| Előszó | 15 |
| Előszó a második kiadáshoz | 19 |
| Bevezetés | 19 |
| Alapfogalmak | 27 |
| Az etika részei | 27 |
| A normatív etika részei | 29 |
| A bioetika | 29 |
| Az erkölcs és a jog kapcsolata | 30 |
| Az erkölcsi érvelés jellemzői | 35 |
| Az etikai viták során előfoduló néhány gyakoribb érvelési hiba | 36 |
| Az erkölcsi vitákat kísérő egyet nem értés néhány oka | 40 |
| Abszolutista és plurális erkölcsi rendszerek | 41 |
| A bioetika szerepe a plurális társadalomban | 42 |
| Normatív etikai elméletek I. (Deontológiai és konzekvencionalista etikai rendszerek) | 45 |
| A deontológiai etikai rendszerek általános jellemzői | 45 |
| A kettős hatás elve | 48 |
| A deontológiai etikai elméletekkel szemben megfogalmazott kritikák | 55 |
| Ross kvázi-deontológiai elmélete | 55 |
| Konzekvencionalista (teleológiai) etikai elméletek | 58 |
| A konzekvencionalista értékelmélet | 59 |
| Az utilitarizmus | 60 |
| Összefoglaló megjegyzések | 68 |
| Normatív etikai elméletek II. (Természetjogi elméletek, a kanti etika, szerződéselméletek, erényetikák, az emberi jogok nyelve) | 73 |
| A természetjogi, a természeti törvényre hivatkozó etikai elméletek | 73 |
| A kanti etika | 76 |
| Az univerzalizáció elve | 76 |
| Az univerzalizáció elve kanti megfogalmazásának problémái | 78 |
| Az univerzalizációs elv módosított változata | 79 |
| A kanti kategorikus imperatívusz másik megfogalmazása: | |
| Az ember mint öncél | 81 |
| Az aranyszabály elve és a kanti etika | 83 |
| A társadalmi szerződés elméletei | 84 |
| A Hobbes típusú szerződéselméletek | 84 |
| A Kant típusú szerződéselméletek | 85 |
| John Rawls igazságosságelmélete | 86 |
| Erényetikák, szituációs etikák, agapizmus | 89 |
| Jogokra hivatkozó érvelések | 90 |
| Az orvosetika alapelvei | 99 |
| Az autonómia tiszteletének az elve | 99 |
| A "Ne árts!" elve | 101 |
| A jótékonyság elve | 103 |
| Az igazságosság elve | 106 |
| Konfliktusok és dilemmák az orvosetika alapelvei között | 107 |
| Az egészség és a betegség fogalma | 111 |
| Naturalista egészségdefinyíciók | 112 |
| Az egészség meghatározásának orvosi modellje | 112 |
| Normativista egészségdefiníciók | 120 |
| Következtetések | 124 |
| Az orvosi beavatkozásokba való "tájékozott beleegyezés" elve a modern orvosi etikában | 127 |
| Az egyszerű beleegyezés | 127 |
| A tájékozott beleegyezés | 128 |
| A tájékozott beleegyezés doktrínájának kialakulása | 128 |
| A tájékozott beleegyezés fogalma | 130 |
| A betegek felvilágosításának standardjai | 131 |
| A beteg felvilágosítása egy tervezett diagnosztikus vagy terápiás beavatkozás előtt | 132 |
| Mikor nem szükséges a betegtől tájékozott beleegyezést kérni | 135 |
| A cselekvőképesség megállapításának elvei | 137 |
| Cselekvőképtelen beteg kezelésekor követendő eljárások | 139 |
| A kezelés visszautqasításának joga | 140 |
| Viták a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatban | 142 |
| A tájékozott beleegyezés doktrína néhány pszichológiai és kommunikációs aspektusa | 145 |
| A bizonytalanság szerepe az orvosi kommunikációban | 147 |
| Néhány gyakorlati megfontolás a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatban | 150 |
| A tájékozott beleegyezés elvének érvényesülése Magyarországon | 152 |
| Igazságosság az egészségügyben I. | |
| Az egészségügyi makroallokáció orvosetikai kérdései | 157 |
