| Bevezetés | |
| A megismerés elméletének fogalma, felosztási módja és módszere | |
| A megismerés lefolyása | |
| Ami az ismeretet megelőzi | 13 |
| Az ismeret születése: a képzet | 14 |
| A képzet létesítő (aktív) jellege | 16 |
| A képzet immanens jellege | 18 |
| A képzet ömagában elégtelen | 19 |
| Az ismeret érvényének formája: az ítélet | 20 |
| Az ítélet elfogadó (receptív) jellege | 21 |
| Az ítélet transzcendensre vonatkozó jellege | 23 |
| A képzet előbbvaló az ítéletnél | 24 |
| A képzet és ítélet ismeretelméleti jelentésének elhatárolása egyéb értelmezéstől | 29 |
| Az ismeret tárgya | 33 |
| A megismerés befejeződése: a fogalom | 34 |
| Az ismeret érvénye | |
| A probléma hagyományos megfogalmazásának elégtelensége | 38 |
| A kétely, mint az egyetlen helyes kiindulás | 38 |
| Az ismeretelméleti kétely két formája | 39 |
| Az ismeretelméleti egyenértékűség fogalma | 41 |
| Az ismeret érvényének első alapvető problémája | 43 |
| Az ismeret érvényének első problémájából adódó újabb probléma | 45 |
| Az ismeret érvényének második alapvető problémája | 46 |
| Az ismeret érvényének több alapvető problémája nem lehetséges | 48 |
| A problémák megoldásának kezdete: a megismerés feltételeinek kutatása. (A megismerés alapelvei és érvénytényezői) | 50 |
| Az első ismeretelméleti alapelv | 53 |
| A második ismeretelméleti alapelv | 56 |
| A megismerés logikai alapelve | 59 |
| A megismerés érvénytényezőja az ismeretelméleti egyenértékűséggel rendelkező képzeteknél: az ész apparecepciója | 62 |
| Az első alapvető s az abból eredő probléma megoldása | 63 |
| A racionális képzetek jelentésének érvénye | 64 |
| A tapasztalati képzetek jelentésének érvénye | 67 |
| A racionális és tapasztalati képzetek egymásravonatkozásának érvénye | 76 |
| Az ész appercepciója és a két ismeretelméleti alapelv az ismeretleméleti egyenértékűség nélküli képzetekre érvénytelen | 77 |
| Az ismeretleméleti egyenértékűség nélküli képzeteknek az ismeretelméleti egyenértékűséggel rendelkeő képzetekre vonatkozó hasonlósága és különbsége | 82 |
| A megismerés érvénytényezője az ismeretelméleti egyenértékűség nélküli képzeteknél: az akarat apprecepciója. (A második alapvető probléma megoldása) | 84 |
| A kétféle - "fogalmi és intuitív"- megismerés | 87 |
| A megismerés határa | |
| A probléma hagyományos megfogalmazásának elégtelensége | 90 |
| A helyes kiindulópont: a megismerés tendenciájának, illetve az ismeret iránti igénynek a megvizsgálása | 94 |
| A megismerés tendenciájának, illetve az ismeret iránti igénynek a kettőségge | 95 |
| Az adekváció igénye | 95 |
| A totalitás igénye | 97 |
| A képzetek felülvizsgálata az adekváció igénye szempontjából | 98 |
| A racionális képzetek | 99 |
| A szemléleti (és szemléleti élmény-) képzetek | 100 |
| A metafizikai képzetek | 102 |
| A metafizikai élmény-képzetek | 103 |
| A képzetek felülvizsgálata a totalitás igénye szempontjából | 104 |
| Az ismeret iránti két igény "poláris" ellentétessége | 107 |
| Az ismeret iránti két igény összefüggése a megismerés két érvénytényezőjével | 108 |
| Az ismeret iránti két igény és a kétféle - "fogalmi" és "intuitív" megismerés | 110 |
| A megismerés határa az adekváció igénye szempontjából | 111 |
| A megismerés határa a totalitás igénye szempontjából | 112 |
| Az ismeret értéke: a megismerés tragikus meghatározottsága | |
| A probléma elemzése | 113 |
| A tragikum lényege | 114 |
| A megismerés tragikumának kétféle (alanyi és tárgyi) okai általában | 121 |
| A megismerés tragikumának alanyi oka | |
| A vizsgálandó tárgy rövid áttekintése | 122 |
| Az ismert iránti adekváció igényének lényege és az ismeret lényege közti tragikus hézag | 123 |
| Az ismeret iránti totalitás igényének lényege és az ismeret lényege közti tragikus hézag | 126 |
| Az ismeret iránti adekváció igényének és totalitás igényének lényege közti tragikus hézag | 131 |
| A megismerés tragikumának tárgyi oka | |
| A vizsgálandó tárgy rövid áttekintése | 134 |
| Az élet célja: maga az élet (az élet öncélúsága) | 134 |
| Az élet szolgálatában álló, vagyis: eszközi ismeret | 138 |
| Az igazság kutatására irányuló, vagyis: öncélú ismeret | 140 |
| Az öncélú élet és az öncélú ismeret lényege közti tragikus hézag | 143 |
| Befejezés | |
| Filozófiai megismerés = öncélú megismerés = tragikus megismerés | |
| Németnyelvű kivonat | 163 |
| Névmutató | 167 |
Az eredeti borító vissza lett ragasztva az első kötéstáblára és a gerincre. A lapélek és több oldal nedvességtől foltos.
