| A filozófia és szerepe a társadalomban | 5 |
| A filozófia mint világnézet | 5 |
| A világnézet fogalma | 5 |
| A filozófia alapkérdése. Materializmus és idealizmus | 6 |
| A filozófiai dualizmus | 7 |
| Harmadik út keresése a filozófiában | 8 |
| Az idealizmus társadalmi és ismeretelméleti gyökerei | 10 |
| A filozófia módszertani szerepe | 12 |
| A filozófia és az emberek gyakorlati tevékenysége | 14 |
| A filozófia tárgyának meghatározása | 15 |
| A filozófia és a szaktudományok | 15 |
| A filozófia pártossága | 17 |
| A materializmus és az idealizmus harca a Marx előtti filozófiában | 19 |
| A filozófia kialakulása | 19 |
| A materializmus és az idealizmus harca a rabszolgatartó társadalomban | 20 |
| A materializmus és az idealizmus harca a középkori filozófiában | 26 |
| A XVII-XVIII. századi materializmus harca a vallás és az idealizmus ellen | 29 |
| A klasszikus német filozófia (XVIII. század vége - XIX. század eleje) | 39 |
| A XIX. századi orosz forradalmi demokraták filozófiája | 48 |
| A marxizmus forradalmi fordulat a filozófiában | 53 |
| A marxista filozófia kialakulásának előfeltételei | 53 |
| Társadalmi-gazdasági előfeltételek | 53 |
| Természettudományos előfeltételek | 54 |
| Elméleti előfeltételek | 55 |
| A Marx és Engels által végrehajtott forradalmi fordulat lényege | 56 |
| A marxista filozófia lenini továbbfejlesztése | 60 |
| Dialektikus materializmus | |
| Anyag és tudat | |
| Az idealista és metafizikus anyagfelfogások kritikája | 67 |
| Az anyag lenini meghatározása | 69 |
| Anyagi képződmény. Anyagfajta | 70 |
| Anyag és anyagi | 71 |
| Az anyag mint szubsztancia | 72 |
| A mozgás és anyag általános létezési formája | 73 |
| A metafizikus mozgásfelfogások korlátozottsága. A marxista mozgásfelfogás | 73 |
| Az anyag alapvető mozgásformái | 75 |
| A mozgás elválaszthatatlan összefüggése az anyaggal | 76 |
| Mozgás és nyugalom | 77 |
| Mozgás és fejlődés | 78 |
| Tér és idő | 80 |
| A tér és az idő fogalma | 80 |
| Az idealista és a metafizikus tér- és időfelfogások kritikája | 81 |
| A tér és idő alapvető jellemzői | 82 |
| A tükrözés mint az anyag általános sajátossága | 85 |
| A tükrözési formák fejlődése | 86 |
| A tükrözés pszichikai formájának sajátosságai | 88 |
| A tudat mint a valóság pszichikai tükrözésének legmagasabb rendű formája | 89 |
| A tudat kialakulása | 89 |
| A tudat lényege | 92 |
| A tudat és az anyag viszonyáról | 94 |
| Anyagi és eszmei | 94 |
| A tudat szubjektivitásáról | 95 |
| A megismerés | 97 |
| A megismerés lényege | 97 |
| A gyakorlat mint a megismerés alapja | 99 |
| A megismerés dialektikus útja | 101 |
| Az eleven szemlélet | 101 |
| Az elvont gondolkodás | 104 |
| A megismerés érzéki és a racionális szintjeinek összefüggése | 107 |
| Empirikus és teoretikus megismerés | 109 |
| A gyakorlat mint az igazság kritériuma | 110 |
| Az objektív igazság. Az ismeretek abszolút és viszonylagos jellegének összefüggése az igazságban | 111 |
| A tudományos megismerés formái és módszerei | 115 |
| A megfigyelés | 116 |
| A kísérlet | 117 |
| Az összehasonlítás | 117 |
| A hipotézis | 118 |
| Az analógia | 120 |
| A modellkészítés | 121 |
| Az indukció és a dedukció | 122 |
| Az absztraktról a konkrétra való átmenet módszere | 124 |
| A történeti és a logikai a megismerésben | 126 |
| Az analízis és a szintézis | 127 |
| A materialista dialektika kategóriái | 131 |
| A kategóriák fogalma | 131 |
| A kategóriák összefüggése | 133 |
| A valóság jelenségeinek kölcsönös összefüggése | 139 |
| Az összefüggés és a viszony fogalma | 139 |
| Az idealista és a metafizikus összefüggés-felfogások kritikája | 141 |
| A jelenségek összefüggésének egyetemes jellege | 143 |
| Egyes, különös, általános | 145 |
| Az egyes és az általános fogalma | 145 |
