| Bevezetés | 1 |
| Kasok | 11 |
| A kasok nagysága | 11 |
| A kas alakja | 13 |
| Melegtartósság | 13 |
| Építkezés | 14 |
| A fészek kialakulása | 16 |
| A vagyon elhelyezése | 18 |
| A kas tartóssága | 19 |
| Keresztfák a kasban | 20 |
| Gyámolos kasok | 22 |
| Szűzlépesméz termelése a gyámolban | 26 |
| Elöregedett építmény a kasban | 27 |
| Kaptárak | 29 |
| A kaptár nagysága | 31 |
| A kaptár alakja | 32 |
| Telelés az orsz e. kaptárban | 38 |
| A Boczonádi kaptár megalkotása | 40 |
| A kaptárnak keretekkel való berendezése | 43 |
| Szűzlépesméz termelése | 46 |
| A tartaléklépek szaporítása | 47 |
| A lépépíttetés | 48 |
| Rajoztatás | 49 |
| Mézeltetés | 50 |
| A mézelésre berendezett méhcsaládok megrajzása | 51 |
| A hőség | 51 |
| A keretek rendezése | 52 |
| Herelépek mennyisége | 52 |
| A 40 keretes állókaptár | 53 |
| A fekvő-kaptár | 55 |
| A vándorlás | 56 |
| A költözködés | 61 |
| A lépesméz termelése | 61 |
| A fészek és mézkamra elválasztása | 62 |
| A kijárónyílások elhelyezése | 63 |
| A keretek kezelése | 64 |
| A szellőztető-etetőkészülék | 64 |
| A mézelvétel | 66 |
| A mesterséges rajok | 67 |
| Az egyesítés | 69 |
| A fekvő-kaptárnak rajzokkal való ismertetése | 69 |
| A fekvő-kaptár nagysága | 71 |
| Áttelepítés | 72 |
| A kezelés | 72 |
| A hangyasav elillanása | 72 |
| A tavaszi első vizsgálat | 72 |
| A fenéktisztítás | 73 |
| Hézag a keretek alatt | 73 |
| A fejlődés iránya | 73 |
| Kaptárbontás | 74 |
| Keretbank | 74 |
| A méhek téli tömege | 74 |
| A rekesztő-ablakok alkalmazása | 74 |
| Kaptárszolga | 76 |
| A méhcsaládok elhelyezése | 77 |
| Szeles időben | 78 |
| Az eltájolás | 79 |
| A méhcsaládok hőfejlesztése | 79 |
| A lépépítmény leszakadása | 80 |
| Napsütés | 80 |
| A raj elhelyezése | 81 |
| A kutatás, civakodás, rablás | 81 |
| Az anya eltévedése | 82 |
| Etetés | 82 |
| Etetés, rablás | 84 |
| A szellőztető-etető-anyásító készülék | 86 |
| Az etetés módjai | 87 |
| A pavillon és zárt méhes | 88 |
| Beépített, befalazott kaptárak | 90 |
| Sötétség | 91 |
| A méhészet jövedelmezősége | 92 |
| Az üres méhes | 92 |
| A szabadban való felállítás | 92 |
| A kijárónyilás | 95 |
| A kijárónyilás alakja | 96 |
| A kijárónyilás nagysága | 96 |
| A munka idején | 99 |
| A nyári hőség idején | 99 |
| A szellőztető-készülék és a nagyterjedelmű kijárónyilás | 99 |
| A téli nyugalom idején | 105 |
| A szalmakas kijárónyilás | 105 |
| A deszkakas és a gyámol kijárónyilása | 106 |
| A 30 keretes álló-kaptár kijárónyilása | 106 |
| A kijárónyilás elhelyezése | 106 |
| A közös kijárónyilás | 107 |
| A fészek kialakulása és a méz elhelyezése az alsó nyilású méhlakásban | 109 |
| Önvédeleme | 110 |
| A levegőcsere az alsó nyilású méhlakásban | 110 |
| A fészek kialakulása és a méz elhelyezése a felső nyilásu méhlakásban | 115 |
| A levegőcsere a felső nyilású méhlakásban | 116 |
| Méhcsaládok a szabadban | 122 |
| Általános alapismeretek | 123 |
| Az anya | 123 |
| A munkás méhek | 124 |
| A hímek | 126 |
| A méhek fejlődésének tartalma | 128 |
| A méhek életkora | 129 |
| A méhek párosodása | 129 |
