| Bevezetés | 13 |
| A könyv megszületéséről | 13 |
| Módszerem kialakulásáról | 14 |
| A tanítómesterekről | 15 |
| A szerző ars poétikája | 18 |
| A magyar történelem néhány tanulsága | 19 |
| A jelenkori történészek hibái | 21 |
| Intelmek a társadalomtudósok számára | 21 |
| Köszönet | 22 |
| A különleges 20. század | 25 |
| A megsokszorozódások százada | 25 |
| A népesség túlszaporodása | 26 |
| Az életkor megkétszereződése | 27 |
| A jólét tömegessé válása a fejlett országokban | 29 |
| Az árutermelés megsokszorozódása | 29 |
| A gazdagság megtöbbszöröződése | 30 |
| A szellemi vagyon és a tőke megháromszorozódása | 31 |
| A kultúra és a tudomány megsokszorozódása | 32 |
| Sokszorosára nőtt az emberek térbeli mobilitása | 33 |
| A felszabadulások százada | 34 |
| A fogyasztói társadalom kialakulása | 34 |
| A nők felszabadulása | 35 |
| A gyermekek felszabadulása | 36 |
| Az éhség legyőzése | 37 |
| A biológiai felszabadulás | 37 |
| Az állampolgár polgár lesz | 39 |
| Kis ország polgárának lenni jó | 39 |
| A nagy fordulatok százada | 41 |
| Az ország differenciálódása | 41 |
| A világ tizede még soha nem volt ilyen szegény | 42 |
| Megfordul az arány katonák és vagyonőrök között | 42 |
| Fordulat a tömegtermeléssel szembeni igényekben | 44 |
| Fordulat a személyes szolgáltatások terén | 46 |
| A problémamegoldó szolgáltatás felvirágzása | 48 |
| Egy előny hátránnyá válik | 50 |
| Fordulat a politika és a háború hadszínterein | 51 |
| A szovjet mumus előnye az USA számára | 52 |
| Az imperializmus drága és önpusztító lehet | 54 |
| Gazdasági integráció és kulturális elkülönülés | 55 |
| Az USA délkeletről északnyugatra fordult | 56 |
| Fordulat a városiasodásban: urbanizációs fekélyek kialakulása | 57 |
| A nemzeti államhatárok jelentőségének csökkenée | 58 |
| A személyi tulajdon győzelme | 59 |
| A piacra termelés helyett megrendelésre termelés | 60 |
| A szellemi tőke felértékelődése | 61 |
| A szellemi tőke szűkösség válása | 62 |
| A minőségi munkaerő felértékelődése | 62 |
| Hiány a jó és drága, de felesleg a rossz és olcsó munkaerőben | 63 |
| A származás és az öröklés jelentőségének csökkenése | 63 |
| A vallás jelentőségének csökkenése a fejlett világban | 64 |
| Hűtéstechnikai forradalom | 65 |
| Hangulati forradalom: a pesszimizmus kora | 65 |
| A gyarmati rendszer értelmetlenné válása | 66 |
| Fordulat a komparatív előnyökben | 67 |
| Fordulat a (fél)perifériák sorsában | 68 |
| Csapás az olcsó munkaerőre | 68 |
| Csapás a fejletlen infrastruktúrájú térségekre | 68 |
| Csapás a fejletlen belső piacú országokra | 69 |
| A takarékos puritanizmus hátrányossá válása | 69 |
| A történelmi szerencse forgandó | 70 |
| Kultúra és szabadidő | 71 |
| A nagy megújulások százada | 74 |
| A 20. század elejének nagy kulturális forradalma | 74 |
| A politikai harc elmélete is megújul | 75 |
| A 20. század minőségi változásai | 76 |
| A szabadidő sokrétű kiaknázása | 76 |
| A szükségletek közvetlen kielégítése | 77 |
| Világnyelv és nemzeti nyelvek | 77 |
| A kisebbségek (új) sorsa | 78 |
| Az állam kétszer is megújul | 79 |
| A vállalkozói és a társadalmi érdek eltávolodása | 79 |
| A közgazdaságtan megújulása elmaradt | 83 |
| A vajúdó 20. század | 88 |
| A fogyasztói társadalom helyett háborúzás és fasizálódás | 88 |
| A kommunista-fasiszta út oka a félperifériákon | 90 |
