| Johann Jakob Bachofen | 5 |
| A sírszimbolika | |
| Bevezetés | 25 |
| Előszó (Ürögdi Györgyné fordítása) | 27 |
| A misztériumok három tojása | 30 |
| A 3. tábla sírfestményének leírása. A tojások és kettős színük. Példák hasonló színpárosításra műemlékekről és irodalmi szövegekből. Jelentésük. A kétszínű tojás és a koszorú a bakchikus misztériumokban | 30 |
| A tojás, mint a bakchikus beavatás jele a síremlékekben. Néhány műemlék, különösen egy még publikálatlan müncheni márványtöredék, a karlsruhei múzeumban őrzött sírlámpatartó, s egy vulci balsamarium vizsgálata | 46 |
| Folytatás. A cirkuszi szentélyek és kultuszok a tojások jelentésének fényében. Részletesebb elemzés a játékok összefüggéséről a vízzel és a halotti ünnepségekkel. A szarkofágokon való ábrázolásuk jelentése | 48 |
| A cirkuszi tojások hetes számának és a cirkuszi játékok szepulkrális funkciójának magyarázata eddigi eredményeink alapján (Mohay András fordítása) | 58 |
| A kötélfonó Oknos: egy sírkép értelmezéséhez | 61 |
| Az emlékek és az írott források | 61 |
| A szövés, fonás, valamint a szőttes és a kötél jelentése | 68 |
| A mocsári növények szerepe az ősi természeti vallásban. Az ultronea creatio és szentsége | 74 |
| A mocsarak és mocsári növények vizsgálata. Vallásos tiszteletük kimutatása mítoszokból, kultikus szokásokból és egyes istenségekhez fűződő kapcsolatukból. E nézetek alkalmazása Oknos kötelére | 76 |
| Az Oknos-ábrázolások további részleteinek vizsgálata. A kötélfonó öregsége. Ennek jelentése és összefüggése az Oknos-szimbólum alapeszméivel | 79 |
| Az Oknos-ábrázolás második fő eleme, azaz a kötelet harapdáló nőstény szamár vizsgálatának bevezetés. A teremtő és a romboló elv ellentéte. A kötél látható végének jelentése | 85 |
| A szamár jelentősége | 88 |
| A fonó és a felfaló elv ellentéte. A látható világ örök folyama, amelyet a két elv együttes munkája hoz létre | 89 |
| Az Oknos-szimbólum bekerülése a sírokba. Szepulkrális jelentősége. Oknos mint alvilági vezeklő. Kapcsolata a Danaidákka. A Danaida-mítosz és a benne rejlő misztériumi gondolat értelmezése | 91 |
| A Villa Pamfili sírfestményének pihenő Oknosa. A vezeklő és felszabadult aggastyán közötti különbség. Az Okons-szimbólum egykori természetszimbolikai jelentésének és teljes spiritualizációjának egybevetése | 92 |
| Az anyajog | |
| Bevezetés | 97 |
| Előszó és bevezetés (Kárpáty Csilla fordítása) | 99 |
| Lykia | |
| A lykiai anyajog bizonyítékainak összeállítása | 139 |
| Bellerohontés, az anyajog megalapítója és az amazonok legyőzője | 141 |
| A halál gondolatának uralma a Bellerophontés-mítoszban | 143 |
| A falevél-hasonlat és összefüggése a lykiai anyajog anyagi-természeti elvével | 146 |
| A lykiai anyajog alapjául szolgáló vallási fokozat megállapítása és jellemzése | 148 |
| Bellerophontés magatartása az asszonyokkal szemben. A démétéri elv viszonya az anyajoghoz | 148 |
| Ennek ellentéte a nemi viszonyok teljes természetiségével. A házasságon kívüli és hetairikus életformák történeti bizonyítékainak összeállítása, a lykiai elvvel szembeni ellentétükben. A gynaikokratia keletkezése, helye az emberi nem fejlődésében | 152 |
