1.035.090

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A mi alkotmányunk

Vélemények és elemzések Magyarország Alkotmányáról

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 548 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-224-888-0
Megjegyzés: További szerzők a tartalomjegyzékben.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv főszerkesztője:
TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ
GONDOLATOK A KÖNYVBŐL
Az Alkotmány nem mindennapi olvasmányom, de fontosnak tartom, hogy kéznél, a könyvespolcunkon legyen. Az Alkotmány szerintem kifejezi egy nemzet értékrendjét, együttélési normáit, működési alapelveit a közjó megvalósítására. Annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Sajnos igaz, hogy lehet valami jogszerű, azaz betű szerint megfelel az Alkotmánynak, de a szellemének mégsem megfelelő. Iszonyúan nagy baj, ha az Alkotmány értelmezése hatalmi vitáknak esik áldozatul.
Benkő Ágota
Az „én Alkotmányom", amely épít a történelmi példákra, elveti az ország hagyományaitól idegen intézményeket és megoldásokat, fontos figyelmet fordít a demokratikus értékekre, amely a világ fejlett régióiban evidencia. Nemcsak elismeri, hanem garantálja is az emberi jogokat, és szétválasztja a hatalmi ágakat. Az Alkotmány ma már nem állam, hanem állampolgár centrikus és a mi érdekeinket szolgálja.
Holló József Ferenc
A képviselő karizmája a... Tovább

Fülszöveg

A könyv főszerkesztője:
TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ
GONDOLATOK A KÖNYVBŐL
Az Alkotmány nem mindennapi olvasmányom, de fontosnak tartom, hogy kéznél, a könyvespolcunkon legyen. Az Alkotmány szerintem kifejezi egy nemzet értékrendjét, együttélési normáit, működési alapelveit a közjó megvalósítására. Annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Sajnos igaz, hogy lehet valami jogszerű, azaz betű szerint megfelel az Alkotmánynak, de a szellemének mégsem megfelelő. Iszonyúan nagy baj, ha az Alkotmány értelmezése hatalmi vitáknak esik áldozatul.
Benkő Ágota
Az „én Alkotmányom", amely épít a történelmi példákra, elveti az ország hagyományaitól idegen intézményeket és megoldásokat, fontos figyelmet fordít a demokratikus értékekre, amely a világ fejlett régióiban evidencia. Nemcsak elismeri, hanem garantálja is az emberi jogokat, és szétválasztja a hatalmi ágakat. Az Alkotmány ma már nem állam, hanem állampolgár centrikus és a mi érdekeinket szolgálja.
Holló József Ferenc
A képviselő karizmája a méltóságában van. Megérzik a honfitársak, ki az, aki azt mondja, ami a szívét nyomja (az ész kontrollja alatt); aki esetleg tévedhet, de nem hazudik. Az a jó képviselő, aki helyettünk szól, mert erre felhatalmaztuk. Egyéni stílusát megőrzi. Sorsdöntő ügyekben jelen van, nem sunyít, nem lapít. Tudja, egyformán fontos embernek, nemzetnek: a Kenyér és az Ige. A kettő együtt: a teljes élet feltétele.
Jókai Anna
Elképzelésemben úgy él a polgármester (ahogy az a megnevezéséből is értelmezhető), mint a polgárok mestere, azaz a polgár nevű „foglalkozás, szakma" művelői közül a legkiemelkedőbb egyéniség. Ha nem lenne demokrácia, talán így is lenne, de hát az van! A demokráciának tudható be (majdnem azt írtam: köszönhető), hogy egy adott közösség tagjai közül (esetenként még csak a közösséghez sem tartozó, mondjuk így), emberek közül elindul valaki a választásokon, hogy megszerezze ezt a posztot. Szerencsés esetben egyúttal ő a polgárok legnemesebbje, a legerényesebb mindannyiuk közül, de mint tudjuk (lásd még a lottózást!), kevesebb a szerencsés eset, mint a nem szerencsés (gyakran szerencsétlen).
Nagy Bandó András
Egy XX-XXI. századi európai, demokratikus államban - ahova időnként kételyeim ellenére hazámat is sorolom - hát persze, hogy olyanokat kell írni az Alkotmányba, mint például: „a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez." Tehát van palack, rajta szép címke De hogyan és kinek kellene a „testi és lelki egészség" címkéjű palackot tartalommal megtölteni?
Monspart Sarolta Vissza

