A mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási árstatisztika módszere

Előszó

A mezőgazdasági árstatisztikai számításokat hasonlóan a más ágazati árstatisztikákhoz elsősorban sokrétű összehasonlításokra, értéktömegek /volumenek/ megállapítására, folyamatos tájékoztatásra alkalmazzák.
A vázolt alkalmazási terület eléggé szerteágazó. A termékárak vizsgálata termékcsoportok, termelő üzemtípusok, értékesítési- és árformák szerint történik.
A mezőgazdasági termékek ármegfigyelésénél el kell tekinteni a más területeken általánosnak mondható elvtől, vagyis a minőségi és egyéb ismérvek alapján konkretizált árreprezentánsok kijelölésétől. Ez részben a mezőgazdasági értékesítési árrendszer sajátosságának következménye. Az értékesítésben döntő súllyal szereplő felvásárlásnál az alapárakon kívül különféle felárakat, illetve árcsökkentéseket alkalmaznak, melyek termékreprezentánsonként részletezve nehezen konkretizálhatók. Például a mennyiségi és a minőségi felár több fajta áru együttes mennyisége alapján jogos és utólag egy összegben kerül kifizetésre. Külső objektív okok /időjárás, elemi csapások, kártevők, betegségek/ erősen befolyásolhatják a termékek minőségét. Így gyakran előfordulhat, hogy egy konkrét minőségű áru egyik évben reprezentáns súllyal szerepel, a másikban nem, a következőben esetleg ismét. Mindezek következtében az árstatisztikai adatgyűjtésekben a termékek átlagárát figyeljük meg. Ez értelemszerűen a piaci termelői árakra is vonatkozik.
A több évtizedes idősorok adatai az átlagárakon alapulnak. E gyakorlat kezdettől fennállt.
Az átlagárakat természetesen az árváltozásokon kívül az összetétel változása is befolyásolja. Ennek mértéke számításokkal meghatározható, mellyel következtetni lehet a tiszta árváltozásra. A módszer előnye az, hogy lényegesen nagyobb árutömeget vesz számításba, mintha az egyes termékeket csak reprezentánsokkal figyelnék meg. /Az ajánlott számítás menetét a füzet tartalmazza./ Vissza