| Az anyajog átmeneti helyzete a természeti nemi kapcsolat és az apajog között. Párhuzam a holddal és ennek kozmikus helyzetével a föld és a nap között. A gynaikokratia kapcsolata a holdkultusszal, az apajogé a napelvvel | 164 |
| A gynaikokratia összefüggése a hősi dicsőséggel, az eunómiával és a nép igazságszeretetével. Ennek amazonsággá való fokozódása | 169 |
| Kréta | |
| A gynaikokratia befolyása az állam üdvére, Diodóros 4,80 szerint. A krétai lasios Déméter mellett, a halhatatlanság a női elv oldalán az anyajoggal való összefüggésben | 172 |
| A mítosz további vizsgálata. A természet női-anyagi oldalának uralma, a férfiúi oldal alárendeltsége | 175 |
| A gondolat ábrázolása a krétai Zeus és Rhea anya viszonyában | 177 |
| A föld- és holdistennőkkéne elképzelt természetanyák uralma Krétán, és összefüggése a gynaikokratiával. Ariadné mint békét és szövetséget szerző királynő | 177 |
| Előrehaladás a hold-elvről, a nap-elvig, és ennek viszonya az anyajog fokozatos alávetéséhez a paternitás rendszere által | 178 |
| A férfiúság három fokozata: a poseidóni-tellurikus, a lunáris és a soláris, különös tekintettel a krétai vallás elképzeléséhez | 180 |
| Kréta viszonya Attikához és Théseushoz | 181 |
| Athén | |
| Augustinus elbeszélése De civ. Dei 18,9 | 182 |
| Ennek összehasonlítása Ephoros elbeszélésével (Strabón 9,420). Mindkettő alapja: emlékezés az őskori anyajogra, és ennek egy magasabb élv általi legyőzésére | 183 |
| Ennek a küzdelemnek a bizonyítása Aischylos Eumenisek c. tragédiája Orestés mítoszában | 186 |
| Aischylos ábrázolásának további vizsgálata. Az amazonok legyőzése Théseus által, és az athéni férfi-jog megalapítása | 191 |
| Folytatás. Az anyai elv chthonikus természete az apai jog olymposi természetével szemben | 194 |
| Az anyajogtól az apajogig való haladás a vallás haladása. Az alulról felfelé irányuló fejlődés törvénye | 203 |
| Folytatás. Az Erinnysök különleges kapcsolata az anyasághoz és védelméhez. Az Erinnysök tellurikus jogának vértörvénye és ellentéte a megtisztítás apollóni törvényével | 204 |
| Az anyajog küzdelme az apóllóni elvvel Aischyols Agamemnójában | 207 |
| Nemesis-Léda anyai-tellurikus istentermészetének bizonyítása | 211 |
| A fizikai anyaságnak a iustitia eszméjévé, a föld fogalmának a jog fogalmával való kibővítése. A legrégibb anyajog tellurikus jog | 214 |
| Az ősi attikai jog egyes emlékei. Théseushoz kapcsolódó ünnepek. Az Ióxidák eredetmondája és kultusza | 215 |
| A káriai asszonyok eltérő magatartása az ión és a dór hódítókkal szemben. Egyes, az ősi gynaikokratiával kapcsolatos szokások vizsgálata | 218 |
| További idekapcsolható szokások. Zárómegjegyzés a görögség előtti és a görög kultúra viszonyáról | 221 |
| Egyiptom | |
| A Danaidák. Mítoszok gynaikokratikus alapja | 224 |
| A Danaidák mitológiai jelentősége és annak összefüggése az anyajog alapjával | 226 |
| A gynaikokratia az egyiptomi királyi házban. Ennek visszavezetése Isis Osiris fölötti előjogára | 230 |
| A gynaikokratikus szemlélet bizonyítása a jog kapcsolatában a női természeti elvvel, különösen Isisszel | 234 |
| Az eszme általános volta és kifejezése a női dyas által. E legrégibb fizikai-anyai jog elvének megvilágítása | 239 |