| A peték termékenyülése és az ivarkiválás | 130 |
| A szűznemző képesség | 132 |
| A szűznemzés célja a méheknél | 135 |
| Az öröklés | 139 |
| A rabló méhek | 141 |
| A tojó munkások (álanyák) | 142 |
| A szükséges meleg | 145 |
| Hogy megélhessenek | 146 |
| A szabadban való munkálkodáshoz | 146 |
| A belső munkálatoknál | 146 |
| Mivel béleljük a kaptárt? | 149 |
| Az élet fentartására alkalmas levegő | 156 |
| A levegő megújulása és a vízpára a téli időszakban | 161 |
| A méz | 163 |
| A nádcukor | 163 |
| A szőlőcukor | 164 |
| A méz fajsúlya | 165 |
| A méz színe | 165 |
| A jegesedésre való hajlandóság | 165 |
| A méz mint táplálék | 167 |
| A virágpor vagy méhkenyér | 169 |
| A viasz és termelése | 170 |
| A viasz fehérítése | 173 |
| A viasz felhasználása | 173 |
| Áthelyezhetik-e a petéket a méhek? | 174 |
| Hogyan petézik az anya? | 175 |
| A méhcsaládok népessége | 176 |
| A méhek repülésének sebessége és terjedelme | 178 |
| A méhek kiköltözése | 180 |
| A méhek téli nyugalma | 184 |
| A hő indadozása | 185 |
| A napfény | 186 |
| Az első rajok keletkezése | 187 |
| Az utórajok keletkezése | 190 |
| A rendes rajzás | 193 |
| A rajzásra való készülődés belső jelei | 193 |
| A rajzás külső jelei | 193 |
| A raj megindulásának legközelebbi jelei | 194 |
| Rendellenes rajzás | 196 |
| A rajzás vége | 199 |
| Mesterséges szaporítás | 200 |
| Az anyátlanság, anyamagtalanság, hímfiasság és álanyás állapot | 200 |
| Az anyátlanság | 205 |
| Az anyamagtalanság | 206 |
| A hímfiasság | 207 |
| Az álanyás állapot | 210 |
| A rablás | 214 |
| A megfúlladás | 215 |
| A keltésrothadás | 226 |
| A hasmenés | 227 |
| A kórság | 228 |
| A májusi vész | 228 |
| A méhek ellenségei | 228 |
| A medve | 228 |
| A róka | 228 |
| A házi nyest | 229 |
| A menyét | 229 |
| A patkány | 229 |
| A sündisznó | 229 |
| A házi és mezei egér | 229 |
| A cickány | 229 |
| A gólya | 229 |
| A méhészölyv | 229 |
| A pacsirtasólyom | 229 |
| A harkályok | 229 |
| A méhészgyurgyalag | 230 |
| A gébics-félék | 230 |
| A fecskék | 230 |
| A lappantyú | 230 |
| A széncinke | 230 |
| A madarász-bagoly | 230 |
| A veréb | 230 |
| A barázdabillegető, a seregély és a rigó-félék | 230 |
| A tyúkfélék | 230 |
| A békák | 230 |
| A gyíkok | 231 |
| A méhfarkas | 231 |
| A lódarázs | 231 |
| Az apróbb darazsak | 231 |
| A hangyák | 231 |
| A pöszméhek vagy dongók | 231 |
| A szitakötők | 231 |
| A viaszmolyok | 232 |
| A halálfejű- vagy farkaspille | 238 |
| A parti bogár | 238 |
| A nünüke-félék | 238 |
| A méhtetű | 239 |
| A fülbemászó | 241 |
| A pókok | 241 |
| Az ember | 241 |
| Nem túl nagy-e a Boczonádi-kaptár? | 241 |
| Helyváltoztatás | 252 |
| Mely méhcsalád alkalmas a szállításra? | 252 |
| Téli fogyasztás | 253 |
| A mérleges kaptár | 253 |
| A kasok kirakása | 254 |
| A tavaszi első tisztulás | 255 |
| A család anyátlan állapota | 256 |
| A családok szétesése | 256 |
| A lehalt méhcsalád | 256 |
| A népesedés kezdete | 257 |
| Népveszteség | 258 |
| A tavaszi felsegítés, egyenlősítés | 259 |
| Egyesítés | 259 |
| A fiasítás bezápulása | 260 |
| A tavaszi első tisztogatás | 262 |
