A második kapu

Fülszöveg

„Vizsgálatunk előterében a szerzőnek a versformálást meghatározó kritikai nyelvszemlélete áll. Az a korábbi felismerése, hogy »a nyelv van benne legalul«, most együtt jár a szavak (a szavaink) jelentésvesztésének észlelésével, és a nyelv világot leképező, valamint kommunikációs szerepének - a szövegformálás új lehetőségeinek kutatására serkentő - válságával. Mindez szorosan összefügg az identitását megőrizni kívánó, de a széthasadás, a szólamokra bomlás tapasztalatával is szembesülő lírai én-felfogás alakulásával, beszélő-fikciók képzésének szükségességével, továbbá a hagyománnyal való identifikáció krízisével, az emlékek archívumához való viszony problematikussá válásával. Ezen a többszörösen is aláaknázott terepen kerül sor a hagyomány lehetséges újraértelmezésének, a szubjektív archívum rehabilitálásának kísérletére, amely fontos és tanulságos felismerésekhez vezet."
A könyv szerzője Nagy Imre irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem... Tovább

Fülszöveg

„Vizsgálatunk előterében a szerzőnek a versformálást meghatározó kritikai nyelvszemlélete áll. Az a korábbi felismerése, hogy »a nyelv van benne legalul«, most együtt jár a szavak (a szavaink) jelentésvesztésének észlelésével, és a nyelv világot leképező, valamint kommunikációs szerepének - a szövegformálás új lehetőségeinek kutatására serkentő - válságával. Mindez szorosan összefügg az identitását megőrizni kívánó, de a széthasadás, a szólamokra bomlás tapasztalatával is szembesülő lírai én-felfogás alakulásával, beszélő-fikciók képzésének szükségességével, továbbá a hagyománnyal való identifikáció krízisével, az emlékek archívumához való viszony problematikussá válásával. Ezen a többszörösen is aláaknázott terepen kerül sor a hagyomány lehetséges újraértelmezésének, a szubjektív archívum rehabilitálásának kísérletére, amely fontos és tanulságos felismerésekhez vezet."
A könyv szerzője Nagy Imre irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtörténeti Tanszékének professor emerilxisa. Kutatási területe a felvilágosodás és a romantika irodalma, a magyar dráma és színház története, valamint Katona József életművének filológiai vizsgálata és értelmezése. Pontosabb könyvei: Nemzet és egyéniség. Drámairodalmunk az 1810-es években. Budapest, 1993; Bertók László. Beszélgetés és tanulmány. Pécs, 1995; Utazás egy regény körül. Bessenyei Ta-riménese. Pécs, 1998; Ágistól Bánkig. A dramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája. Pécs, 2001; Iskola és színház. Csokonai vígjátékai és a magyar iskolai komédia. Budapest, 2007. Sajtó alá rendezte Bessenyei György Tariménes utazása című regényének kritikai kiadását: Budapest, 1999.
A Kronosz Kiadónál megelent kötetei: Ottorony. A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől a huszadik századig (2013); A Lumiére-örökség. Filmek az ezredfordulón I-IL (1990-2006) (2014, második bővített kiadás: 2015) Vissza