| Bevezető | |
| A politika és a politikai rendszer marxista értelmezésének alapkérdései | |
| A tudományos szocializmus (a marxizmus politikai elméletének) fogalma és tárgya | |
| A politika és a politikai rendszer marxista értelmezésének alapkérdései | 11 |
| A politika kialakulása és történelmi fejlődésének fordulata | 13 |
| A politikai rendszer fogalma és analitikus leírása | 19 |
| A politikai rendszer funkcionális oldala és dinamizmusa | 36 |
| A politika tudományos megismeréséről | 39 |
| A tudományos szocializmus fogalma és tárgya | 43 |
| A tőkés politikai rendszer funkcionálásának és a munkásmozgalom hatalmi harcának elméleti-politikai összefüggései | |
| A kapitalizmus kialakulásának és fejlődésének történelmi útjai és típusai Európában. A nemzetfejlődés elméleti-politikai alapkérdései | 53 |
| A tőkés társadalom kialakulásának és fejlődésének történelmi útjai | 53 |
| A nemzetfejlődés elméleti-politikai alapkérdései | 60 |
| A tőkés társadalom osztály- és rétegviszonyai, politikai tagoltsága | |
| A polgári politikai rendszer kiépülése, szerkezete, jellegzetességei; működésének és fejlődésének fő tendenciái | 90 |
| A tőkés termelési mód | 92 |
| A klasszikus kapitalizmus | 100 |
| A politikai rendszer változásai | 102 |
| Monopolkapitalizmus | |
| A II. világháború utáni fejlődés | 107 |
| A munkásság osztállyá szerveződésének politikai folyamata; a munkásosztály pártja | 117 |
| A munkásság osztállyá szerveződésének politikai folyamata | 117 |
| A munkáspártok megalakulása és fejlődése; az új típusú marxista párt megteremtése Oroszországban | 124 |
| A kommunista mozgalom kialakulása, együttműködésének és irányításának sajátosságai a Komintern időszakában | 133 |
| A kommunista párt néhány jellegzetességéről | 138 |
| Marx, Engels és Lenin a kapitalizmus forradalmi úton való felváltásának szükségességéről, feltételeiről és lehetséges útjairól | 153 |
| A marxi forradalomelméletl alapkérdései | 155 |
| A forradalomelmélet továbbfejlődése az imperializmusba való átmenet időszakában | 161 |
| Az imperializmusba való átmenet hatása Kelet-Európában és a cári Oroszország munkásmozgalmára | 167 |
| Lenin az imperializmus korában Oroszországban lejátszódó polgári demokratikus forradalom sajátosságairól | 170 |
| A szocializmusért folyó harcba való átmenet | 176 |
| A forradalmi elmélet és a forradalmi gyakorlat kölcsönhatása az oroszországi permanens forradalmi folyamatban: a NOSZF győzelme | 178 |
| A bolsevik stratégia és taktika formálódásának első szakasza | 180 |
| A polgári társadalom válsága: a bolsevikok harca a tömegek megnyeréséért | 188 |
| A fasizmus elleni harc politikai irányvonala: az európai népi demokratikus forradalmak győzelme és jellege | 198 |
| A fasizmus elleni harc politikai irányvonala | 198 |
| Az európai népi demokratikus forradalmak győzelme és jellege | 209 |
| A politikai fejlődés jellegzetességei a fejlett tőkés országokban: a munkásmozgalom differenciálódása, helyzetének és politikai szerepének alakulása | 221 |
| Az állam-monopolkapitalizmus néhány új jelensége és hatása a munkásosztály, a dolgozó tömegek harcára | 221 |
| A munkásmozgalom tagoltsága a tőkés államokban. Szocialista-szociáldemokrata pártok. Szakszervezetek. Kommunista pártok | 229 |
| A tőkés rendszer gazdasági válsága. Az "eurókommunista" irányvonal kidolgozása | 254 |
| A politikai fejlődés feltételei, jellegzetességei és alternatívái a fejlődő országokban | 266 |