| A kaptárfenék tisztántartása | 262 |
| Méhcsaládok tavaszi vásárlása | 263 |
| A meleg vizű itató | 263 |
| Lisztetetés | 264 |
| Álanyás családok rendbehozása | 266 |
| Dobolás | 266 |
| A természetes rajzás | 267 |
| A mesterséges rajoztatás | 269 |
| Az anyanevelés | 271 |
| A méhcsalád szorgalma | 274 |
| Haragos méhek lecsendesítése | 277 |
| Herelépek építésének korlátozása | 277 |
| Parasztkasok teleltetése, vermekben | 278 |
| Viaszfőzés | 280 |
| A viasz megrepedése | 282 |
| Viaszolvasztás a kenyérsütő kemencében | 282 |
| Viaszolvasztás a Nap hevének felhasználásával | 283 |
| Műlépöntés | 283 |
| Az öntő helyiség | 284 |
| A viasz olvasztása | 284 |
| Az öntés | 284 |
| A műlépek leszabása | 286 |
| A műlépek eltartása | 287 |
| A műlépsajtó tiszítása | 287 |
| Elválasztó anyag | 287 |
| A keretnek sodronynyal való behálózása | 288 |
| A műlépek beragasztása | 289 |
| A pergetés | 291 |
| Kipergetett keretek | 292 |
| Savanyodott méz | 293 |
| Érett méz | 293 |
| A mézbor | 293 |
| A gyümölcsbor | 296 |
| A mézsör | 296 |
| Időszaki munkák | 298 |
| Január | 298 |
| A változó időben | 299 |
| A túlkorai szaporítás | 299 |
| A túlmeleg telelés | 299 |
| A kijárónyílás | 299 |
| A friss levegő | 299 |
| A napsugár, a szél | 299 |
| A méh téli ellenségei | 300 |
| Február | 300 |
| A telelés második időszaka | 300 |
| A készlet fogyasztása | 300 |
| A népesedés | 300 |
| Az első tisztuló kirepülés | 300 |
| A lehalt méhcsalád | 301 |
| A méhek téli ellenségei | 301 |
| Március | 301 |
| A zárt helyen telelt méhek | 301 |
| A családok tavaszi átvizsgálása | 301 |
| A vízhordó méhek | 302 |
| Anyátlan, árva, álanyás, vagy hasmenésben legyengült családok | 302 |
| Az egyesítés | 302 |
| Az egyesítésre szánt családok | 303 |
| A méhek egyesítésének legbiztosabb módja | 304 |
| Álanyás család lesöprése | 305 |
| A kasokban telelt családok átvizsgálása | 305 |
| Az áttelelt családok fejlődése | 305 |
| A fiasítás táplálására szükséges élelem | 306 |
| Az éhező családok felismerése | 306 |
| A lisztetetés ideje | 307 |
| Az itatásról való gondoskodás | 307 |
| A családok fejlődésének megfigyelése | 307 |
| Tartaléklépek kénezése | 307 |
| Április | 307 |
| A tavaszi átvizsgálás elvégzése | 307 |
| A családok osztályozása | 308 |
| A rajzásra alkalmas családok kiválasztása | 308 |
| A mézelésre szánt családok helyének bővítése | 308 |
| A tavaszi etetésnél követendő óvatosság | 308 |
| Tojás etetése | 309 |
| Áttelepítés | 310 |
| Áttelepítés lefejlesztéssel | 312 |
| Áttelepítés B.-gyámból B.-kaptárba | 312 |
| A betelepítés | 312 |
| A méhek mesterséges feljavítása | 316 |
| Tartaléklépek kénezése | 321 |
| Május | 321 |
| A májusi raj | 321 |
| A lerajzott család | 321 |
| A természetes rajzás oka | 321 |
| A rajok befogása | 322 |
| A garat használata | 324 |
| A raj biztosítása | 325 |
| Műrajok | 325 |
| Tartalékanyák nevelése | 325 |
| Rajállapotba helyezett család | 326 |
| A méhcsaládok szaporítása | 326 |
| A kasok mesterséges rajoztatása | 326 |
| Szálláskereső méhek | 328 |
| Vízszintes alap | 328 |