| A szabadság és egyenlőség természtei joga és összefüggése a női-tellurikus jogfelfogással. Az alak, amelyben a jognak ez a része a rómaiaknál megjelenik. A gynaikokratikus kultúrfokhoz tartozó jog jellemzése, és utalás az emberi jogfejlődés törvényére | 244 |
| Ceres és Déméter kapcsolata a joghoz, különösen a plebejus-anyai elvhez. Ellentét a patrícius paternitással | 250 |
| Déméter mint a gynaikokratia és a hozzákapcsolódó egész műveltségi állapot alapja és példaképe | 253 |
| Előrehaladás a paternitás fényjoga felé Hypermnéstra törzsében. Perseus. Héraklész | 256 |
| Orchomenos és a Minyasok | |
| Az argonautika vallási jelentősége és összefüggése a gynaikokratiával. Médeia beavatott jellege. Az iasóni-aiol házassági - jog | 258 |
| A dionysosi gynaikokratia. Dionysos külsőleges kapcsolata a nők világához | 263 |
| A bakchikus kultusz belső rokonsága a női természettel, következményei és megnyilatkozásai | 268 |
| A dionysosi asszonyi élet erotikus fejlődése és befolyása a népek életének alakulására | 271 |
| A dionysosi férfiúság. Különböző fokainak ábrázolása a legmélyebb poseidónitól a legmagasabb solárisig, ennek viszonya az apollóni fénytermészethez | 274 |
| A dionysosi és apollóni paternitás megfelelő alakulása, viszonyuk és küzdelmük kimenetele | 278 |
| Az anyajog, a dionysosi és az apollóni patrenitás fokozatainak sorrendje az örökbefogadás fejlődésésben. Örökbefogadás a szülési aktus utánzásával. Az imitatio nautrae analóg esetei | 280 |
| Élis | |
| A Pisatisra vonatkozó hagyományok vizsgálata. Oinomaos és legyőzése Pelops által. Átmenet a legmélyebb tellúrizmusból Hippodameia házassági gynaikokratiájához | 288 |
| A magasabbrendű pelopsi vallási fok és a férfiúi elv emelkedése Pelops által | 291 |
| Az epizephyrosi lokrisiak | 296 |
| A kantaberek | 303 |
| Tanaquil mondája | |
| Előszó és bevezetés (Mohay András fordítása) | 313 |
| A kutatás feladata, alapeszméi és módszere | 315 |
| Tarquinius Priscus és Servius Tulliu királyok trónra kerülésének mondái | 346 |
| A római hagyomány | 350 |
| Tanaquil alakjának fő jellemzője a római hagyományban | 353 |
| Hasonló nőalakok az ázsiai királymítoszokban | 354 |
| Hasonló nőalakok az ázsiai királymítoszokban | 356 |
| Hasonló nőalakok az ázsiai királymítoszokban | 356 |
| A Tanaquil és az ázsiai dinasztikák királynéi közötti párhuzam részletesebb kifejtése | 360 |
| A Tanaquil és az ázsiai dinasztikák királynéi közötti párhuzam részletesebb kifejtése (folytatás) | 360 |
| Servius Tullius király születésének mondái | 362 |
| A róma hagyomány | 362 |
| A római hagyomány magyarázata az asszír Skaiák kultikus szokásaiból | 368 |
| Az ázsiai hagyomány római átformálása | 373 |
| A hetairai ázsiai királynéból a római matróna példaképe lesz | 373 |
| A kultikus eszme historizálása. Tanaquil mondájának kialakulása. A vallásos történelemformálás. Ésszerű pragmaiktus megteremtésére irányuló kísérletek. Eredménytelenségük. Zárszó | 377 |
| Függelék | |
| Történelmi és mitológiai személyek | 387 |
| Földrajzi, nép- nemzetség és törzsnevek | 438 |
| Johann Jakob Bachofen válogatott művei | 451 |
| Az ősi társadalommal foglalkozó magyar nyelvű könyvek | 454 |
| Rövidítések | 456 |
