A modern szervezés elmélettörténete

Szerző

Szeged

'Szentpéteri István: A modern szervezés elmélettörténete ' összes példány

Kiadó:	József Attila Tudományegyetem
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	232 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv 650 példányban készült.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	1
A szervezés intézményesülésének folyamata és fő területei	5
A modern társadalmi mechanizmus fő szervezeti alrendszerei: termelés, igazgatás, politika, képzés-kutatás	5
A szervezés iránti igény kifejeződésének formális jegyei és a szervezés - formális ismérvek szerinti - alaptípusai	6
A társadalmak szervezési kapacitását befolyásoló általános tényezők	11
A racionális kooperációs társadalmi cselekvés irénti igény kibontakozása	16
A szervezés professzionalizációja és tudománnyá válása	22
A termelési forma fejlesztésének üzem- (munka)szervezési eszközei	33
A termelésszervezeti formák társadalomalakító funkciója a kapitalizmustól napjainkig	33
Az üzemszervezés tudománnyá válása	42
Az igazgatás intézményei és az azokra vonatkozó főbb tudományos nézetek	66
Az igazgatási szervezés fő területei: a vállalat és a modern állam	66
A vállalati (magán) igazgatás kialakulása	68
A polgári állam és az igazgatás	71
A szovjet típusú állami igazgatás kialakulása és fejlődése	86
Az igazgatási viszonyok szervezéstudományi irányzatai	97
A XIX. századi normativista igazgatási koncepciók	98
Az állam marxista igazgatási elmélete	102
A termelési szervezetek igazgatási viszonyaiból kiinduló igazgatástudományi irányzat: az igazgatástan	112
Napjaink fő társadalmi-politikai mechanizmusainak kialakulása	128
A polgári és szociáldemokrata tömegpártok	128
Az új típusú marxista párt szervezésének lenini elmélete és gyakorlata	138
A magasabb képzettség szükségessége és a tudományos-technikai forradalom által teremtett szervezési igény	153
A művelődés és képzés új rendszerének kialakulása	153
A tudomány szervezettségének növekedése	158
A szervezés integráló, általánosító irányzatai	163
Az elméletalkotás kiindulópontja: szervezeti forma vagy tartalom	163
A XX. századi polgári formalista szervezetszociológia	169
Az "emberközpontú" vagy "tartalmi" nézőpontú szervezetszociológia	180
A Human Relations iskola	182
A szociometriai irányzat	206
A szervezéselmélet feladatai, a szervezéstudományok helye a hazai tudományok között	210
A szervezéselmélet tárgya, módszere és jellege	210
A szervezet szoros és tág értelmezései, mint a tárgyfelfogás különbségének alapjai	210
A szervezéselmélet tárgya	212
A szervezéselméleti aspektus (nézőpont) és módszer	214
Szervezéselmélet vagy vezetéselmélet?	218
A szervezéstudományok helye a tudományok rendszerében, viszonyuk a tudományokhoz	223
Ajánlott irodalom	231