kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Irodalmi Intézet |
|---|---|
| Kiadás helye: | Pest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés |
| Oldalszám: | 494 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | "Schlipf J. A. koszoruzott pályamunkája harmadik tetemesen bővített és javított kiadása nyomán szabadon magyarítá Tóthfalusi Miklós. Harmadik magyar kiadás, a szövegbe nyomott sok metszvénynyel." |
| Szerző előszava az I. kiadáshoz | |
| Szerző előszava a II. kiadáshoz | |
| Szerző előszava a III. kiadáshoz | |
| Vezérszó fordítótól | |
| Földismeret | |
| Bevezetés | 1 |
| Éghajlat | 2 |
| Felső földréteg és földalj | 3 |
| Földfajok | 4 |
| Homok v. kovaföld | 5 |
| Agyagföld | 6 |
| Homag v. homokagyagföld | 8 |
| Mészföld | 9 |
| Márgaföld | 10 |
| Televény (Humus) | 11 |
| Kövecses v. kőhömpölyföld | 12 |
| Turfa v. tőzeg- és lápföld | 14 |
| Jegyek, mikből a földművelő a különféle földfajokat megismerni tanulhatja | 14 |
| látható tünemények | 15 |
| szagolható tünemények | 16 |
| hallható tünemények | |
| tapintati tünemények | 17 |
| Gyakorlati szabályok a különböző földfajok munkálását illetőleg | 17 |
| A szántás | |
| A boronálás | 19 |
| A hengerzés | 20 |
| A telkesitésről | |
| Bevezetés | 21 |
| Főszempontok földdarabok nagybani telkesitéséről | 22 |
| Vizlecsapolás s kiszáritása a földeknek | 24 |
| Szabályok, melyekre a nyilt és födött árkok készitésénél ügyelni kell | 27 |
| Erdőföldek telekitése | 30 |
| Vadonok, sivatagok, legelők és füvelőföldeknek megtelkesitése | 32 |
| A hanga- és homokföldek telkesitése | |
| A láp- és turfaföld telkesitése | 34 |
| Gyepégetés | 35 |
| Kiigazgatása igen egyenetlen földfelületeknek | 36 |
| A telkesitett föld javitása | 38 |
| Alkatrészeit illetőleg | |
| A termőréteg mélységére nézve | 39 |
| Eszközök és műszerek | |
| Melyek a föld czélszerű munkálásához megkivántatók | 40 |
| Az eke | |
| Ágyeke | 42 |
| Töltögető-eke | 45 |
| Lókapa v. sorkapáló | 44 |
| Borona | |
| Henger | 46 |
| Csusztató | |
| Rétgyalu | 47 |
| Földelő-teknő | 48 |
| Repczevető-gép | 49 |
| A trágyázásról | |
| Bevezetés | 51 |
| Különböző fajai az állattrágyának | 52 |
| Szarvasmarha-ganaj | |
| Juhtrágya | |
| Lóganaj | 53 |
| Sertésganaj | 54 |
| Baromfiganaj | |
| Árnyékszék-trágya | |
| Az állattrágyák kezelése | 55 |
| Alom v. alomszerek | |
| Ganajtartó | 57 |
| Az istállóganaj használása | 60 |
| Hig trágyaszerek | 64 |
| Növényországi trágyaanyagok | 66 |
| Tisztán állati trágyaszerek | 68 |
| Ásványországi trágyaszerek | |
| Vegytrágya v. keveréktrágya | 72 |
| Növényművelés | |
| Bevezetés | 74 |
| Általános növényművelés | |
| Vetésrőli tan | 74 |
| Megválasztása és tulajdonai a magnak | 75 |
| Csirázóereje a magnak | |
| Változtatgatása a vetőmagnak | 76 |
| A magnak előkészitése | 77 |
| Mennyit kell a magból vetni | |
| A vetés ideje | 78 |
| Az elvetés és a magnak alátakaitása | 80 |
| Szükséges munka a vetés után | 82 |
| Átültetés | 83 |