| A félperifériákat fellendítő vasút | 91 |
| Forradalmasító folyamatok a félperifériákon | 91 |
| A kommunizmus | 92 |
| A kommunizmus érdemei | 93 |
| A kommunista modernizálás eredményei | 93 |
| A kommunizmus és a marxizmus történelmi megítélése | 95 |
| A marxizmus történelmi szerepe | 95 |
| A kommunizmus mint vallás és prófétája Marx a messiás | 95 |
| Nyugat-Európa mint az új tanok színtere | 96 |
| Európa kereszténnyé válása | 96 |
| A keresztény (majd protestáns) Európa felemelkedése | 97 |
| A kommunista ideológia mint a fogyasztói társadalom megalapozója | 97 |
| A marxizmus a nyugati világban | 98 |
| Marxizmus az orosz birodalomban | 99 |
| A marxizmus keresztény gyökerei | 100 |
| A marxizmus a perifériákon | 101 |
| A legnagyobb vallás a kommunizmus volt | 101 |
| A kommunista siker oka | 102 |
| A kommunista tanok két nagy fogyatékossága | 103 |
| A konnunizmus építő rombolása | 103 |
| A török példa | 104 |
| A kommunizmus haladó kelet-európai szerepe | 104 |
| A kommunizmus haladó szerepe a Szovjetunióban | 105 |
| Kína nem ellenpélda | 105 |
| A kommunista kísérlet eredményessége | 106 |
| Akiket a nyugati demokráciák adtak oda a sztálinizmusnak | 107 |
| Oroszország világpolitikai jelentősége | 109 |
| Oroszország magyar szemmel | 109 |
| Oroszország és Jalta | 110 |
| Kinek volt szüksége a Szovjetunióra? | 111 |
| Verseny Oroszország kegyeiért | 112 |
| A fasizmus | 115 |
| A szovjet gyakorlat taszító hatása | 115 |
| A nemzeti jelleg tagadása | 116 |
| A magántulajdon irreális mértékű és erőszakos felszámolása | 116 |
| A fasizmus kialakulási helye | 116 |
| A fasizmusok veszélyessé válása és bukása | 117 |
| A fasizmusok történelmi megítélése | 117 |
| A japán fasizmus | 117 |
| Az argentin fasizmus | 118 |
| A fasiszta sikerek okai | 118 |
| A fasiszta tábor katonai erősségei | 119 |
| A hatékony fasiszta katonai erő összeroppanásának okai | 121 |
| Ahol a kommunizmus vagy fasizmus progresszív volt | 122 |
| Jóléti társadalmak békés kialakulása | 125 |
| A svájciak mutattak példát | 126 |
| A skandináv példa | 127 |
| A tiroli példa | 127 |
| Az észak-amerikai átalakulás feltételei és okai | 130 |
| A nagy politika hatalom hiánya alkotóvá tesz | 131 |
| A 20. században a nemzeti határok értelme megszűnik | 133 |
| Békés együttélés a népek kohójában | 134 |
| Az Egyesült Államok szerencséje | 135 |
| A New Deal világhatalmat teremtett | 136 |
| A New Deal előtti észak-amerikai társadalom | 136 |
| A New Deal eredményei | 137 |
| A makrogazdasági egyensúly nem bízható a piacra | 138 |
| A New Deal és a sikeres mezőgazdasági reform | 139 |
| Keynes és a New Deal | 140 |
| A New Deal megerősödése a II. világháború alatt | 141 |
| A New Deal befejezéődése és világtörténelmi jelentősége | 142 |
| A második világháborút megnyerők is átalakultak | 143 |
| A győztes Anglia beteg lett | 144 |
| A kísérletek véres megmérkőzése: a II. világháború | 145 |
| A győztesek, akik minden háborús céljukat elvesztették | 146 |
| A vesztesek, akik a legtöbbet nyerték | 149 |
| A két világháború kedvező hatásai | 151 |
| A haladás zászlóvivői | 152 |
| A klasszikus imperializmusok bukása és átalakulása | 153 |
| A század három óriása | 159 |
| A három óriás: Lenin, Roosevelt és Mao | 159 |
| A többi jelölt | 160 |
| Hitler | 160 |
| Churchill | 162 |
| Gandhi | 163 |
| Sztálin | 164 |
| De Gaulle és Adenauer | 165 |