| A lejtős alapon nyugvó kaptár | 328 |
| Tartaléklépek kénezése | 329 |
| Június | 329 |
| Az új anyákkal bíró családok átvizsgálása | 329 |
| Az egyesítés | 330 |
| Anyásítás | 330 |
| Az öreg anyákkal bíró családok átvizsgálása | 332 |
| Anyacsere | 332 |
| Az építő családok átvizsgálása | 333 |
| Tartaléklépek kénezése | 334 |
| Méz elszedése | 334 |
| A fészek összezsugorodása | 335 |
| Hanemann-rács a B.-kaptárban | 336 |
| A méhek lesöprése | 337 |
| A permetező | 337 |
| A füstölő | 337 |
| A méz szűrése, eltartása | 338 |
| Napviaszolvasztó | 338 |
| Tartaléklépek kénezése | 339 |
| Július | 339 |
| Az összes családok átvizsgálása | 339 |
| A rablás | 339 |
| A kipergetett kerekek, lépnyesedékek | 340 |
| Sűrűn zárt sorban való felállítás | 340 |
| A rablás megszüntetése | 341 |
| Az utóraj értéke | 341 |
| Tartaléklépek kénezése | 342 |
| A napviaszolvasztó | 342 |
| Augusztus | 342 |
| A késői rajok felsegítése | 342 |
| Az építmény rendezése | 343 |
| Az élelemhiány pótlása | 343 |
| A népesség hiánya | 343 |
| Az öreg anyás családok átvizsgálása | 344 |
| A herék üldözése, pusztítása | 344 |
| A kasos családok gondozása | 344 |
| A kasos családok anyásítása | 345 |
| Az anyátlan és álanyás kasos családok feloszlatása | 345 |
| Utólsó rendezés | 346 |
| Vándorlás | 346 |
| Vándorlásra alkalmas családok | 346 |
| A méhcsaládoknak vándorlásra való berendezése | 346 |
| A vándorlásra alkalmas lépépítmények | 347 |
| Szellőztető etetőkészülékek a vándorlásnál | 347 |
| A vándorlásra alkalmas kaptárak | 347 |
| A kaptárak sorrendje | 347 |
| A vándorkaptárak elhelyezése, védelme | 347 |
| A felesleges méz elszedése a visszaszállítás előtt | 347 |
| A kaptárak sorrendje otthon | 348 |
| A felesleges méz pergetése | 348 |
| A szállítás ideje | 348 |
| Kaptárak a szekéren, a vasúton | 348 |
| A szállításhoz szükséges kellékek | 348 |
| A napviaszolvasztó | 349 |
| A tartaléklépek | 349 |
| Szeptember | 349 |
| Az őszi mézelvétel | 349 |
| A télire való berendezkedés | 349 |
| A darazsak | 350 |
| A darázsfogók | 350 |
| Tartaléklépek kénezése | 350 |
| Október | 350 |
| A nyugalomra térő méhcsalád | 350 |
| Önvédelem | 351 |
| A téli eleség elhelyezése | 351 |
| A téli eleség minősége | 351 |
| A levegő szükséglete | 352 |
| A kijárónyílás nagysága | 352 |
| A vadon élő méhcsaládot ki gondozza? | 352 |
| A salétromos vászon előállítása | 353 |
| A méhek leszédítése | 353 |
| Tartaléklépek kénezése | 354 |
| November | 354 |
| A méhcsalád téli csomóba való tömörülése | 354 |
| Novemberben petéző anya | 354 |
| Az őszi anyanevelés | 354 |
| Idegen vérű anyák | 355 |
| A téli nyugalom | 355 |
| A méhek őszi vásárlása és szállítása | 356 |
| A telelő méhcsalád népességének pontos meghatározása | 356 |
| Tartaléklépek kénezése | 357 |
| December | 357 |
| A hideg telelés | 357 |
| A kijárónyílás téli nagysága | 357 |
| A méhek téli ellenségei | 358 |
| Hivatalos rész | 361 |
| Az állami méhészeti gazdaság Gödöllőn | 361 |
| A szaktanítók székhelye | 361 |
| A méhtartás joga | 361 |
| A szőlőkben való méhészkedésről | 362 |
Folytatás Microsoft-tal