| Ápolása a vetésnek | |
| Nagy nedvesség és nagy szárazság elleni orvosság | 84 |
| A földnek kapálás és töltögetés általi megmunkálása | |
| Trágyázása a növényeknek tenyésztök közben | 86 |
| Gyomirtás vagy gyomlálás (és a gyomok) | |
| Kártékony állatok eltávolitása és pusztitása | 89 |
| Betegségei a növényeknek és azok óvszerei | 93 |
| Más káros jelenetek | |
| - kifagyás | 95 |
| - megdülés v. lefekvés | 96 |
| Oly szerek alkalmazása, mik egyes növényeknél a gyümölcsözést v. maghozást és az érést czélozzák | |
| Az aratás | 97 |
| Szükséges előkészület | 97 |
| Az időt az aratáshoz meg kell választani | 98 |
| Az aratási munkálatok: learatás és a kaszálás | 98 |
| Kiszáritása a levágott terménynek | 99 |
| Behordása és eltartása a learatott életnek | 101 |
| A mag-kiverés | 103 |
| A mageltartás | |
| Fajszerű növénytermelés | |
| A gabonafajok | 103 |
| A tönköly | 106 |
| Tavasz-tönköly | 108 |
| Közönséges buza | 108 |
| Tavaszbuza | 110 |
| Rozs | 111 |
| Bokrosrozs | 115 |
| Tavaszrozs | 114 |
| Ősziárpa | |
| Alakorbuza | 115 |
| Tavaszárpa | 116 |
| Zab | 118 |
| Rizsbuza | 119 |
| Kukoricza v. tengeri | 120 |
| Köles | 122 |
| Hüvelyvetemények v. hüvelyesek | 125 |
| Borsó | 124 |
| Bab v. ló- v. abrakborsó | 125 |
| Lencse | |
| Paszuly v. gyalogbab | 126 |
| Lóbab | 127 |
| Tatárka v. hajdina | 128 |
| Takarmánynövények | 129 |
| A 3levelű v. veres lóher | 130 |
| Különféle egyéb lóherfajok | 133 |
| Luczerna v. csigacső | 134 |
| Baltaczin v. spanyol lóher | 136 |
| Különféle más takarmánynövények | 137 |
| Czélirányos ajánlatok bekövetkezhető takarmány- és szalmaszükség idejére | 139 |
| Gyök- v. gumós v. kapanövények | 141 |
| Burgonya | 142 |
| Csicsóka | 149 |
| Burgundi- v. czukorrépa | 150 |
| Kerekrépa | 153 |
| Karórépa v. mezei kalaráb | 154 |
| Sárga- v. murokrépa | |
| Fejes káposzta | 156 |
| Kereskedelmi v. iparnövények | 158 |
| Olajnövények | |
| Repcze, őszirepcze | 159 |
| Tavaszrepcze | 162 |
| Rapsza v. őszirapsza | 163 |
| Tavaszrapsza | |
| Mák | |
| Gomborka | 165 |
| Madia v. olajmád | 166 |
| Fonalnövények | |
| Len | 168 |
| Kender | 174 |
| Festéknövények | |
| Buzér v. pirositó-buzér | 174 |
| Csülleng v. festő-izacs | 179 |
| Sárga v. fogas rezeda | |
| Fűszernövények | |
| Mustár | 181 |
| Kömény | |
| Ánizs-kapor v. édes kömény | 182 |
| Ánizs | 183 |
| Koriandrum | |
| Egyéb gyári és keresked. növények | |
| Komló | 184 |
| Dohány | 189 |
| Takácsmácsonya | 195 |
| Katáng | 196 |
| Kávébabó | 191 |
| Görög széna v. bakszarvu lepkeszeg | 197 |
| Vetésforgás | |
| Bevezetés | 198 |
| Föld | |
| Éghajlati viszonyok | 199 |
| Különféle más körülmények- s viszonyokra való tekintet | 200 |
| A vetésforgás elosztása | 205 |
| A szem- v. maggazdaság | |
| A vetésváltó-gazdaság v. váltórendszer | 210 |
| Legelő-gazdaság | 2103 |
| Szabad gazdaság | 217 |
| Rétművelés | |
| Rétekrőli fogalom | 218 |
| Elosztása a réteknek | |
| A rétek értéke | 219 |
| Rétnövények | |