| Az egyes és általános metafizikus és idealista felfogásoknak kritikája | 146 |
| Az egyes és az általános összefüggése | 147 |
| Az általános és a különös | 148 |
| Ok és okozat | 151 |
| Az ok és az okozat fogalma | 151 |
| Az idealista és a metafizikus okság-felfogások kritikája | 152 |
| Az ok és okozat összefüggése | 156 |
| Szükségszerűség és véletlen | 159 |
| A szükségszerűség és a véletlen fogalma | 159 |
| Az idealista és a metafizikus szükségszerűség- és véletlen-felfogások kritikája | 160 |
| A szükségszerű és a véletlen összefüggése | 162 |
| A törvény | 165 |
| A törvány fogalma | 165 |
| Dinamikus és statisztikus törvények | 166 |
| Általános és sajátos törvények | 168 |
| Az általános és a speciális törvények összefüggése | 169 |
| Tartalom és forma | 171 |
| A tartalom és a forma fogalma | 171 |
| A metafizikus és az idealista tartalom- és formafelfogások kritikája | 172 |
| A tartalom és a forma összefüggése | 173 |
| A rész és az egész, az elem és a struktúra | 175 |
| Lényeg és jelenség | 178 |
| A lényeg és a jelenség fogalma | 178 |
| Az idealista és a metafizikus lényeg- és jelenség-felfogások kritikája | 179 |
| A lényeg és a jelenség összefüggése | 181 |
| Lehetőség és valóság | 183 |
| A valóság és a lehetőség fogalma | 183 |
| Az idealista és a metafizikus lehetőség- és valóság-felfogások kritikája | 184 |
| A lehetőség és a valóság összefüggése. A lehetőségek fajtái | 186 |
| A dialektika alaptörvényei | 191 |
| A mennyiségi és minőségi változások egymásba való átcsapásának törvénye | 192 |
| A minőség és a mennyiség fogalma | 192 |
| A mennyiségi és minőségi változások kölcsönös átcsapása törvényének lényege | 194 |
| A mennyiség és a minőség összefüggésére vonatkozó metafizikus nézetek kritikája | 196 |
| Az ugrás mint az egyik minőségből a másikba való átcsapás általános formája | 197 |
| Evolúció és revolúció | 199 |
| Az ellentétek egységének és "harcának" törvénye | 202 |
| Az ellentét és az ellentmondás fogalma | 202 |
| Az ellentétek egysége | 203 |
| Az ellentétek egységének viszonylagos és "harcának" abszolút volta | 205 |
| Az ellentmondás és a különbség | 206 |
| Az ellentmondások egyetemes jellege | 207 |
| Az ellentmondás mint a valóság mozgásának és fejlődésének forrása | 208 |
| Az ellentmondások fajtái | 209 |
| Antagonisztikus és nem antagonisztikus ellentmondások | 212 |
| A tagadás tagadásának törvénye | 214 |
| A dialektikus tagadás fogalma | 214 |
| A "dialektikus tagadás", az "ugrás" és az "ellentmondások megoldódása" fogalmainak összefüggése | 216 |
| A tagadás tagadása törvényének lényege | 217 |
| Történelmi materializmus | |
| A történelmi materializmus tárgya | 223 |
| A történelmi materializmus: a marxista filozófia része | 223 |
| A történelmi materializmus és a többi társadalomtudomány | 225 |
| A Marx előtti szociológiai nézetek korlátozottsága | 226 |
| A szociológia tudománnyá változtatása | 233 |
| A történelmi szükségszerűség és az emberek tudatos tevékenysége | 235 |
| A társadalom és a természet | 239 |
| A társadalom és a természet egységéről | 239 |
| A természet társadalomra gyakorolt hatásáról | 241 |
| A társadalom természetre gyakorolt hatásáról | 246 |
| A népesség növekedésének szerepe a társadalom életében | 247 |
| Az anyagi termelés - a társadalom létezésének és fejlődésének alapja | 251 |
| A termelés fogalma | 251 |
| A társadalom termelőerői | 253 |
| A termelőerők fogalma | 253 |
| A társadalom termelőerői és a tudomány | 255 |
| A termelési viszonyok | 258 |
| A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésének dialektikája | 262 |
| A termelési viszonyok függése a termelőerők fejlettségéntől | 262 |
| A termelőerők és a termelési viszonyok összhangjának törvénye | 264 |
| A termelési viszonyok hatása a termelőerők fejlődésére | 269 |