| Az igazságosság felfogása a tradicionális orvosi etikában | 158 |
| A modern egészségügy kialakulása | 158 |
| Az egészségügyi költségrobbanás | 159 |
| Az egészségügy szerepe az egyén egészségének fenntartásában | 164 |
| A sorolás etikai elvei és gyakorlata a mai egészségügyi rendszerekben | 170 |
| A puha sorolás | 172 |
| A kemény sorolás | 177 |
| Érvek és ellenérvek a sorolás nyilvánosságával kapcsolatban | 179 |
| Az egészségügyi közgazdaságtan és az orvosi etika | 181 |
| Statisztikai életek megmentése vagy személyesen ismert életek megmentése | 185 |
| A költség-haszon elemzés etikai kérdései | 187 |
| Az élet anyagi értékének meghatározására szolgáló közgazdasági módszerek | 189 |
| A költség-hatékonyság elemzés etikai kérdései | 191 |
| Az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája | 199 |
| Libertariánus felfogás | 200 |
| Szocialista felfogás | 201 |
| Liberális felfogás | 202 |
| Az egészségügyhöz való jogról folytatott viták összefoglalása | 203 |
| Szabadpiaci versus közfinanszírozású egészségügyi ellátás | 204 |
| Az egészségügy szabadpiaci rendszere | 205 |
| A közfinanszírozású egészségügyi ellátás | 211 |
| Az orvosi tevékenység finanszírozásának módja | 212 |
| Kísérletek egy igazságos egészségügyi rendszer definiálására | 216 |
| Mit biztosíthat a magánegészségügy? | 218 |
| Az oregoni kísérlet az egészségügyi prioritások nyilvános megfogalmazására | 221 |
| Igazságosság az egészségügyben II. | |
| Az egészségügyi mikroallokáció orvosetikai kérdései | |
| Az életmentő,. ritka, általánosan nem elérhető eszközök, gyógyszerek, eljárások elosztásának etikai proglémái | 241 |
| A szelekciót elutasító érvelések | 243 |
| Szelekciós szempontok | 246 |
| A kezelés orvosi haszna | 246 |
| Közvetlen életveszély | 248 |
| A kezelés sikerességének valószínűsége mint kritérium | 250 |
| A megmenthetó életévek száma mint kritérium | 251 |
| A megmentett beteg várható életminősége | 253 |
| A beteg pszichológiai stabilitása mint kritérium | 255 |
| A beteget támogató környezet megléte mint kritérium | 257 |
| A társadalmi hasznosság | 259 |
| A területi elv | 261 |
| A szükséges alkalmazási idő mint kritérium | 262 |
| Nélkülözhetetlenség más emberek életének megmentése, jóllétének biztosítása szempontjából | 263 |
| Az egyén morális felelőssége betegségéért mint kritérium | 266 |
| A fizetőképesség mint kritérium | 269 |
| A véletlenszerű kiválasztás módszere (sorsolás) | 272 |
| Az életkor mint kritérium | 275 |
| A betegek kiválasztásának szempontjai kísérleti terápia esetén | 283 |
| Összefoglalás | 284 |
| A betegek kiválasztásának módszere a ritka, életmentő eszközökkel való kezelés szempontjából | 286 |
| A betegkiválasztás eljárási feltételei | 287 |
| A művi abortus etikai kérdései | 293 |
| Néhány gyakoribb érvelési hiba az abortus kapcsán | 294 |
| Az abortus és a fogamzásgátlás megítélésének története | 295 |
| A mai álláspontok | 302 |
| Közös ellenérvek a konzervatív és a liberális állásponttal szemben | 303 |
| A mai álláspontok közötti viták | 305 |
| A konzervatív álláspont és kritikája | 305 |
| A liberális álláspont és kritikája | 309 |
| Az élve születés mint kritérium: a nők önrendelkezési jogán alapuló érvelés | 312 |
| A mérsékelt álláspontok | 320 |
| Az egész-agyhalál koncepció | 324 |
