektásság elleni harc szükségessége	424
A kommunista mozgalom nemzetközi jellege	428
A munkásostály és valamennyi demokratikus népi erő akcióegységének politikája	432
A munkásosztály akcióegységének szükségessége a mai körülmények között	433
Ki akadályozza a munkásosztály akcióegységének megteremtését?	436
A munkásmozgalom akcióegységének eléréséhez vezető utak	444
A demokratikus egység politikája	455
A munkás-paraszt szövetség a kapitalizmusban	463
Harc a parasztság érdekeiért	463
A kommunisták - a paraszttömegek létérdekeinek védelmezői	471
Mit ad a parasztoknak a munkásosztály győzelme?	474
A népeknek a gyarmati rendszer ellen irányuló nemzeti felszabadító mozgalma	478
A munkásmozgalom és a nemzetiségi-gyarmati kérdés	478
A nemzetii felszabadító mozgalom fellendülése és a gyarmati rendszer bomlása	484
Az imperialistaellenes, antifeudális forradalom vívmányai a szocializmus útjára lépett ázsiai országokban	493
A fiatal keleti nemzeti államok harca függetlenségük megszilárdításáért	495
A latin-amerikai országok harca az igazi függetlenségért	508
A kommunistaellenesség - a nemzeti felszabadító mozgalom bomlasztásának és kettészakításának eszköze	512
A gyarmati politika új formái	515
A szocialista világrendszer - a népek támasza a gyarmati rendszer ellen folyó harcban	518
A tőkésországok népeinek harca a szuverenitás megőrzéséért	521
A szuverenitás problémájának kiéleződése az imperializmus korában	521
A kozmopolitizmus - az imperializmus burzsoázia ideológiája	528
A szuverenitás védelme a nemzet egészséges erőinek létérdeke	531
Harc a demokrácia megvédéséért a burzsoá országokban	538
Lenin a demokráciáért a kapitalizmus viszonyai között folytatott harc szükségességéről	541
A tőkés monopóliumok támadása a dolgozók demokratikus jogai ellen	543
A demokratikus erők összefogása - a reakció és a fasizmus legyőzésének igen fontos feltétele	549
A háborús veszély és a népek békeharca	554
Az imperializmus rendkívüli módon veszélyezteti az emberiség jövőjét	554
A munkásosztály és a háború	560
A béke védelme a legfontosabb általános demokratikus feladat	563
A háború elhárításának lehetőségei napjainkban	566
A szocialista forradalomba való átmenet különböző formái	573
Az antagonisztikus osztályellentétek kibontakozása elkerülhetetlenné teszi a proletárforradalmat	573
Korunk demokratikus mozgalmai és a szocialista forradalom	578
A proletárforradalom feltételeinek kialakulása	591
A munkásosztály hatalomra jutása	597
A szocialista forradalom fő törvényszerűségei és megnyilvánulásuk sajátosságai a különböző országokban	607
A szocializmusról és a kommunizmusról szóló tanítás
Proletárdiktatúra és proletárdemokrácia	611
A proletárdiktatúra történelmi szükségszerűsége az átmeneti időszakban	612
A proletárdemokrácia - a demokrácia új típusai	621
A proletárdiktatúra formáinak változatossága	636
A kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszak fő gazdasági feladatai	647
Mivel kezdi a munkáshatalom?	648
A többszektorúság felszámolásának útjai	655
A szocialista iparosítás	670
Az átmeneti időszak erdeményei	674
A szocialista termelési mód fő vonásai	677
A társadalmi tulajdon és formái	678
A szocialista termelés fő célja	683
A népgazdaság tervszerű fejlődése	686
Az árutermelés és az értéktörvény a szocializmusban	691
A munka a szocializmusban	698
A szocialista bővített újratermelés	702
A szocialista társadalom társadalmi, politikai és kulturális arculata	708
A szocialista demokrácia	708
A szocialista társadalom népeinek barátsága	723
A szocialista társadalom kultúrája	727
A szocializmus és az egyén	734
A szocialista társadalom fejlődésének hajtóerői	738
A szocialista világrendszer	743
A szocialista világrendszer kialakulásának történelmi sajátosságai	743
A szocialista államok kölcsönös viszonyának elvei (a szocialista nemzetköziség)	746
A szocialista világgazdaság fejlődése	755
A szocialista országok gazdasági kapcsolatai más országokkal	763
A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet időszaka	766
A párt lenini fő irányvonalai az új szakaszban	767
A kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése	772
Az osztálykülönbségek és más társadalmi különbségek fokozatos elmosódása	785
A dolgozók kommunista nevelése	800
A szocialista demokrácia fejlődése	809
A Szovjetunióban folyó kommunista építés nemzetközi jelentősége	822
A kommunista társadalom	830
A közjólét és abőség társadalma	831
Mindenki képességei szerint	834
Mindenkinek szükségletei szerint	837
Szabad ember szabad társadalomban	841
A népek békéje, barátsága, együttműködése és kölcsönös közeledése	846
A kommunizmus további perspektívái	848

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem