| Előszó | 9 |
| A kontrollszerkesztő előszava a magyar kiadáshoz | 13 |
| Bevezetés. Metafizikai viták a realizmusról | 17 |
| Szemantikai értékek | 35 |
| Miben különbözik a jelentés elmélete a logikától? | 35 |
| Modellelmélet | 38 |
| Direkt meghatározások | 40 |
| Belső interpretációk | 42 |
| Állítás-értékek | 44 |
| Mi a jelentéselméletek központi fogalma? | 47 |
| A szemantikai elméletek típusai | 48 |
| Klasszikus szemantika | 50 |
| Következtetés és igazság | 54 |
| Valóban alapvető fogalma-e a logikának az igazság? | 54 |
| Filozófiai következmények | 58 |
| Több abszolút igazságérték | 60 |
| Asszertórikus tartalom és kompozicionális értelem | 61 |
| Elfogyó valószínűségek | 63 |
| Mi az igazság? | 65 |
| Miként értelmezzük a logikai konstansokat? | 68 |
| A belső interpretációk jelentősége | 69 |
| Egy ellenvetés | 73 |
| Igazságelméletek | 74 |
| Jelentéselméletek | 74 |
| Az igazság és a (T)-séma | 75 |
| Természetes nyelv - nem-klasszikus logikával? | 78 |
| Ismerni egy állítást - tudni egy mondat igazságát | 82 |
| A klasszikus logika mint a természetes nyelv logikája | 84 |
| Elmosódott határok | 85 |
| Kétértékűség | 86 |
| Az "egyértelműen" határozószó | 87 |
| Szemantikai és algebrai megközelítések | 93 |
| Jelentés, tudás és megérték | 95 |
| Jelentés és tudás | 95 |
| A nyelv társadalmi jellege | 95 |
| Idiolektus és dialektus | 97 |
| A beszéd mint ésszerű tevékenység | 99 |
| Megértés és tudás | 104 |
| Implicit és explicit tudás | 106 |
| Tudatában lenni | 108 |
| Szavak és mondatok | 111 |
| A tudás tartalma és ennek megnyilvánulása | 114 |
| Idiokektus és közös nyelv | 116 |
| A jelentés alkotórészei | 118 |
| Szerény igényű jelentéselméletek | 118 |
| Az igazság mint a jelentéselméletek központi fogalma | 123 |
| Értelem, erő és színezet | 124 |
| Értelem és referencia | 132 |
| "Tudni azt, hogy" és "tudni, hogy mi" | 135 |
| Propozicionális és predikatív ismerettulajdonítás | 136 |
| Referencia, értelem és szerénység | 143 |
| Frege alapelvei az értelemmel kapcsolatban | 145 |
| A szemantikai elmélet mint a jelentéselmélet alapjai | 147 |
| Jelentéselméletek és igazság | 149 |
| Függvény-e egy predikátum jelentése? | 149 |
| A jelentéselméletek szemantikai alapja | 153 |
| Elméletvázak | 155 |
| Az igazság fogalma és annak környezete | 158 |
| Egy teszt-eset, konklúzió nélkül | 164 |
| Óvatos konklúzió | 167 |
| Az igazság fogalmának eredete és szerepe | 171 |
| Az igazság eredeti fogalma | 171 |
| Hogyan válik el az igazság fogalma a helyesség fogalmától? | 172 |
| Az igazság és az állítások miértje | 179 |
| Igazság és deduktív következtetés | 180 |
| A dedukció igazolása | 189 |
| Logikai törvények | 189 |
| Logikai törvények igazolása és bírálata | 193 |
| Viták az alaptörvényekről | 195 |
| Az igazolás problémája és a filozófus | 198 |
| Bővítheti-e tudásunkat a deduktív következtetés? | 200 |
| Körkörösség, konzisztencia és harmónia | 205 |
| Biztos, hogy egy logikai törvény bármiféle igazolás körkörös? | 205 |
| Igazolásra szorulnak-e egyáltalán a logikai törvények? | 209 |
| Megkérdőjelezhetők-e a logikai törvények? | 513 |
| Az osszhang és a logikai konstansok | 219 |
| Konzervatív kiterjesztések | 221 |
| Holizmus | 225 |
| Kompozicionalitás | 225 |
| Egy példa a holizmusra | 228 |
| A holizmus és a logikai törvények | 231 |
| Globális holizmus | 233 |
| Még egy változat a globális holizmusra | 240 |
| Szétválaszthatatlanság | 244 |
| Logikai törvények bizonyításelméleti igazolásai | 248 |
| Önigazoló szabályok | 248 |
| Az összhang követelménye | 249 |
| Önigazoló bevezetési szabályok | 253 |
| Másodrendű bizonyításelméleti igazolások | 254 |
| Mit tekinthetünk bevezetési szabálynak? | 258 |
| Harmadrendű bizonyításelméleti igazolások | 260 |
| Az alapvető feltevés | 267 |
| Elfogadható-e az alapvető feltevés? | 267 |
| Alternáció | 267 |
| Kondicionális | 274 |
| Univerzális kvantifikáció | 275 |
| Összegzés | 279 |
| Egyensúly | 281 |
| Kiküszöbölési szabályok | 281 |
| A lefelé haladó igazolási eljárás | 284 |
| Az egyensúly követelménye | 287 |
| Negáció | 291 |
| Néhány zárómegjegyzés a klasszikus negációról | 296 |
| Igazságfeltételeken alapuló jelentéselméletek | 300 |
| Hogyan lehet bírálni elfogadott logikai törvényeket? | 300 |
| Szemantikai elméletek bírálata | 302 |
| Kétértékű szemantikák | 302 |
| Többértékű szemantikák | 303 |
| Wittgenstein | 304 |
| Jelentés és tudás | 305 |
| Az igazság és az igazság felismerése | 306 |
| Alapszótár | 309 |
| Eldöntetlen állítások | 312 |
| Más lehetőségek | 314 |
| A jelentés elmélete és a realizmus | 320 |
| Gyenge és erős redukcionizmus | 320 |
| Mi a realizmus? | 322 |
| Naiv realizmus | 325 |
| Fenomenalizmus | 326 |
| Diszkvotáció | 328 |
| A nem-klasszikus logikai konstansok alárendelt használata | 329 |
| Antirealista jelentéselméletek | 331 |
| A metafizika és a jelentés elmélete | 334 |
| Milyen a helyes jelentéselmélet? | 336 |
| A realista ellenvetései | 338 |
| Isten mindentudása | 345 |
| Név- és tárgymutató | 349 |