| Az agyszületés koncepciója az abortus kapcsán | 330 |
| Indokolható abortuspolitika a corticalis agyszületés koncepció alapján | 335 |
| Néhány következtetés | 335 |
| Egy elméltileg is indokolható abortuspolitika elvi alapjai a mérsékelt álláspont egy lehetséges formája alapján | 336 |
| Egy elvileg indokolható abortuspolitika összefoglalása egy mérsékelt álláspont alapján | 340 |
| Az anya szabadságára leselkedő veszélyek a 10 hetesnél idősebb magzat morális státusának az elfogadásakor | 341 |
| Epilógus | 342 |
| A gyógyíthatatlan, rossz kórjóslatú betegek felvilágosításának etikai kérdései | 349 |
| Az orvos tájékoztatási kötelességének történelmi előzményei | 349 |
| Mennyit akarnak tudni a betegek, s általában mennyit mondanak meg az orvosok | 350 |
| Érvek a jótékony hazugság mellett | 351 |
| Érvek a kegyes hazugság ellen | 352 |
| A kegyes hazugság melletti érvek gyengeségei | 358 |
| Miért olyan elterjedt a kegyes hazugság gyakorlata a medicinában? | 360 |
| Néhány következtetés | 362 |
| A haldoklási folyamat | 363 |
| A gyógyíthatatlan betegek felvilágosításának módja | 365 |
| Néhány gyakori dilemma | 368 |
| Kapcsolat a hozzátartozókkal a beteg halála után | 371 |
| Az öngyilkosság etikai kérdései | 375 |
| Az öngyilkosság megítélésének története | 375 |
| Az öngyilkosság fogalma | 381 |
| Az öngyilkosság erkölcsi megítélésével kapcsolatos két nagy tradíció | 386 |
| Az öngyilkossággal kapcsolatos érvek és ellenérvek | 387 |
| Érvek az öngyilkosság mellett | 387 |
| Érvek az öngyilkosság ellen | 388 |
| A libertariánus felfogás | 389 |
| Mikor racionális az öngyilkosság a libertariánus nézet szerint | 390 |
| Az öngyilkosság és a jog | 390 |
| Az eutanázia | 395 |
| A probléma | 395 |
| Az eutanáziakérdés előtérbe kerülésének okai | 399 |
| Az élet szentségének a doktrínája és az életminőség elve | 401 |
| Az eutanázia definíciója | 403 |
| Az aktív és a passzív eutanázia | 405 |
| Rachels érvelése | 406 |
| A negatív felelősség elve s ennek kritikája | 408 |
| Gyakori, de hibás érvek az aktív és a passzív eutanázia megkülönböztetése mellett | 411 |
| Direkt és indirekt eutanázia | 414 |
| Releváns érvek az aktív és a passzív eutanázia megkülönböztetése mellett | 415 |
| Érvek az aktív eutanázia mellett | 418 |
| Érvek az aktív eutanázia ellen | 420 |
| Konklúziók az aktív és a passzív eutanázia megengedhetőségéről folytatott vitában | 423 |
| A holland eutanáziagyakorlat | 424 |
| A passzív eutanázia (életmentő, illetve életfenntartó orvosi kezelésről való lemondás) | 430 |
| Az 1998. július 1-je előtti magyar jogi szabályozás és a gyakorlat az eutanáziával kapcsolatban | 446 |
| Az 1997. évi CLIV. törvény szabályozása az életmentő vagy életfenntartó beavatkozások visszautasításáról | 449 |
| Súlyos fejlődési rendellenességgel világra jött újszülöttek kezelésének etikai problémái | 450 |
| A probléma | 450 |
| A spina bifidás újszülöttek kezeléséről folytatott vita | 451 |
| A Baby Doe-eset | 454 |
| A jogi szituáció | 456 |
| A súlyosan fogyatékos újszülöttek kezelésével kapcsolatos viták | 456 |
| Néhány konklúzió | 459 |
| A szerv- és szövettranszplantáció etikai kérdései | 467 |
| A szervátültetés jelentősége és lehetőségei | 467 |
| A veseátültetés és a krónikus haemodialysis igazságossági problémái | 469 |
| Az élőből való szervkivétel etikai kérdései | 471 |