| Alap és felépítmény | 271 |
| Az alap és a felépítmény sajátosságai | 271 |
| Az alap és a felépítmény fejlődésének és változásának törvényszerűségei | 275 |
| A szocialista társadalom alapjának és felépítményének sajátosságai | 277 |
| Osztályok és osztályviszonyok | 279 |
| Az osztály lenini meghatározása | 281 |
| Az osztályok keletkezése | 283 |
| Az osztályok keletkezésére vonatkozó idealista elméletek kritikája | 283 |
| Az osztályok keletkezésének marxista elmélete | 285 |
| A sztratifikáció és a társadalmi mobilitás polgári elméletének kritikája | 287 |
| A társadalom osztályszerkezete | 289 |
| Alapvető és nem alapvető osztályok | 289 |
| Az értelmiség | 290 |
| A rendek | 291 |
| Az úgynevezett középosztályokról | 292 |
| Az osztályharc mint az antagonisztikus társadalom fejlődésének mozgatóereje | 295 |
| Az osztályok elhalásának objektív feltételei | 300 |
| A társadalom politikai rendszere | 303 |
| A társadalom politikai rendszerének fogalma | 303 |
| Az állam kialakulására és lényegére vonatkozó nem marxista elméletek kritikája | 304 |
| Az állam kialakulása és lényege | 307 |
| Államtípusok és államformák | 310 |
| A szocialista állam sajátosságai | 311 |
| Az állam elhalásának objektív feltételei | 316 |
| A társadalmi forradalom | 319 |
| A társadalmi forradalom mint az egyik osztály jellegű társadalmi-gazdasági alakulatból a másikba való átmenet formája | 319 |
| A társadalmi forradalom objektív és szubjektív feltételei | 321 |
| A társadalmi forradalom jellege és mozgatóerői | 323 |
| A szocialista forradalom | 324 |
| A szocialista forradalom lényege és sajátosságai | 324 |
| A szocialista forradalom elméletének lenini továbbfejlesztése | 327 |
| A szocialista forradalom megvalósulási formáinak változatossága | 330 |
| A társadalmi tudat és formái | 333 |
| A társadalmi lét és a társadalmi tudat fogalma | 333 |
| A társadalmi tudat viszonylagos önállósága | 337 |
| A társadalmi tudat hatása a társadalmi létre | 338 |
| A társadalmi tudat struktúrája | 340 |
| A társadalmi és az egyéni tudat | 340 |
| A társadalmi pszichológia és az ideológia | 341 |
| A társadalmi tudatformák | 343 |
| A politikai ideológia | 343 |
| A jogi tudat | 346 |
| Az erkölcs | 349 |
| Az erkölcs fogalma | 349 |
| Az erkölcs kialakulása | 351 |
| Az erkölcs osztályjellege | 352 |
| Az erkölcs egyetemes emberi elemeiről | 356 |
| Az erkölcs igazságának kritériumáról | 357 |
| A művészet | 359 |
| A művészet mint társadalmi tudatforma sajátosságai | 359 |
| A művészet társadalmi funkciói | 362 |
| A vallás | 366 |
| A vallás keletkezése és lényege | 366 |
| A tudomány és a vallás ellentéte | 367 |
| A vallás osztályjellege | 368 |
| A vallás társadalmi alapjának megszűnése a szocializmusban | 370 |
| A tudomány | 371 |
| A tudomány fogalma | 371 |
| A tudomány összefüggése a termeléssel | 372 |
| A tudomány összefüggése a felépítménnyel és az alappal | 374 |
| A néptömegek és személyiség szerepe a történelemben. Egyén és társadalom | 377 |
| A néptömegek mint a társadalmi fejlődés döntő ereje | 377 |
| A személyiség szerepe a történelemben | 382 |
| Egyén és társadalom | 385 |
| Az egyén mint a társadalmi fejlődés terméke | 385 |
| Az egyén és a társadalom egysége az ősközösségi rendszer viszonyai között | 386 |
| Az egyén és a társadalom viszonya az antagonisztikus társadalmi alakulatokban | 386 |
| Az egyén és a társadalom a szocializmusban és a kommunizmusban | 387 |
| A társadalmi haladás | 391 |
| A társadalmi haladás fogalma | 391 |
| A társadalmi haladás objektív kritériuma | 396 |
| A társadalmi-gazdasági alakulatok mint a társadalmi haladás lépcsőfokai | 398 |
| A haladás sajátosságai a kizsákmányoló társadalomban | 403 |
| A haladás sajátosságai a szocializmusban | 405 |
Folytatás Microsoft-tal