| Lenin | 165 |
| Roosevelt | 166 |
| Mao | 168 |
| A történészek tévedése | 169 |
| Jalta a világpolitikai következményei | 170 |
| Sorsunk Európában | 176 |
| A honfoglalás viszonyai Európában | 176 |
| A török terjeszkedés európai megítélése | 180 |
| A mi 20. századunk | 183 |
| Előzmény: az elhibázott kiegyezés | 183 |
| 20. századi első ötven évünk (dióhéjban) | 187 |
| 20. századi második ötven évünk | 190 |
| A kollektivizálásról | 190 |
| A mezőgazdasági nagyüzemek | 192 |
| A mezőgazdasági kisüzemi és szabadidős gazdálkodás | 193 |
| A nagyüzemek és a falusi infrastruktúra | 195 |
| Nagyüzemi szigetek az agráriumban | 195 |
| A mezőgazdaság jelentősége Magyarországon | 196 |
| A falu várható felértékelődése | 197 |
| A falu visszaesése a rendszerváltás után | 197 |
| A kiszámíthatatlan történelem | 198 |
| A magyarországi szocializmus megítélése | 201 |
| Éretlenség a hazai demokratikus fejlődésre 1945-ben és 1956-ban | 203 |
| A szovjet szuronyokra támaszkodó demokratizálódásunk | 204 |
| A biztos fix melletti vállalkozás falun | 205 |
| Polgárosodás alulról | 205 |
| A család és hétvégi házak történelmi jelentősége | 207 |
| Történelmünk nagy fordulói az elmúlt ötven évben | 208 |
| A török és a szovjet megszállás történelmi párhuzamai | 209 |
| Történelmi párhuzam a németalföldi pogárosodássa | 210 |
| Két gyorsfénykép: Rajk László és Kádár János | 211 |
| Jelentéktelen jelentős emberek | 214 |
| A magyar vezetés színvonala a két háború között | 217 |
| A magyar vezetés szellemi szintje 1945 óta | 218 |
| A Németh-kormány egy közgazdász szemével | 222 |
| A népiesek harmadik hulláma | 225 |
| Magyarország és régiója: gazdasági lemaradás mélyebb okai | 232 |
| Mindennek a szocializmus volt az oka? | 233 |
| A Nyugat érdektelensége | 235 |
| Esélyünk a relatív fejlődésre | 238 |
| A felzárkózás feltételei | 241 |
| Merre tovább Közép-Európa? | 250 |
| A nyugat-európai eszmék keletre való terjedésének hullámai | 250 |
| Kereszténység | 251 |
| A reneszánsz | 253 |
| Protestanizmus | 254 |
| Felvilágosodás | 256 |
| A kapitalizálódás kedvelő feltételei | 258 |
| A marxista és szocialista ideológia forradalmai | 260 |
| A fogyasztói társadalom vonzása | 262 |
| A nemzeti értékek újból fontosság válnak | 263 |
| Európa ébredezik | 267 |
| Néhány jó tanács magyar politikusoknak | 269 |
| Magyarországon újból hiánygazdaság van | 269 |
| Kell-e Marshall segély? | 272 |
| A félelem rossz tanácsadó | 273 |
| Legyél bátrabb, mint pénztárcád | 275 |
| Három választás tanulságai | 277 |
| Miért nem követjük a csehek példáját? | 279 |
| A 20. század új világgazdasága | 283 |
| A jelenkori világgazdaság karaktere | 283 |
| A jelenlegi komparatív előnyök | 284 |
| A gyarmati rendszer megszűnésének gazdasági okai | 284 |
| A félperifériák külkereskedelme | 284 |
| A félperifériák eladósodása | 285 |
| A tulajdonviszonyok megváltozása | 286 |
| A tőkések kisajátítása a mezőgazdaságban | 287 |
| A tőkés tulajdon térvesztése az iparban | 287 |
| A hazai lakástulajdon példája | 288 |
| A nagyvállalati tőkés tulajdon térvesztése | 289 |
| A termelőerők sokszektorúvá válása | 289 |
| Fogyasztói társadalom jellemzői | 290 |
| A tudáson alapuló hatalom | 290 |
| A romantikus szocialisták és a munkás-önigazgatás | 291 |
| A munkaadó és a munkavállaló pozíciója megfordul | 291 |
| A tudás függetlenséget ad | 292 |
