A metafizika logikai alapjai

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Budapest

'Michael Dummett: A metafizika logikai alapjai ' összes példány

Kiadó:	Gond Alapítvány-Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	351 oldal
Sorozatcím:	Gond Alapítvány-Osiris Kiadó közös sorozata
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-379-815-9

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	9
A kontrollszerkesztő előszava a magyar kiadáshoz	13
Bevezetés. Metafizikai viták a realizmusról	17
Szemantikai értékek	35
Miben különbözik a jelentés elmélete a logikától?	35
Modellelmélet	38
Direkt meghatározások	40
Belső interpretációk	42
Állítás-értékek	44
Mi a jelentéselméletek központi fogalma?	47
A szemantikai elméletek típusai	48
Klasszikus szemantika	50
Következtetés és igazság	54
Valóban alapvető fogalma-e a logikának az igazság?	54
Filozófiai következmények	58
Több abszolút igazságérték	60
Asszertórikus tartalom és kompozicionális értelem	61
Elfogyó valószínűségek	63
Mi az igazság?	65
Miként értelmezzük a logikai konstansokat?	68
A belső interpretációk jelentősége	69
Egy ellenvetés	73
Igazságelméletek	74
Jelentéselméletek	74
Az igazság és a (T)-séma	75
Természetes nyelv - nem-klasszikus logikával?	78
Ismerni egy állítást - tudni egy mondat igazságát	82
A klasszikus logika mint a természetes nyelv logikája	84
Elmosódott határok	85
Kétértékűség	86
Az "egyértelműen" határozószó	87
Szemantikai és algebrai megközelítések	93
Jelentés, tudás és megérték	95
Jelentés és tudás	95
A nyelv társadalmi jellege	95
Idiolektus és dialektus	97
A beszéd mint ésszerű tevékenység	99
Megértés és tudás	104
Implicit és explicit tudás	106
Tudatában lenni	108
Szavak és mondatok	111
A tudás tartalma és ennek megnyilvánulása	114
Idiokektus és közös nyelv	116
A jelentés alkotórészei	118
Szerény igényű jelentéselméletek	118
Az igazság mint a jelentéselméletek központi fogalma	123
Értelem, erő és színezet	124
Értelem és referencia	132
"Tudni azt, hogy" és "tudni, hogy mi"	135
Propozicionális és predikatív ismerettulajdonítás	136
Referencia, értelem és szerénység	143
Frege alapelvei az értelemmel kapcsolatban	145
A szemantikai elmélet mint a jelentéselmélet alapjai	147
Jelentéselméletek és igazság	149
Függvény-e egy predikátum jelentése?	149
A jelentéselméletek szemantikai alapja	153
Elméletvázak	155
Az igazság fogalma és annak környezete	158
Egy teszt-eset, konklúzió nélkül	164
Óvatos konklúzió	167
Az igazság fogalmának eredete és szerepe	171
Az igazság eredeti fogalma	171
Hogyan válik el az igazság fogalma a helyesség fogalmától?	172
Az igazság és az állítások miértje	179
Igazság és deduktív következtetés	180
A dedukció igazolása	189
Logikai törvények	189
Logikai törvények igazolása és bírálata	193
Viták az alaptörvényekről	195
Az igazolás problémája és a filozófus	198
Bővítheti-e tudásunkat a deduktív következtetés?	200
Körkörösség, konzisztencia és harmónia	205
Biztos, hogy egy logikai törvény bármiféle igazolás körkörös?	205
Igazolásra szorulnak-e egyáltalán a logikai törvények?	209
Megkérdőjelezhetők-e a logikai törvények?	513
Az osszhang és a logikai konstansok	219
Konzervatív kiterjesztések	221
Holizmus	225
Kompozicionalitás	225
Egy példa a holizmusra	228
A holizmus és a logikai törvények	231
Globális holizmus	233
Még egy változat a globális holizmusra	240
Szétválaszthatatlanság	244
Logikai törvények bizonyításelméleti igazolásai	248
Önigazoló szabályok	248
Az összhang követelménye	249
Önigazoló bevezetési szabályok	253
Másodrendű bizonyításelméleti igazolások	254
Mit tekinthetünk bevezetési szabálynak?	258
Harmadrendű bizonyításelméleti igazolások	260
Az alapvető feltevés	267
Elfogadható-e az alapvető feltevés?	267
Alternáció	267
Kondicionális	274
Univerzális kvantifikáció	275
Összegzés	279
Egyensúly	281
Kiküszöbölési szabályok	281
A lefelé haladó igazolási eljárás	284
Az egyensúly követelménye	287
Negáció	291
Néhány zárómegjegyzés a klasszikus negációról	296
Igazságfeltételeken alapuló jelentéselméletek	300
Hogyan lehet bírálni elfogadott logikai törvényeket?	300
Szemantikai elméletek bírálata	302
Kétértékű szemantikák	302
Többértékű szemantikák	303
Wittgenstein	304
Jelentés és tudás	305
Az igazság és az igazság felismerése	306
Alapszótár	309
Eldöntetlen állítások	312
Más lehetőségek	314
A jelentés elmélete és a realizmus	320
Gyenge és erős redukcionizmus	320
Mi a realizmus?	322
Naiv realizmus	325
Fenomenalizmus	326
Diszkvotáció	328
A nem-klasszikus logikai konstansok alárendelt használata	329
Antirealista jelentéselméletek	331
A metafizika és a jelentés elmélete	334
Milyen a helyes jelentéselmélet?	336
A realista ellenvetései	338
Isten mindentudása	345
Név- és tárgymutató	349