Tartalom

Sólyom László ajánlása 11
Életrajzok 13
A szakmai kommentárok szerzői 29
Trócsányi László: Bevezető 31
Balogh Elemér: Alkotmányunk történelmi dimenziója 39
Preambulum 43
A Preambulumhoz: Trócsányi László 45
I. fejezet
Általános rendelkezések 47
Martonyi János a köztársaságról, a demokráciáról és a jogállamról 49
Az 1-2. §-hoz: Trócsányi László 52
Fóris György a szuverenitásról és az európai integrációról 56
A 2/A. §-hoz: Trócsányi László 60
Körösényi András a pártokról és a szakszervezetekről 62
A 3. §-hoz: Paczolay Péter 65
A 4. §-hoz: Kiss Barnabás 66
Béndek József az államhatárról 68
Sallai János az államhatárról, a határőrizetről és a határtörténetről 72
Az 5. §-hoz: Kiss Barnabás 74
Herczegh Géza Magyarország külkapcsolatairól 75
László Ferenc a nemzetközi kapcsolatokról
és a határon túl élő magyarságról 79
A 6. §-hoz: Révész Béla 82
Prandler Árpád a jogok összhangjáról 85
A 7. §-hoz: Tóth Judit 89
Halmai Gábor az alapvető jogok védelméről 95
A 8. §-hoz: Szajbély Katalin 97
Bőd Péter Ákos az Alkotmány gazdasági rendelkezéseiről 99
Hernádi Zsolt a vállalkozás szabadságáról és a piacgazdaságról 105
Tóth Péter a piacgazdaságról és a verseny szabadságáról a mezőgazdaságban 112
A 9-12. §-hoz: Papp Tekla 117
A 13. §-hoz: Dudás Gábor 125
A 14. §-hoz: Hegedűs Andrea 127
Frenreisz Károly a házasságról és a családról 129
A 15. §-hoz: Hegedűs Andrea 131
Kothencz János az ifjúság védelméről („Velük értük hogyan ?") . . . 134
A 16. §-hoz: Hegedűs Andrea 135
Habsburg György 'a szociális biztonságról 138
A 17. §-hoz: Lőrincsikné Lajkó Dóra 140
Für Anikó a környezet védelméről („Meddig?") 142
Molnár Gyula a környezet- és természetvédelemről
(„Mit látunk magunk körül, avagy légy jó megfigyelő!") 143
A 18. §-hoz: Bobvos Pál 145
II. fejezet
Az Országgyűlés 149
Gergely András az országgyűlésről („Miért országgyűlés?") 152
A 19. §-hoz: Bánki Miklós 155
Sajó András a kivételes jogrendről („Hadiállapot, rendkívüli állapot, szükségállapot - látomás") 159
A 19/A-E. §-hoz: Tóth Judit 163
Jókai Anna a képviselőről („A mi képviselőnk") 169
A 20-20/A. §-hoz: Tóth Károly 171
A 21-22. §-hoz: Csink Lóránt 174
A 23-24. §-hoz: Bánki Miklós 177
A 25-26. §-hoz: Tóth Károly 179
A 27. §-hoz: Csink Lóránt 181
A 28. §-hoz: Bánki Miklós 182
A 28/A. §-hoz: Csink Lóránt 184
Füzes Oszkár a népszavazásról 186
Prőhle Gergely a népszavazásról a svájci politikai rendszerben 189
A 28/B-E. §-hoz: Tóth Károly 190
III. fejezet
A köztársasági elnök 193
Bíró Zoltán a köztársasági elnöki intézményről 197
Heltai Péter a jó köztársasági elnökről 199
A 29. §-hoz: Paczolay Péter 201
A 29/A-E. és 30. §-hoz: Kiss Barnabás 202
A 30/A. §-hoz: Paczolay Péter 205
A 31-31/A. §-hoz: Kiss Barnabás 206
A 32. §-hoz: Csink Lóránt 209
IV. fejezet
Az Alkotmánybíróság 211
