| Előszó | 3 |
| Az épitési szerződés | |
| Bevezetés /a téma és a tárgyalási módszer/ | 5 |
| A MÁV szervek épittetői jogosultsága | 7 |
| A kivitelező épitőipari jogosultságának vizsgálata | 9 |
| A kivitelezői kapacitás biztositásának kérdései | 11 |
| Szerződéskötési kényszer | 12 |
| Az alapitó szerv utasitása kivitelezés elvégzésére | 18 |
| Kapacitásfoglalási szerződés | 19 |
| A részszámlázás lehetősége | 23 |
| Korábbi tartós kapcsolat és az épitési szerződés létrehozása | 25 |
| A vállakozó helytállása szerződéskötésre utaló magatartásaiért | 26 |
| A vállalkozási dij mértékének függővé tétele a szolgáltatás eredményétőlq | 27 |
| Az alku során biztositható egyes kedvezmények | 28 |
| A vállalkozó elállásának megakadályozása | 32 |
| Az épitési szerelési szerződés elhatárolása a technológiai szerelési szerződéstől | 34 |
| Megbizási-beruházási szerződés | 36 |
| Keretátadás | 38 |
| Az épitési szerződés kógens tartalmi elemei: | |
| A vállalkozói dij | 40 |
| A szolgáltatás tárgyának meghatározása | 65 |
| A teljesités ideje | 76 |
| Az Épitési Alapfeltételekben és egyéb jogszabályokban előirt egyes kógens rendelkezések | 79 |
| Az épitési szerződés kógenssé tehető tartalmi elemei | 81 |
| A munkahely átadás-átvétele | 85 |
| Az együttmüködés | 88 |
| Az alvállalkozói kivitelezési szerződések | 92 |
| A célszerübb müszaki megoldás | 98 |
| Az átadási késedelem első harminc napjának kötbérmentessé tétele | 103 |
| Az átadási tervdokumentáció | 104 |
| A fizetés módja és határideje | 105 |
| Szállitási szerződések | |
| A szállitási szerződések helye a tervszerződések rendszerében | 110 |
| A szállitási szerződések jelentősége és szerepe a Magyar Államvasutak üzemvitelében | 114 |
| A szállitási szerződések alapelvei | 117 |
| A szállitási szerződések megkötése | 124 |
| A gazdasági döntőbizottságok szerepe a szállitási szerződések megkötésénél | 131 |
| A Magyar Államvasutak szállitási szerződéseinek megkötésében közremüködő szervek fontosabb feladatai | 141 |
| A szállitási szerződések tartalma | 145 |
| A minőség meghatározása | 151 |
| A szabványok jelentősége a szállitási szerződésekben | 152 |
| A szabványok alkalmazására vonatkozó döntőbizottsági gyakorlat | 157 |
| A teljesités ideje | 161 |
| Az ellenszolgáltatás | 163 |
| A szállitási szerződések módositása és megszüntetése | 172 |
| A megrendelő közremüködése a teljesitési folyamatban | 189 |
| A szállitási szerződés teljesitése | 194 |
| A szállitási szerződésekkel kapcsolatos szerződésszegések | 203 |
| Késedelem és meghiusulás | 204 |
| Szavatosság és jótállás | 205 |
| A kötbérfelelősség néhány kérdésének vizsgálata | 224 |
| Adásvétel | |
| Az adásvétel szerepe | 235 |
| A vételár | 237 |
| A felek jogai és kötelezettségei: szavatosság | 238 |
| Az adásvétel egyes különös nemei | 240 |
| Ingatlan adásvétele | 242 |
| A tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének feltételei | 248 |
| Ingatlan adásvétele állami szervek és magánszemélyek között | 251 |
| Ingó dolgok adásvétele állami szervek és magánszemélyek között | 253 |
| Az adásvétel gyakorlati alkalmazása a MÁV-nál | 256 |
| Megbizás és bizomány | |
| Az ügyviteli kötelmek | 261 |
| Harmadik személy közremüködése a megbizás teljesitésénél | 263 |
| Felelősség a megbizott, a képviselő és az alkalmazott károkozásáért | 265 |
| A megbizottnak járó dij: a megbizás megszünése | 268 |
| A megbizás nélküli ügyvitel | 270 |
| A bizományi szerződés | 273 |
| Bérlet | |
| A MÁV bérleti szerződései | 285 |
| A vasuti rakhelybérlet | 285 |
| A rakhely fogalmi körébe tartozó ingatlanok | 286 |
| Épitkezés a bérelt területen | 286 |
| A felek jogai és kötelezettségei | 288 |
| Felelősség | 290 |
| A bérlet megszünése | 292 |
| A Volán vállalatokkal kötött bérleti szerződések | 299 |
| A MÁV és az Utasellátó Vállalat szerződése | 300 |
| Rakhelynem nem minősülő ingatlanok bérlete | 301 |
| Az iparvágány-szerződések | 305 |
| Ingó dolgok bérbeadása | 308 |
| Gépek bérbeadása | 308 |
| Felesleges vagyontárgyak bérbeadása | 315 |
| MÁV üzemi távbeszélőkészülékek bérlete | 317 |
| Bérlet hirdetés céljára | 319 |
| Kártérités | |
| A kártérités alapvető szabályai | 321 |
| A szerződésből eredő és a szerződésen kívüli károkra vonatkozó rendelkezések kapcsolata | 323 |
| A kártérités mértéke; elmaradt haszon | 323 |
| Kártérités a levegő szennyezéséért | 327 |
| Vizelvonással okozott bányakár | 330 |
| Vizügyi károk átháritása | 331 |
| Jogalap nélküli gazdagodás | 337 |
| Elévülés | |
| A hivatalból figyelembe veendő elévülés | 343 |
| Az elévülés vállalati szintü figyelembevétele és a gazdaságosság | 344 |
| Pénzkövetelések elévülése | 345 |
| Pénzkövetelésnek minősülő igények | 345 |
| A természetben való visszaszolgáltatás iránti igény elévülése | 346 |
| Az elévülés időtartamáról való rendelkezés | 348 |
| Az elévülési idők elhatárolása a jogvesztő határidőktől | 349 |
| Különböző kötbérek, szavatossági és kártéritési igények elévülésének kérdései a szállitási, épitési, technológiai és tervezési szerződésszegések körében | 351 |
| A jótállási igények elévülésének néhány kérdése | 358 |
| Egyes elévült igények szerepe | 359 |
| Az elévülés nyugvása és megszakadása | 360 |
| Az elévülés és egyes büncselekménnyel okozott károk megtéritése | 366 |