| Agyagföldre, száraz rétre, valamennyire nedves és jó földre, homokos földre, ártalmas, rosz rétnövények | 220 |
| A természetes rétek ápolása | |
| Megtrágyázása a réteknek | 226 |
| Réttrágyázásnáli szabályok | 228 |
| Megvizezése a réteknek | 229 |
| Vizezésmódok | 231 |
| Csörgedeztetési készület | |
| - lejtőszerű csörgedeztetés | 232 |
| - Hátas szerkezet | 233 |
| Rétvizezési idő | 234 |
| Általános szabályok a csörgedeztetésnél | 236 |
| Föl- vagy elárasztás | 237 |
| Vizlecsapolás és kiszáritás | 238 |
| Uj rétek alakitása | |
| Kaszálása és termése a réteknek | 241 |
| Azon mód, mely szerint iszapos vagy pedig nedvesen betakaritott takarmányt az állatok egészségére kár nélkül föl lehet etetni | 244 |
| Szőlőművelés és bortermesztés | |
| Bevezetés | 246 |
| Éghajlat | 247 |
| Fekvés | |
| Környezet | 248 |
| A föld | |
| Szőlőkert-készités | 249 |
| A szőlőfajok megválasztása | 251 |
| A szőlő-ültetvények | 253 |
| A szőlő ojtása | 254 |
| A kiczövekelés v. sorjelelés | 255 |
| Ültetése a metszvényvenyigék-, v. porhajasoknak | |
| A fiatal szőlőtelepitvény kezelése az első három évben | 257 |
| A szőlőtő különféle nevelésmódjai | 258 |
| Tökéletesen felnőtt szőlőkkeli bánásmód | 263 |
| Trágyázása a szőlőnek | 268 |
| A szedés vagy borszüret | 269 |
| A borokkal való bánás pinczében | 275 |
| Gyümölcsfatenyésztés | |
| Bevezetés | |
| A földnek minősége | 278 |
| Fekvés és irányzat | |
| A gyümölcsfák növelése és szaporitása | 279 |
| A fiatal gyümölcsfák nemesitése | 282 |
| Általános szabályok fiatal gyümölcsfák nemesitésénél | 288 |
| Névjegyzéke némely gyümölcsfajoknak becsök s értékük különbsége szerint | 289 |
| Almafajok | 202 |
| Körtvefajok | 295 |
| További kezeltetése az ojtványoknak a faiskolában | 298 |
| A fák átültetése | 300 |
| A kiültetett fák ápolása | 302 |
| Vén fák tisztogatása vagy megmetszése | 306 |
| Azon betegségek, bajok s káros esetek, miknek a gyümölcsfák ki vannak téve | 307 |
| Gyümölcsfák sebzései, faragasz vagy oltóviaszok | 308 |
| Egyéb kártékony befolyások eltávolitása | 309 |
| A hideg | 311 |
| Terméketlenség, és okai | 315 |
| A varázsgyűrű | 307 |
| A gyümölcs használása | 318 |
| Vad faültetvények | 320 |
| Állattenyésztés | |
| Bevezetés | 322 |
| A háziállatok fajtái | |
| Házi állatok nemesitése | 323 |
| Ápolás és táplálás | |
| Marhatenyésztés | |
| A (szarvas-) marhafajok elosztása | 329 |
| A marhatartás czélja | 331 |
| A párositás | 332 |
| Párzásra alkalmas életkor | 334 |
| Tenyésztésre meddig alkalmasok a marhák? | |
| A tehenek száma egy bikára | 335 |
| A tehenek megfolyatása | |
| Hasasság és ellés | 336 |
| Borjutáplálási módok | 338 |
| Mint kell a borjukat ápolni | 339 |
| Táplálása s ápolása a marhának | 341 |
| Istállóztatás | |
| A téli takarmányozás | |
| A téli takarmány elkészitése | 344 |
| Téli takarmányszükséglet | 346 |
| Előnyei és átalános szabályok nyarantai istállón-tartásnál | 348 |
| Nyaratszaki istállóztatás | |
| Zöldtakarmányszerek | 351 |