| Értetlenség a minőségi változásokkal szemben | 293 |
| Az iparosítás tévútjai | 293 |
| A korszerű felépítmény sajátosságai | 294 |
| A tudat manipulálása | 298 |
| Az osztogató hatalom élvezete | 299 |
| Fedezet nélküli állami pénzteremtés | 300 |
| A fedezet nélküli pénz költségvetési szerepe | 300 |
| Az infláció pozitív oldalai | 301 |
| Az árstabilitás szocialista tévútja | 301 |
| Az állami bürokrácia szükségessége | 302 |
| A Nagy Válság oka az államhiány volt | 303 |
| A felvilágosult abszolutizmusok a félperifériákon | 303 |
| Ma már egyre kevesebb államra van szükség | 304 |
| A költségvetés százada | 304 |
| A pénz már nem áru | 305 |
| A modern pénz feltalálása a félperifériákon | 306 |
| Az USA letérése az aranyalapról | 306 |
| A kapacitás-kihasználás követelménye | 307 |
| Az adók és a bérjárulékok | 307 |
| A káros differenciálódás csökkentése újraelosztással | 308 |
| Az adóztatás és az állami eladósodás ötvözése | 308 |
| Az állam mégis elhal | 309 |
| A fogyasztói társadalom hadserege | 311 |
| Gazdaság és erkölcs | 314 |
| Humanizálódott a gazdaság | 317 |
| A szűkös természeti adottságok a sikerországokban | 318 |
| A drága munkaerő is sikerfeltétel | 319 |
| A fogyasztás fontossága | 321 |
| A történelem nagy öncélú foglalkoztatási erőfeszítései | 322 |
| A fogyasztási irracionalitás | 323 |
| A munkaerő-kapacitás kihasználtsága | 325 |
| A modern gazdaság motorja az optimizmus | 326 |
| Mitől lesz gazdag egy ország | 327 |
| Miért kell támogatni a mezőgazdaságot? | 329 |
| A gazdaságpolitikai háromszög | 336 |
| Az egypólusú hatalom kora lejárt | 337 |
| Új típusú társadalom | 340 |
| Figyeljünk jobban Kínára! | 345 |
| A 21. század felé | 351 |
| A civilizációs tulajdonságok szerepe | 351 |
| A nyugat-európai puritán civilizáció példája | 352 |
| A közép-európai individualista civilizáció példája | 352 |
| A mediterrán civilizáció példája | 353 |
| A kelet-európai vagy pravoszláv civilizáció | 354 |
| A civilizációs és a kulturális örökség felértékelődése | 355 |
| A puritán népek erős és gyenge oldala | 355 |
| A puritán és individualista országok közötti munkamegosztás | 356 |
| Az individualizmus várható felértékelődése | 357 |
| A többi civilizáció várható relatív lemaradása | 357 |
| A német puritán-individiuális munkamegosztás | 358 |
| A mediterrán civilizáció kedvezőtlenné válása | 358 |
| Civilizációs (észak-déli) munkamegosztás | 358 |
| Észak-Amerikában | 359 |
| Jövő a jelenben - sport, zene, szállítás | 363 |
| Vissza a természetbe | 368 |
| A sok levéltől még a fákat sem látják | 368 |
| Utószó: Ki vagyok én? | 370 |
| A családi háttér és életút | 370 |
| Iskolai életút | 372 |
| Világnézetemről | 373 |
| A II. világháború viharában | 375 |
| A politikai életút kezdetei | 376 |
| Szakmai indulás | 377 |
| Emberség az embertelenségben | 377 |
| A "Gazdasági Reform" mint "bucharinista főrmedvény" | 379 |
| Meditáció a forradalmiságról | 380 |
| 1956 viharában | 380 |
| Meditáció az 56-os forradalomról | 382 |
| 1956 után | 384 |
| Közgazdászi életút | 385 |
| A második házasság és Bakony | 386 |
| "Fő a mellékes" kora | 387 |
| Németh Miklós tanácsadójaként | 388 |
| Parasztpárti élmények | 389 |
| A tervhivatali és pénzügykutatói múlt | 389 |
| Csalódásom a rendszerváltásban | 390 |
| Késői kijutás a nagyvilágba | 390 |
Folytatás Microsoft-tal