Kovács István nézetei az Alkotmánybíróságról (posthumus) 213
Kőszeg Ferenc az élő alkotmányról 215
Szabó József nézetei az Alkotmánybíróságról (posthumus) 219
Zlinszky János az Alkotmánybíróságról (Alkotmány, alkotmányvédelem, Alkotmánybíróság) 222
A 32/A. §-hoz: Kiss Barnabás 226
V. fejezet
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 229
Gönczöl Katalin az ombudsmanról [„Egészen (Állampolgári) Biztos"] 231
Majtényi László az ombudsmanról („Hogy kezdődött?") 236
A 32/B. §-hoz: Trócsányi Sára 237
VI. fejezet
Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank 241
Kovács Árpád az Állami Számvevőszékről („Igazat és nem csak valódit kell tudni mondani") 243
A 32/C. §-hoz: Kampler Béla 245
Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bankról 248
A 32/D. §-hoz: Kampler Béla 250
VII. fejezet
A Kormány 255
Stumpf István a Kormányról, a kormányzati politikáról és a jó kormányzásról 260
A 33-34. §-hoz: Trócsányi László 262
A 35. §-hoz: Kiss Barnabás 266
A 35/A. §-hoz: Király Andrea 268
A 36-37. §-hoz: Tóth Judit 271
A 39. §-hoz: Trócsányi László 277
A 39/A. §-hoz: Géczi József Alajos 279
A 39/B-40. §-hoz: Kiss Barnabás 281
VIII. fejezet
A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek 283
Holló József Ferenc a Honvédségről és a rendvédelmi szervekről 286
A 40/A-C. §-hoz: Balogh Tamás 291
IX. fejezet
A helyi önkormányzatok 297
Lánczi András a helyi önkormányzásról és az önkormányzatokról 299
A 41-43. §-hoz: Józsa Zoltán 302
Piri József a helyi népszavazásról (A korlátozott autonómiától a szuverén önkormányzatig) 308
A 44-44/A. §-hoz: Józsa Zoltán 311
Nagy Bandó András a polgármesteri tisztségről (Ami nekem jutott) 315
A 44/B. §-hoz: Józsa Zoltán 318
X. fejezet
A bírói szervezet 321
Babus Endre a bírákról (Angyal a ruhásszekrényben) 324
Lukács Zsuzsanna a bírói hivatásról 325
A 45-46. §-hoz: Komáromi Zoltán 327
A 47-48. §-hoz: Lichtenstein József 329
Az 50. §-hoz: Sulyok Tamás 333
XI. fejezet
Az ügyészség 337
Bárd Károly az ügyészségről (Milyen ügyészséget szeretnék?) 339
Papp Gábor az ügyészségről 343
Az 51-53- §-hoz: Lőrinczy György 345
XII. fejezet
Alapvető jogok és kötelességek 353
Bolberitz Pál az emberi méltóság keresztény szemléletéről 355
Sándor Judit az emberi méltóság tiszteletéről a bioetikában és az orvosbiológiai jogban 357
Az 54. §-hoz: Szajbély Katalin 365
Tari Ferenc a személyi szabadságról és az ettől megfosztottakról 367
Az 55. §-hoz: Karsai Krisztina 369
Az 56. §-hoz: Papp Tekla 370
Bánáti János a tisztességes eljáráshoz való jogról 372
Az 57. §-hoz: Badó Attila 374
Az 58. §-hoz: Tóth Judit 377
Révész Béla a titokról („Magán" és „titok") 380
Az 59. §-hoz: Harangozó Attila 385
Bogárdi Szabó István a vallás szabadságáról 388
A 60. §-hoz: Petneházy Zsigmond 392
Alföldi Zoltán a sajtó szabadságáról 396