| A takarmányozás ideje és tartóssága, megszabva egyszersmind a takarmányadagokat | 353 |
| Itatás, sózás és egyéb ápolás | |
| Légelőn tartás v. legelőztetés | 354 |
| A szarvasmarha fiatal vagyis tinótenyésztés végetti használása | 356 |
| A szarvasmarhából fejés által nyert haszon | 357 |
| A fejésnéli bánásmód | 358 |
| A tejnek értékesitése | 360 |
| Tejeladás | |
| Vajkészités | 361 |
| Sajtkészités | 363 |
| Szarvasmarha hizlalás általi használata | 366 |
| Dolgoztatás általi használat | 372 |
| Lovaknak előnyei az ökrök felett | 374 |
| Az ökörtartás előnyei | 374 |
| Ganaj által vett haszon a marhákból | 375 |
| A szarvasmarha külső hibái | |
| Szokottabb betegségek szarvas marháknál | 379 |
| Főhibái a szarvasmarhának | 588 |
| Ismejelek, melyekből a szarvasmarha életidejét lehet megtudni | 389 |
| Marhakölcsön- és marhabiztositó intézetek | 390 |
| Lótenyésztés | |
| Bevezetés | 391 |
| A lófajokról | |
| A lovak korának megismerése; nemi különbség | 393 |
| Általános szabályok lótenyésztésnél | 394 |
| A lóvásárlás v. lókereskedésnéli főszempontok | 395 |
| Törvényes jótállás lóvételnél | 403 |
| Különféle előnyök, miket fiatal lovak felnövelése nyujt, s azon feltételek, mik mellett ez tanácsos | 406 |
| Párositás | 407 |
| A megcsikózás v. megellés | 411 |
| A csikó felnövelése | 412 |
| A lónak istállóni táplálása és ápoltatása | 414 |
| A lovak legelőni táplálása v. legelőzés | 420 |
| Némely előforduló lóbetegségek s ezek orvoslása | 420 |
| Sertéstenyésztés | |
| Bevezetés | 427 |
| A sertések természete | |
| A sertés fajtái | 428 |
| A sertések párzásáról | 429 |
| Megmalaczozás | 430 |
| A malaczok nevelése | 431 |
| A disznók ápolása | 432 |
| A disznók ólbani ápolása | 433 |
| A sertések legelőni táplálása | |
| A disznóól minő legyen? | 435 |
| A sertéstartás haszna | |
| A disznó-hizlalása | 437 |
| A legpusztitóbb sertésnyavalyák okai, gyógy- és óvszerei | 439 |
| Függelék | |
| Házi gyógyszertár | |
| Méhtenyésztés | |
| A méhtenyésztés becséről | 444 |
| Kedvező hely a méhtartásra nézve | |
| A méhek fajai | 445 |
| Királyné, Dolgozóméhek, Herék | |
| A méhes | 446 |
| A méhek vétele | 447 |
| A méhlakok v. kaptárok | |
| A méhtenyésztéshez megkivántató eszközök | 449 |
| A méhekkel való bánás tavaszkor | |
| A méhek táplálása | 450 |
| A méhek tolvajkodása | 451 |
| A méhek anyátlansága | 453 |
| A méhkasok egyesitése | 454 |
| A méhek alátevése | 455 |
| A méhkasok helyváltoztatása | 456 |
| A rajzás általánosan | |
| A rajzás ismertető jelei | 457 |
| A rajok fogása | |
| A leszedés | 460 |
| A raktári méhtenyésztés | 460 |
| A méhekkeli bánásmód őszkor | 461 |
| A méhek betegségei | 462 |
| A méhek ellenségei | 463 |
| A méz és viasz csinálása | 464 |
| Toldalék | |
| Birkatenyésztés | |
| Tenyésztési czél | 465 |
| Istállók, aklok, hodályok, szinek | 466 |
| Tenyésztési ügyek | 468 |
| Takarmányozás és legeltetés | 475 |
| Ispotály | 481 |
| Szinelés | |
| Mosás | 482 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.