| A fejlődő országok köre, jellemzői | 266 |
| A "centrum-periféria" viszony változása | 269 |
| A politikai rendszer és környezete | 277 |
| A fejlődő országok és a nemzetköziesedés | 289 |
| A szocialista politikai rendszer kiépülése, szerkezetének és funkcionálásának alakulása | |
| A szocialista-kommunista társadalom elméleti körvonalazása a klasszikusok munkáiban: a "szocializmuskép" történelmi változásai. A szocialista társadalomfejlődés fő szakaszai, közös és egyedi politikai vonásai | 297 |
| Marx és Engels a szocialista-kommunista társadalomról | 297 |
| A létező szocializmus történelmi helye, fejlődési szakaszai, általánosítható tapasztalatai | 304 |
| A szocialista politikai rendszer kiépülése, szerkezete, jellegzetességei és működésének alakulása: eredmények és torzulások. Az SZKP XX. kongresszusa | 313 |
| A kelet-európai régióba tartozás néhány következményéről | 314 |
| A szovjet politikai rendszer kiépülésének elméleti és történelmi előzményeiról | 316 |
| A szovjet politikai rendszer kiépülésének és alakulásának folyamata | 318 |
| A népi demokratikus forradalmak és a szocialista politikai rendszer kiépülése | 336 |
| A szovjet politikai rendszer megújulásáért folyó küzdelem kezdeti szakasza és alakulása | 343 |
| Megtorpanások és reformkísérletek a szocialista fejlődés XX. kongresszusát követő időszakában. A szocialista fejlődés új szakaszának politikai követelményei: a reformok szükségessége | 347 |
| A szocialista társadalom történelmileg kialakult működési rendszere | 347 |
| A külső viszonyok | 354 |
| A reform | 356 |
| A nemzeti-nemzetiségi viszonyok és a nemzetiségi politika alakulása az európai szocialista országokban | 366 |
| A nemzeti-nemzetiségi politika marxista alapelvei | 366 |
| Nemzeti-nemzetiségi viszonyok és nemzetiségi politika az európai szocialista országokban | 371 |
| Politikai rendszerünk sajátosságai, fejlesztésének szükségessége és irányai | |
| A magyar politikai rendszer sajátosságai, szerkezetének és működésének változásai. Társadalmunk politikai tagoltsága és a politikai rendszer továbbfejlesztésének szükségessége | 393 |
| A politikai rendszer szerkezetének és működésének változásai hazánkban | 395 |
| A szocialista fejlődés reform problematikájának alapvető összefüggései és társadalmunk politikai tagoltsága | 404 |
| Az MSZMP politikai rendszerünk domináns eleme | 415 |
| Az államhatalom és az államszervezeti tevékenység hazánkban | 431 |
| Az állam értelmezéséhez | 431 |
| Az állam a munkásmozgalom forradalmi elméletében | 435 |
| Állam és társadalom | 444 |
| A társadalmi szervezetek-mozgalmak érdekképviseleti és politikaformáló szerepe hazánkban | 476 |
| A társadalmi szervezetek és mozgalmak helye és szerepe | 481 |
| A társadalmi szervezetek és mozgalmak szerepe a politika formálásában (néhány tapasztalat) | 485 |
| A nemzeti tudat szerepe szocialista fejlődésünk folyamatában; nemzet és haladás viszonya társadalmunkban | 495 |
| A nemzeti tudat szerepe a szocialista fejlődés folyamatában | 495 |
| Nemzeti érdek és internacionalizmus | 500 |
| A nemzetközi politikai viszonyok néhány összefüggéséről | |
| A globalizáció korának kihívásai és a túlélés alternatívái | 507 |
| A kihívások | 509 |
| Törekvés egy új politikai világrend létrehozása | 510 |
| Együttműködés és szembenállás a nemzetközi kapcsolatokban. A társadalmi haladás és a világbéke megőrzésének összekapcsolódása | 515 |