Szajbély Mihály a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságáról 398
A 61. §-hoz: Czeglédi Ádám 400
Hegedűs Zsuzsa a gyülekezési jogról 404
A 62. §-hoz: Bárkányi Gábor 410
Herbert Tamás az egyesülési és a petíciós jogról 412
A 63-64. §-hoz: Csink Lóránt 414
Nemes János a menekültek jogállásáról 417
A 65. §-hoz: Dux László 419
Benkő Ágota a nők és a gyermekek jogairól 421
Hevesi Flóra a nők elleni erőszakról 423
Molnár Gabriella az anyák jogairól (Élhess nőként, anyaként!) 425
A 66. § -hoz: Dux László 426
A 67. §-hoz: Hegedűs Andrea 428
Kállai Ernő a kisebbségi léthelyzetről és a jogokról 430
Mohácsi Viktória a roma kisebbségekről („Magyarország Alkotmánya a Romák Alkotmánya is") 434
A 68. §-hoz: Kaltenbach Jenő 438
Janics Natasa az állampolgárságról 441
Saad Moufek az állampolgárságról (Magyarnak születni?) 444
A 69- §-hoz: Bárkányi Gábor 445
Szentgyörgyvölgyi Péter a választójogról 447
A 70. §-hoz: Kiss Barnabás 450
Balogh Rodrigó a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról 452
Ligeti György a diszkriminációról 454
A 70/A. §-hoz: Kiss Barnabás 456
Cser Ágnes a munkához való jogról 458
A 70/B. §-hoz: Hajdú József 461
Cser Ágnes a sztrájkjogról 465
A 70/C. §-hoz: Rúzs Molnár Krisztina 467
Frank Júlia az egészséghez való jogról (Hétköznapi csoda - vagy állampolgári jog?) 469
Monspart Sarolta a testi és lelki egészséghez való jogról 471
A 70/D. §-hoz: Majsa Dóra 473
Iványi Gábor az idősekről, betegekről, árvákról való gondoskodásról . . . 477
Krémer Balázs a szociálpolitikáról 479
A 70/E. §-hoz: Lőrincsikné Lajkó Dóra 483
Fábri György a tudomány és az oktatás szabadságáról 485
Gryllus Dániel a művészeti élet szabadságáról 489
Perényi Eszter a művészeti élet szabadságáról 494
A 70/F-G. §-hoz: Nagy Zsolt 495
Magyarossy József a haza védelméről („Atyámfiai! Véreim! Polgártársak!") 499
Szabó József János a haza védelmének kötelezettségéről 501
A 70/H. §-hoz: Balogh Tamás 503
Róth Miklós a közteherviselésről a jog tükrében 505
A 70/1. §-hoz: Kampler Béla 509
Csovcsics Erika a tankötelezettségről 511
A 70/J. §-hoz: Hegedűs Andrea 515
Mohay György az alapjogsérelem orvoslásáról (Mindenható-e az Alkotmány, avagy Malamud hatása a jogértelmezésre) 517
A 70/K. §~hoz: Szajbély Katalin 520
XIII.fejezet
A választások alapelvei 523
Ifj. Bertényi Iván a választások alapelveiről 525
A 71. §-hoz: Tóth Károly 530
XIV. fejezet
A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei 533
Lipcsey Andersson Emőke a jelképeinkről 535
V. Majzik Mária a Himnusz-szoborról 538
A 74-76. §-hoz: Sulyok Tamás 541
XV. fejezet
Záró rendelkezések 545
A 77-78. §-hoz: Tóth Károly 547
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A mi alkotmányunk A mi alkotmányunk A mi alkotmányunk

A lapélek enyhén foltosak.

Állapot:
7.480 ,-Ft
37 pont kapható
Kosárba
konyv