A mecseki feketekőszén kutatása és bányaföldtana

Előszó

A több mint kétszáz éves múltra visszatekintő mecseki feketekőszén-bányászat napjainkban a fokozatos bányabezárások időszakát éli. A fúrásos kőszénkutatás megszünt. A földtanra az ismeretek összefoglalásának feladata hárul.
A mecseki kőszénelőfordulás három bányavidékén Pécs környékén, Komlón és az Észak-Mecsekben az 1950-es évektől kezdve új bányák létesültek, s párhuzamosan a kőszénkutatás soha nem tapasztalt méreteket öltött, ezért a mecseki kokszolható feketekőszén kutatásának és termelésének legjelentősebb időszaka az elmúlt fél évszázad volt.
A bányászat jelentős növekedésével, a fúrásos kőszénkutatásnak az egész Kelet-Mecsekre történő kiterjesztésével a földtani adatok és információk hatalmas mennyisége került a szakemberek birtokába.
A kőszénkutatással kapcsolatos földtani térképezés, valamint a bányabeli és fúrási kőzetminták anyagvizsgálati eredményei az 1950-es, ill. 1960-as években publikálásra kerültek, de sok új adat és ismeret várt arra, hogy a területet jól ismerő szakemberek azokat összefoglalják. Így került sor - az OTKA támogatásával - ennek a tanulmánykötetnek az összeállítására, mely a mecseki feketekőszén földtani kutatásával és bányászatával kapcsolatos megismerés történeti, földtani és hegységszerkezeti, teleptani és bányaföldtani, kőzettani és őslénytani ill. ásványvagyon mennyiségi és kőszénminőségi stb. témakörök összefoglalására törekedett.
A szerzők munkáikkal a mecseki kőszénkutatás és bányászat iránti tiszteletüket szeretnék kifejezni. Vissza