A mítoszomlástól a személyiségig. A szimbólum válsága és a logosz energizálása

Tartalom

Mi a lét? Ennek a kérdésnek gyakorlati értéke: orientáció, mértékkeresés, annak a térnek a keresése, amely feloldhatja egzisztenciánk szorongató zsúfoltságát, a támadó valóságot mérhetővé teheti és ezzel kivédhetővé minden kicsinyes elemnek azt a hipnózisát, hogy ő az abszolút mérték, amelynek alá kell vetnünk magunkat. A filozófiai kutatás: az egzisztencia szabadságharca. A tér, amit meghódítunk vele: növekedésünk tere. És amikor itt egzisztenciáról beszélünk, egyaránt gondolunk egyéni és közösségi egzisztenciára. A filozófiai kutatás eredeti értelme tehát mértékkutatás. A valóság mértékét keresi, azt, ami meghatározza, hogy minek van valóságértéke, és lehetővé teszi valóságélményeink rangsorolását. A filozófiai kutatás eredeti értelme: a valóság őstörténetének kutatása.

Az őstörténet az evidencia megtisztítását, felfrissítését, gazdagítását akarja szolgálni.

Óvj meg a hamis biztonságtól! (Evidenciakritika).

Biztonság: bizonytalanságok pozitív egyensúlya.

***

Tábor Béla (1907-1992) barátjával, Szabó Lajossal az elsősorban Rosenzweig és Ebner nevével fémjelzett dialogikus nyelvi gondolkodás magyarországi úttörői és továbbgondolói. Az antibolsevik és antifasiszta oppozícióból indulnak a marxi "gondolkodás és szenvedés szövetsége" jegyében, de megalapozott képviseletéhez egyre szűkebbnek érzik a marxizmus elméleti kereteit. Tábor személyiségvízióját, gondolkodásának centrumát egyaránt formálja a dialogikus gondolkodók biblicizmusa, a plótinoszi és eckharti spekulatív misztika, az indiai hagyomány, de a freudi lélektan kritikai értékelése is.

1942-45: munkaszolgálatos a keleti fronton, aztán német táborokba kerül.
1945-46: Csütörtöki beszélgetések (résztvevői Hamvas Béla, Kemény Katalin, Szabó Lajos, Tábor Béla, Mándy Stefánia).
1945-1988 között nem publikál. Fordításból él, "Preszókratikus (magán)szemináriumokat" tart, beszélgetéseket vezet, dolgozik a Bevezető fejezetek a valóság őstörténetéhez c. projektjén. "Minden megismerésben (abban is, amit ez a mondat fejez ki) három forrásból fakadó megismerés egyesült. Ez a három forrás: a mítosz, a logosz és a misztérium. Ennek tudomásul vétele különbözteti meg a valóság őstörténetét a filozófiától."
"Az új ezredforduló rejtett perspektívája: a személyiség misztériumának centrumba kerülése. Szemben az elmúlt két ezredév uralkodó kettősségével: a mítosz-logosz viszonnyal, az ezredfordulót a radikális demitizálás, de ugyanakkor a logosz-misztérium viszonynak, és ezzel a személyiség problémájának vezérlő szerepe jellemzi."

Könyvei:
Vádirat a szellem ellen (Szabó Lajossal közösen), 1936, 2. kiadás Tábor utószavával 1991.
A zsidóság két útja, 1938, 2. kiadás utószóval 1990.
Személyiség és logosz, 2003.
Írásai folyóiratokban: Szombat, Pannonhalmi Szemle, Helikon, Műhely, Új Forrás, Múlt és Jövő.

Témakörök