A másik ország

Fülszöveg

D. Rácz István könyve .áttekintést ad a második világháború utáni angol líra történetéről, a legfontosabb irányzatokról, csoportokról és költőkről. A bevezető fejezet olyan módon helyezi mindezt szélesebb összefüggésbe, hogy fölvázolja az előzményeket (az 1945 előtti angol líratörténet fő vonásait), valamint azt a társadalmi és kulturális közeget, amelyben az utóbbi fél évszázad angol költészete megjelent. A további fejezetek úgy állítanak egy-egy költőt a középpontba, hogy egyúttal egy lehetséges irodalomtörténetben betöltött szerepüket is leírják: hatásukat, kapcsolódási pontjaikat. Szó esik John Betjemanről és a népszerű költészetről, Philip Larkinról és a Movement-ről, Peter Porterről és a Group-ról, Craig Raine-ről és a „marslakó-költészetről", Carol Ann Duffyról és a mai nőköl-tők jelentőségéről. Olyan Magyarországon is ismert (fordításban is olvasható) költők mellett, mint Ted Hughes vagy Tony Harrison, az érdeklődők képet alkothatnak a nálunk még jórészt ismeretlen, de... Tovább

Fülszöveg

D. Rácz István könyve .áttekintést ad a második világháború utáni angol líra történetéről, a legfontosabb irányzatokról, csoportokról és költőkről. A bevezető fejezet olyan módon helyezi mindezt szélesebb összefüggésbe, hogy fölvázolja az előzményeket (az 1945 előtti angol líratörténet fő vonásait), valamint azt a társadalmi és kulturális közeget, amelyben az utóbbi fél évszázad angol költészete megjelent. A további fejezetek úgy állítanak egy-egy költőt a középpontba, hogy egyúttal egy lehetséges irodalomtörténetben betöltött szerepüket is leírják: hatásukat, kapcsolódási pontjaikat. Szó esik John Betjemanről és a népszerű költészetről, Philip Larkinról és a Movement-ről, Peter Porterről és a Group-ról, Craig Raine-ről és a „marslakó-költészetről", Carol Ann Duffyról és a mai nőköl-tők jelentőségéről. Olyan Magyarországon is ismert (fordításban is olvasható) költők mellett, mint Ted Hughes vagy Tony Harrison, az érdeklődők képet alkothatnak a nálunk még jórészt ismeretlen, de igen jelentős Geoffrey Hillről, Peter Redgrove-ról, Carol Rumensről, Peter Readingről, James Fentonról. A könyv részletesen foglalkozik azzal, hogy a költészet milyen módon válik szórakoztatássá, milyen más médiumokkal érintkezik (a konkrét költészet, a televíziós vers és a performansz esetében), hogyan válik paródiává, valamint Thom Gunn kapcsán bevezeti a hazai diskurzusban még kevéssé ismert „meleg költészet" fogalmát. A versidézetek jórészt eredeti nyelven szerepelnek, de a könyv megadja a hozzáférhető fordítások bibliográfiai adatait.
D. Rácz István a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetében tanít. Eddigi könyvei: Költők és maszkok (Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 1996), A szép majdnem igaz (Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 1999). Vissza