| A halál fogalma | 478 |
| A holttestből való szervkivétel etikai kérdései | 482 |
| A transzplantációs koordinátori hálózat | 492 |
| A szervek pénzért való árusításáról folyó vita | 494 |
| Az embryonalis és a magzati szövetek felhasználásának etikai kérdései | 501 |
| Az anencephal újszülöttek szervdonorként való felhasználásának kérdése | 504 |
| Az állatkísérletek és az állatokkal való bánásmód etikai kérdései | 511 |
| Az állatokkal való bánásmód néhány fontosabb ténye | 512 |
| Az állatok erkölcsi státusáról való gondolkodás története | 514 |
| A ma uralkodó álláspont | 516 |
| A darwini természetfelfogás filozófiai jelentősége | 517 |
| Peter Singer felfogása: az antiszpécieszizmus | 521 |
| Érvek és ellenérvek a vegetarianizmussal és az állatvédelemmel kapcsolatban | 533 |
| Singer álláspontjának kritikája | 535 |
| Az állatok jogai: Tom Regan érvelése | 537 |
| Következtetések | 538 |
| Az állatkísérletek etikai problémái mérsékelten állatvédő álláspont alapján | 538 |
| A kritikus antropomorfizmus | 539 |
| Az állati szenvedés fogalma | 540 |
| Az állatkísérletek erkölcsi megítélésének szempontjai | 541 |
| Az állatkísérletek tudományos értékéről folytatott viták | 543 |
| Az állatkísérletek alternatívái | 546 |
| Az állatkísérletek szabályozásának jogi, intézményes és gyakorlati kérdései | 549 |
| Záró megjegyzések | 552 |
| Az emberkísérletek etikai kérdései | 557 |
| A randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletek jellemzői | 557 |
| A randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérlettel kapcsolatos általános etikai dilemmák | 559 |
| Mikor szabad egy randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletet elkezdeni | 561 |
| Meddig szabad egy randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletet folytatni, illetve mikor kell abbahagyni | 564 |
| A randomizáció erkölcsi elfogadhatóságának a kérdése | 568 |
| A kísérleti anyagok tájékoztatásának a ksérdése | 569 |
| A randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletek típusai és etikai értékelésük | 570 |
| A betegek jogai | 575 |
| Miért van szükség a betegek jogainak a megfogalmazására | 576 |
| A betegjogi megközelítés szerepe a paternalisztikus orvos-beteg viszony átalakításában | 579 |
| Újabb tendenciák | 580 |
| Az általános betegjogok megfogalmazásának előnyei | 580 |
| Fenntartások a betegjogi megközelítéssel szemben | 581 |
| Betegjogok | 583 |
| A megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz való jog | 583 |
| A beteg joga emberi méltóságának tiszteletben tartásához | 584 |
| A tájékozott beleegyezés joga | 585 |
| Az orvosi feljegyzésekhez való hozzáférés joga | 591 |
| Az orvosi titoktartáshoz és a magánszférához való jog | 592 |
| Mikor kötelező az orvos számára a titoktartás megszegése | 594 |
| Kivételek az orvosi titoktartás alól | 595 |
| Speciális betegcsoportok jogai | 596 |
| A betegjogok érvényesítése | 600 |
| Konklúziók | 606 |
| Függelék | 613 |
| A hippokratészi eskü | 613 |
| A genfi deklaráció | 614 |
| Az orvosi etika nemzetközi kódexe | 615 |
| A helsinki deklaráció | 617 |
| Emberen való orvosbiológiai kutatások nemzetközi irányelvei | 622 |
| Az állatokon végzett orvosbiológiai kutatás nemzetközi irányelvei | 629 |
| Név- és tárgymutató | 631 |
Folytatás Microsoft-tal